Napok óta aggódva figyeljük a jelentéseket: vajon lesz-e az idei szezonban elegendő hó kedvenc hazai és osztrák síterepeinken. A hójelentések szerint egyelőre jó pár helyre ráférne egy kiadós havazás. Ezzel szemben annak, aki Olaszországot, vagy Franciaországot választja, nem kell izgulnia: a hosszabb utazásért tekintélyes hóréteg (ebben jelenleg Olaszország vezet Európában), és elképesztő mennyiségű működő lift és havas pálya várja (itt pedig Franciaország jelenleg a befutó). Bár nekünk már ez elég indok lenne ahhoz, hogy felderítsük ezeket a terepeket, utánanéztünk, mi vonzhatja még ezekre a tájakra a síelőket.

Miért éppen az olaszok?

Napfény, tengerpart, mediterrán városok: többségünknek ezt jelenti Olaszország. Pedig remek síterepeik is vannak, melyeket érdemes felfedezni, hogy az ország egy másik arcával is megismerkedjünk. "Az olaszok az európai átlag feletti minőségű és mennyiségű modern felvonórendszerekkel rendelkeznek, pályáikat gondosan kezelik, még a kisebb régiók is. A hazánkhoz közelebb eső kisebb központok, mint Tarvisio, Ravascletto vagy Piancavallo, nagyon kedvező síbérlet-árakat kínálnak. Az itt található szállások ráadásul ár/érték arányban is jobbak, mint Ausztriában" – sorolja az olasz síelés pozitívumat Rónay Osszián, a Maremonti utazási iroda munkatársa.

A bizonytalankodóknak segíthet a végső elhatározásban, hogy statisztikailag az olasz terepeken a napsütéses órák száma nagyságrendekkel nagyobb, mint a Magyarországhoz ezeknél jóval közelebb eső síközpontokban. Ha pedig még ez sem elég, a híres olasz vendégszeretet, a zseniális konyha és a jó borok a nem síelőket is olaszpártivá tehetik. Az alábbiakban bemutatunk három olasz síterepet, amelyek közül a kezdők és a profik éppúgy megtalálják számításukat, mint akik városnézéssel kombinálnák a síelést.

Tarvisio: Családi síterep közel Magyarországhoz

A Friuli–Venezia Giulia régióban található Tarvisio terepe, Budapesttől csupán 577 kilométerre. Míg az osztrák-szlovén-olasz hármashatár túloldalán, a szlovén Kranjska Gorában 40 centis műhóval szenvednek, és csupán három felvonót tudnak üzemeltetni, Tarvisióban köszönik, minden rendben van, néhol az egy métert is eléri a hóréteg, és tíz felvonó működik.

Ezt a kis – összesen 33 kilométeres – terepet leginkább családoknak és kezdőknek ajánljuk: a pályák többsége (14 kilométer) kék, de van 11 kilométernyi piros is, hogy a megszerzett tudást legyen hol gyakorolni. Fekete pálya is akad a hegyen, de a profik valószínűleg hamar elunják itt magukat. Az élménybeszámolók alapján a legjobb a piros, Monte Santo di Lussariból induló pálya.

Val di Fiemme: Aki a nagyot szereti

Trentino–Alto Adige tartományban található Val di Fiemme, vagyis a Fiemme-völgy változatos pályarendszere. A Dolomitok drámai táján, összesen 111 kilométernyi sípálya várja a sportolókat: 42 kilométernyi kék, 49 kilométernyi piros és 20 kilométernyi fekete. Széles, szükség esetén hóágyúzott pályák, és rengeteg ülős felvonó jellemzi a terepet. A kényelemért cserébe viszont körülbelül nyolc és fél órát kell vezetnünk a magyar fővárosból.

A nagyobb terepre vágyó családosok is nyugodtan választhatják a Fiemme-völgyet, mert a pályarendszer számos pontján találni olyan lejtőt, ahol a kicsik is gond nélkül le tudnak jönni. A síelők mellett pedig az egyéb sportokban érdekelt családtagok sem fogják halálra unni magukat itt: sífutó pályák, a korcsolyázóknak jégpalota, a shoppingmániásokat és olasz kisvárosok felfedezésére vágyokat pedig Calavese, a völgy legnagyobb üdülőhelye várja.

Cortina d'Ampezzo: Olaszország leghíresebb síterepe

Szép és nagy ez a Val di Fiemme, de jó lenne, ha kicsit közelebb lenne? Cortina d'Ampezzóba elég csak hét és fél órát utaznunk Budapestről, és már csatolhatjuk is a léceinket. Ennél hazánkhoz közelebb eső, nagy kiterjedésű olasz síterepet nem fogunk találni. A patinás üdülőhelyen rendezték az 1956-os téli olimpiát, így a remek sípályák mellett jégstadion és bobpálya is található itt.

Összesen 115 kilométert síelhetünk be, ebből 53 kék, 42 piros és a maradék fekete. A pályák összességében szélesek, jól karbantarottak. Cortina tömegiszonyosoknak is ideális, mert a nagy terepen jól eloszlik a nép. Aki viszont nem bánja, ha sokan vannak körülötte, és a síelés után vagy helyett várost nézne, két órás autózás után már Velencében sétálgathat.

Miért éri meg egészen Franciaországig utazni?

Például, mert "Franciaországban van a világ legnagyobb sípályarendszere, a legjobb felszereltségű és a legolcsóbb síterepek! Ha összehasonlítjuk a többi ország árait a francia síterepekével, kiderül, olcsóbban lehet lakni és síbérletet venni a legjobb felszereltség melett, mint máshol. Az tény, hogy messzebb van, de végig autópálya vezet a csomópontig, ahonnan elérhetőek a síterepek. Buszon utazni pedig nem is olyan kellemetlen, mivel nem kell vezetni, viszont lehet enni, inni és bulizni" – sorolja a pozitívumokat a francia Idegenforgalmi Hivatal.

Az olcsóság mellett azért is érdemes számításba venni ezeket a terepeket, mert rengeteg pályaszállás közül válogathatunk, így síelésre vagy hüttézésre fordíthatjuk az időt, ahelyett, hogy a síbusz megállójában ácsorognánk. De nem elhanyagolható szempont a már említett hóbiztosság, a nagy szintkülönbségek, és a sportolás utáni szórakozási lehetőségek széles tárháza sem.

Puy St. Vincent: A családias síterep

Puy St. Vincent barátságos terepe Budapesttől 1218 kilométerre található, ez nagyjából 11 és fél órányi utazást jelent. Ha viszont már elküzdöttük magunkat idáig, egy jól átlátható, 75 kilométeres pályarendszer fogad. Méretéból és széles pályáiból adódóan családoknak is alkalmas, nem nagyon kell attól tartani, hogy eltévedünk.

Arra viszont jó odafigyelni, hogy ha korábban Ausztriában vagy Szlovákiában síeltünk, a pályák színezése némi meglepetést okozhat. Sok kevésbé rutinos síelő szerint néhány itteni kék pálya simán elmenne osztrák pirosnak is, így érdemes előre tájékozódni, ha kezdők is vannak a csapatban. A terepnek két központja van: az egyik 1400, a másik 1600 méteren található. Lejjebb tradicionális hangulat, feljebb új építésű apartmanházak dominálnak. Puy St. Vincentben az éjszakák inkább csendesek, de azért aki akar, talál magának szórakozóhelyet is.

Les 2 Alpes: Kezdőknek és profiknak egyaránt

225 kilométernyi sípályából válogathat az, aki hajlandó több mint tizenkét órát utazni a síélményért. A Les 2 Alpes terep ugyanis ilyen messze van Budapesttől. Az északi- és a déli Alpok találkozásánál fekvő síterep központi részén tanulópályákon sajátíthatjuk el a síelés minden csínját-bínját, míg a profik Franciaország legmagasabban található gleccservasútjával juthatnak fel a csúcsra.

De nem kell lemondania a gleccsersízésről azoknak sem, akik még nem jutottak el a pálya ördögei szintig. "A gleccser tetejétől végig kék és zöld pályán is vissza lehet síelni a központba, így a kezdők is megérezhetik milyen érzés közel 1800 méteres szintkülönbséget lecsatolás nélkül megtenni. A végén azonban vigyázni kell: az utolsó szakaszon a központba a kibuckásodó fekete pályák mellett csak egy zöld pálya vezet le, ami délutánonként elég zsúfolt és néhol jeges szokott lenni" – figyelmeztet a Síelők.hu.

Aki viszont annyira bátortalan, hogy egyáltalán nem is csatol lécet, azt a településen keresztülhúzódó üzletsor, bowlingpálya, mozi, uszoda, szaunák, jakuzzik és egy 1800 négyeztméteres fedett korcsolyapálya várja míg a csapat többi tagja kisíeli magát.

Isola 2000: Ahonnan jó időben még a tengerig is ellátni

Olyan síterepre vágyik, ahol az alpesi hangulat a mediterrán életérzéssel keveredik? A Budapesttől 1214 kilométerre, Nizzától pedig csupán 100 kilométerre található Isola 2000 pont ilyen. A déli Alpok második legnagyobb síterepén 120 kilométernyi pályából lehet válogatni, ezek nagy része, mintegy 74 kilométer, kék, vagyis könnyebb pálya. De azért a keményebb, fekete pályákat sem nélkülözi a terep, a legbátrabbak pedig helikopteres sízésre is befizethetnek.

A hangulatos kis falvak szerelmeseinek viszont nem ajánlanánk az Isola 2000-et: az 1960-as években létesült téli üdülőhelyen a betonépületek dominálnak, bár igaz, hogy az elmúlt években jópár faburkolatú, tájba jobban illeszkedő ház is épült itt. A terep különlegessége, hogy a 2603 méter magas Cime de Sistron tetejéről jó időben akár a tengerig is el lehet látni.