Japánban még úgy is rácsodálkoztunk rengeteg jelenségre, hogy szerkesztőségünkben az egy főre jutó, korábban japánul tanuló munkatársak száma megközelíti az egy egészet, vagyis a szerkesztőség nagy része tanulta a nyelvet. Ez ugyan csak a véletlen műve, nincs nálunk ilyen felvételi követelmény, de azt kijelenthetjük, hogy nem minden fogalom nélkül vágtunk neki az országnak. Ennek ellenére felkészületlenül ért minket sok, európai szemmel nézve furcsa szokás. Vannak köztük olyanok, amiket szívesen látnánk viszont itthon is, és persze olyanok is, amihez az út végig sem sikerült hozzászoknunk. Megosztunk néhányat közülük, de az Önök véleményére is kíváncsiak vagyunk. Szavazzanak!

1. Személyes kedvencünk, hogy Japánban illetlenség másokat a telefonbeszélgetésünkkel zavarni. Ez persze itthon is annak számítana, de mégis mindig, mindenhol mások személyes beszélgetéseit hallgatjuk akaratunk ellenére:a buszon, az étteremben vagy a villamosmegállóban. Japánban kifejezetten kínosnak számít, ha megszólal a telefonunk és felvesszük. A tömegközlekedési eszközökön erre plakátok hívják fel a figyelmet, amelyek többségén a japánok cukiságok iránti vonzalmára alapozva nagyszemű, rajzolt állatfigurákkal szemléltetik a tiltást. Mi ezt azonnal bevezetnénk itthon! És Ön?

2. Ugyanúgy a japánok diszkréciója és egymás személyes terének tiszteletben tartása a magyarázat arra, hogy szinte mindig becsomagolják a könyveket, amit olvasnak. Ma már a legtöbb könyvesboltban ajándékba adják a semleges könyvborítót, ami semmit sem árul el arról, hogy mit olvas épp a tulajdonosa.

3. Sok olyan ország van, ahol neveletlenség orrot fújni, de Magyarországról érkezve még minket is meglep néhány dolog. Mert amíg itthon rendszeresen látunk ruhazsepivel orrot törölgető utasokat a BKV-n, vagy egy étteremben, addig Japánban az egyik legnagyobb bunkóságnak számít, ha nem vonulunk ki a mosdóba akkor, amikor épp papírzsebkendőt kell használnunk.

4. Az orvosi arcmaszkok rengetege miatt elsőre az európai turista úgy érzi magát a japán nagyvárosokban, mintha épp egy katasztrófafilm forgatásán járna. De Japánban kifejezetten tapintatlanság lenne nem viselni maszkot, ha kicsit is betegnek érzi magát valaki. A nagy népsűrűség és a tömött metrókocsik ezt indokolják is. Indokolt lenne Budapesten is, de itt mindenki megrémülne azonnal. Akkor viszont legalább lenne bőven helyünk a metrón!

5. Aztán meglepődtünk azon is, hogy tényleg vannak csak nőknek fenntartott metrókocsik. A megállókban a földön rózsaszín téglalap alakú felfestés (meg sok-sok japán írásjellel felírt figyelmeztetés) jelzi, hogy hol fog az ilyen metrókocsi megállni. Ha véletlenül egy külföldi férfi nem veszi észre, hogy neki oda nem szabadna beszállnia, nagyon megmosolyogják majd a helyiek.

6. Nemcsak nevetség tárgyáva leszünk, hanem a japánok szerint a világ leggusztustalanabb tettét követjük el, ha véletlenül a mellékhelyiségekhez kikészített papucsban térünk vissza a szobába. A WC-papucs kizárólag a mosdóban használható, ha ott végeztünk, vissza kell cserélnünk a szobai papucsra. Ha pedig a szobában zokniban közlekedünk (ahogy a hagyományos japán otthonokban mindig), akkor hátra kell hagyni a papucsot a mosdó ajtajában. Legalábbis akkor, ha el akarjuk kerülni a megszégyenülést.

7. A mosdók világa a papucshasználati szabályokon túl is zavarba ejtően komplex. Egy japán mellékhelyiségben annyi különböző gomb található a fali vezérlő panelen, hogy pár perc tanulmányozás után inkább szavaznánk egy pelenkára. De állítólag a külföldiek is imádják az olyan beépített funkciókat, mint a zene, az önfertőtlenítés, vagy az ülőkefűtés, legalábbis azok után, hogy megtanulták, melyik japán felirat biztosítja ezeket a funkciókat, és melyik az, amit megnyomva, arcon spricceli őket a WC-kagyló.

8. Még a taxis is gombnyomásra nyitja, zárja a kocsi ajtaját. És rendkívül bosszantónak találja, mikor a külföldi turista megpróbálja feszegetni nyitáskor, és behúzni maga után beszálláskor. Ez azért viszonylag könnyen megtanulható, de a sokkoló japán taxiárak miatt jobban járunk, ha az egyébként is gyors, biztonságos, jól szervezett és pénztárcabarát tömegközlekedést választjuk.

9. Könnyű hozzászokni, hogy a szolgáltatásban dolgozók nem várnak borravalót. Nem idegen tőlünk a koncepció, hogy mindennek ára van, de a jó ég sem tudja, hogy melyik országban hány százalék borravaló. A japánok, nem csak hogy nem várnak, de kifejezetten sértőnek is találják a borravaló intézményét. Ez egyáltalán nem ront a szolgáltatások minőségén, sőt sokan úgy tartják, hogy Japánban a szórakoztató- és vendéglátóipari kiszolgálás számít az egyik legmagasabb színvonalú szolgáltatásnak.

10. A szolgáltatások magas minősége könnyen magyarázható az általános munkamániával, ami a japánokra jellemző. Ez az az ország, ahol dicséretnek számít, ha azt mondják a munkahelyén, hogy fáradtnak látszik, mert azt jelenti, hogy sokáig túlórázott. És bár kifejezetten sok ünnepnap van a japán naptárban, ami az éves szabadságokkal együtt kb. 36 nap egy évben, sok japán mégsem veszi ki a szabadságát. Ennek eredménye az lett, hogy évente három alkalommal, az április-májusi arany héten, a szeptemberi ezüst héten és a júliusra vagy augusztusra eső Obon ünnepen egyszerre küldik szabadságra az alkalmazottakat. A legtöbb gyár és iroda be is zár ezekre a hetekre, az országban megbénulnak a közlekedési útvonalak, tömve közlekednek a vonatok, és csillagászati árakon kaphatók a repjegyek.

Összeállításunkból teljesen kimaradtak az étkezésekhez köthető szokások és illemszabályok. Ezekről és arról, hogy mit érdemes keresni a sushin kívül az éttermekben, a japán sorozatunk következő részében olvashat. Kövessen minket Facebookon, hogy ne maradjon le róla!

Kollégánk a Japánspecialista utazási irodával utazott Japánba.

Újabb cikkünk ebben a témában:

Olcsóbb lesz Japánba utazni - 2014.11.20.
Jelentős költségcsökkenésre számíthatnak a Japánba készülők az ország váratlan recessziója miatt. A gazdasági visszaesés magával rántotta a jen árfolyamát, ami komoly hatással van az utazások áraira is.