Tengeren úszó, vontatható szigetek, amelyeken szállodák, lakások és üzletek éppúgy épülnének, mint saját kormányzati rendszer. Hogy mikor születnek meg az első úszó önkormányzatok, nem tudni, mindenesetre a jövő fiktív településformáján egyre többet dolgoznak. Nemrég dizájnversenyt is kiírtak a várostervezőknek, melyet egy magyar grafikus nyert meg.
Az úszó városok, vagyis a seasteadek alapötlete abból indul ki, hogy a világban nagyon sok kimustrált hajótest, nem használt olajfúrótorony, vagy egyéb úszó alkalmatosság található, amelyeket kisebb tavakon és folyókon lakások, raktárak, kulturális rendezvények céljára használnak- írja a Turizmusonline.
A téma nem újkeletű, már egy ideje foglakoztatja a világ közvéleményét, ugyanis három éve a World Ocean Review szervezet is kiadott egy jelentést a klímaváltozás következményeiről, melyben azt jósolta, hogy partszakaszok válhatnak majd lakhatatlanná világszerte, amelynek hatására úszó települések jöhetnek létre. A kutatók a mai napig is folyamatosan vizsgálják ezek lehetőségeit.
Az úszó és repülő alkalmatosságok kreatív felhasználásáról nemrég mi is írtunk itt a Travelón. Egészen pontosan egy indiai fémhulladék-kereskedőről, aki egy kiszolgált Airbus A320-ast szállíttatott hátsó kertjébe, hogy múzeumot és szentélyt alakítson ki benne. Igaz az ő találékonysága mégiscsak más, hiszen távolabbi célja az, hogy India több szárazföldi pontját pakolja tele hotelként vagy kávézóként üzemelő repülőkkel. Mindenesetre a Seastaedek esetében olyan partközelben vagy a tengereken úszó és helyváltoztatásra is képes létesítményekről van szó, melyek esetenként akár az adott ország felségvizein kívül is, helyben rögzíthetők vagy vontathatók lennének.
A téma legutolsó fejleménye, hogy Randolph Hencken, az intézet ügyvezetője és a Seastaed Institute alapítója, Patri Friedman (Milton Friedman politikai filozófus unokája) tervei alapján a munka megindult. A tervek szerint az úszó települések - ahol szállodák, jachtkikötők, tax free üzletek, lakások, kulturális és sportlétesítmények is működnének-, kikerülnének a parti hatóság ellenőrzése alól és egy „start up kormányzat" irányítaná őket.
A jelenlegi kutatás persze sokrétű. Ki kell dolgozni az úszó települések politikai rendszerét, a területen kívüliségből adódó jogi hovatartozásuk részleteit, az energia, a hírközlés, a közlekedés, a biztonság és még jó néhány fontos dolog részleteit, de kétségtelen, hogy a turizmus, a vendéglátás, kereskedelem és az ipar is sokat profitálhatna ebből az elképzelésből. Az úszó szigetek jövőjének politikai megalapozását készíti elő a www.seasteading.org nevű szervezet, honlapjukon számos aktuális kérdésről olvashatunk.
Bár még mindig csak fikció, de már arról is szó van, hogy ezeket az úszó gyarmatokat nem a nyílt vizeken, hanem először egy sekélyebb, védett öbölben érdemes megúsztatni, miközben Hencken, a kutató intézet vezetője azt is elmondta, hogy 4-5 országgal már tárgyalnak a kísérletről. Ha pedig minden a tervek szerint halad, az évtized végére talán megvalósulhatnak az első úszó gyarmattelepülések.
Az eddigi tervek sikereinek magyar vonatkozása is van. 2010-ben ugyanis még egy dizájnversenyt is kiírt az intézet, melynek nyertese egy magyar fiatalember, Győrfi András lett. Elképzeléseit az úszó településről az alábbi videóban érdemes megnézni.