Kuala Lumpur egy szmogos nagyváros, a Cameron-felföld esőerdejével és teaültetvényeivel a legszebb hely, ahol valaha jártunk. Penang a gyarmati építészet miatt érdekes, Langkawin pedig a pálmák tövében jó merengeni. A Travelo Malajziában járt, első rész.
Fülledt meleg, mindent elöntő kosz, állatok az utcán, tarka ruhák, szmogos nagyvárosok, festői tengerpartok, csípős kaják, végeláthatatlan embertömeg – valami ilyesmire számít az egyszeri utazó, ha Európából kimerészkedik, és délkelet-ázsiai kiruccanásra adja a fejét. Aztán amikor megérkezik Malajziába – mely egyesek szerint az Ázsia Svájca kitüntető címet is megérdemelné –, némileg árnyalódik a kép.
Truly Asia?
Egzotikusnak valóban egzotikus ország, de sokkal kevésbé hasonlít a bennünk élő sztereotip Ázsia-képhez, mint amennyire a helyi turisztikai hivatal szlogenje "Malaysia – Truly Asia" (Malajzia – Az igazi Ázsia) sugallni szeretné. De ez talán nem is baj. Malajzia így az Ázsiában járatlanok tökéletes terepe a kezdeti ismerkedéshez. Kicsit ázsiai, kicsit európai, kicsit amerikai, így aztán senkinek sem túl idegen.
"Malajziában annak ellenére ugyanolyan élénkek a színek, mint a kontinensen mindenhol, hogy nem áll derékig a dzsuva, a buszokon pedig kényelmesek az ülések. Aki vágyik az egzotikumra, ám ragaszkodik a kényelemhez, annak Malajzia ideális választás. Ráadásul ez a régió legváltozatosabb országa, a teljesen kínai nagyvárosoktól a borneói dzsungelig" – írta róla az azóta Dél-Amerikát keresztül-kasul bejáró Bede Márton 2008-ban.
Sokszínű társadalom
Az országban a hivatalos nyelv a maláj, de beszélik még az angolt, a kínait, a tamilt, a telugut, a thait és egyéb törzsi nyelveket is. Aki turistaként érkezik ide, és egy minimális szinten beszél angolul, már nem lesz gondja: a turisztikai szektorban dolgozók mind beszélik a nyelvet.
A lakosság fele maláj, 12 százaléka ómaláj bennszülött, 24 százaléka kínai, 8 százaléka indiai (főleg tamil), 6 százaléka egyéb. Vallások szerint a lakosság több mint fele szunnita muszlim, 17 százaléka buddhista, 12 százaléka taoista és konfuciánus, hét százaléka hindu, hat százaléka keresztény, 5 százaléka egyéb vallású. Az etnikai és vallási változatosság a mindennapokban nagyon látványosan megjelenik: az utcaképhez a csillogó szárikba öltözött, indiai szentélyekbe igyekvők éppúgy hozzátartoznak, mint a műanyagszékekkel, kirakatba fellógatott kacsákkal hívogató éttermekben összegyűlő kínai családok, vagy a negyven fokban kínzó melegnek tűnő, fekete burkában járó asszonyok.
Malajzia államformája föderatív választói monarchia. Malajzia szövetségi államfője a Yang di-Pertuan Agong, általánosságban úgy nevezik, mint Malajzia királya, aki a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik. A királyt 5 évente választják meg a Maláj államok 9 örökletes szultánja közül; a másik 4 állam, akiknek névleges kormányzóik vannak, nem vesznek részt a választásban.
Hindu-maláj birodalomtól a hollandokon át a britekig
Időszámításunk első századaiban hindu-maláj államok voltak a területen, az iszlám hódítók a 14. századtól voltak jelen. A 16. században a portugálok hódították meg a területet, majd holland uralom alá került. Őket az angolok váltották 1795-ben. Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejeződött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 1941-1942-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget.
Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük. Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.
Kistigris
Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malajzia jelentős gazdasági fejlődést élt át. Ekkor lett mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriásberuházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya, Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak-déli autópálya, Sepang Formula–1 pályája, az új szövetségi főváros, Putrajaya. A maláj gazdaság ma nagyban függ az USA és Japán gazdasági helyzetétől, mivel ez a két ország a legnagyobb kereskedelmi partnere.
forrás: Wikipedia
Idejutni hosszadalmas, de megéri!
Malajziába eljutni nem tartozik a legkellemesebb elfoglaltságok közé, hacsak nem szeretünk átszállással repülni, és mintegy tizenegy órát egy gép turistaosztályára behajtogatva tölteni. Egyedül akkor tud elfogadható lenni, ha meg tudjuk fizetni a business osztály jegyeit, és egy jót alszunk míg el nem érjük a KLIA-t, vagyis a Kuala Lumpur-i repteret.
Mi Budapestről Isztambulba, majd onnan Kuala Lumpurba repültünk a Turkish Airlines járatának turistaosztályán, ami kényelmi szempontból az átlagos kényelmetlen turistaosztály-színvonalat hozta. És bár a stewardessek mufurcok voltak, legalább az ellátásra nem lehetett panasz: finom ételekkel, frissen facsart narancslével kényeztettek az út során, és a kispárna és takaró mellé még mamuszt is kaptunk, hogy ne mezítláb flangáljunk a gépen; de ajakbalzsamot, fogkefét, fogkrémet és vastag zoknit is rejtett a fedélzeti ellátmány.
A Turkish mellett az Egyptair kairói átszállással, az Air Berlin berlini és abu-dzabi-i átszállással, a Qatar dohai átszállással, az Air France párizsi átszállással is kínál járatokat. Mindenesetre, ha úgy döntünk, hogy még ebben a hónapban útnak indulunk, már 217 ezer forintért is találhatunk illetékekkel együtt kalkulált jegyárat.
Szmogos nagyváros, idilli felföld, trópusi sziget
Merre induljunk, ha végre megérkeztünk Malajziába? Bár ottjártunkkor a szmogos ázsiai nagyváros sztereotípiának tökéletesen megfelelt Kuala Lumpur, mégis érdemes itt eltölteni pár napot. Bámészkodni a kínai- és indiai negyedben, shoppingolni a Central Marketen vagy a KLCC-ben, elámulni a vallási szentélyek szépségén, felmenni a világhírű Petronas-tornyokba, vagy ebédelni egyet a forgó KL-toronyban.
Ha besokalltunk a nagyvárostól és a trópusi klímától, irány a Cameron-felföld! Bár az egykori bájos brit üdülők helyett ma ízléstelen gigászi apartmanházak dominálnak, még mindig őrzi fantasztikus hangulatát a környék. Délelőtt túra a trópusi esőerdőben, miközben a távolból gibbon-csapatok hangja hallatszik, ötórai tea helyi epres süteménnyel a teaültetvényen – ilyen itt egy tökéletes nap. Bónuszként az időjárás is sokkal kellemesebb, ottjártunkkor esténként 20 fok körül, nap közben 25-28 fok körüli értékeket mértek. Nem csoda, hogy sok malajziai családnak a Cameron-felföld a kedvenc nyaralóhelye.
A trópusi idill után vissza a városba: Penang szigete és a gyarmati időket idéző Georgetown is megér egy látogatást. Főleg, hogy a város egyes részei UNESCO védettséget kaptak. Innen pedig már csak egy ugrás – akarjuk mondani viharos időben kifejezetten gyomorforgató hajózás – Langkawi paradicsomi szigete. Kevésbé szofisztikált lelkű turisták duty free, vagyis adómentes státusza miatt lelkesednek érte leginkább. Mert amíg Malajzia más helyein az alkoholtermékeket brutális, 300 százalékos adó terheli, itt a sör ára megegyezik a kóláéval.
Aki elfáradt a sok nézelődésben, napokat tölthet el a sárgásfehér homokos, kagylótörmelékes parton a pálmafák tövében az élet nagy dolgain merengve, de szuper hajós kirándulásokra is be lehet fizetni, vagy akár egy hegytetőről is megszemlélhetjük a szigetvilágot. Még hegyet mászni sem kell hozzá, felvonót és menő kilátót is építettek ide.
Fűszeres ízek kavalkádja
Végezetül, az ázsiai konyha szerelmeseinek is mindenképp érdemes megfontolnia egy malajziai utazást. A népek keveredése a konyhában is jócskán megmutatkozik: tradicionális, nagyon fűszeres indiai fogásokat éppúgy kóstolhatunk, mint indonéz satay csirkét mogyorószósszal, esetleg a klasszikus maláj reggelinek számító csilis-kókusztejes rizses nasi lemakot.
Vagy éppen vérbeli kínai finomságokat, melyek egy-két helyen még ismerősek is lehetnek a jobb hazai kínai büfék kínálatából, csak éppen itt frissebb hozzávalókból, sokkal finomabban készítik őket. Bár bevalljuk, hogy egy idő után nekünk túlságosan egyhangú volt a rengeteg fűszerrel, rizzsel és tésztával készült étel, a friss tengeri herkentyűkkel készített mennyei fogásokra tíz nap alatt sem sikerült ráunni.
Ruházkodás: A nagy meleg és magas páratartalom miatt hajlamos arra gondolni az ember, hogy ide aztán tényleg elég lesz egy szandál, két trikó, egy rövidnadrág meg pár lenge nyáriruha. Nagyot hibázunk, ha így pakolunk. Egyrészt, mert a kinti nagy meleget benti nagy hideggel kompenzálják az országban mindenütt – a légkondik maximumon járnak, körülbelül 17 fokos átlaghőmérsékletet generálva a belső terekben, közlekedési eszközökön. Érdemes hát kardigánt, kendőt vinni magunkkal, hogy elkerüljük a megfázást. Másrészt a muszlim többség miatt illetlenség túlzottan kivetkőzni magunkból – bizonyos helyeken még a zárt cipő viselését is elvárják, mert a kilógó női boka túl szexinek minősül. Persze egy tengerparti resortban senki nem fog megszólni minket a virágos nyári miniruhánkért és flip-flop papucsunkért, de városi környezetben érdemes a helyi kultúrára tekintettel lenni.
Beutazás: Magyar állampolgárok vízum nélkül beutazhatnak Malajziába. Útlevél szükséges, melynek a hazaérkezéstől számított 6 hónapig még érvényesnek kell lennie.
Védőoltás, gyógyszerek: Kötelező védőoltás nincs, útunk típusától függően érdemes mérlegelni az oltások szükségességét. Aki extrém kalandtúrára indul a dzsungelben más védőoltást igényel, mint aki egész héten ki sem mozdul a tengerparti üdülőparadicsomból. Mindenesetre az oltóközpontok általánosságban a hepatitis A-B, hastífusz, tetanusz oltások felvételét javasolják, de több útitársunk mindennemű védőoltás nélkül vett részt az utazáson, és semmi bajuk nem esett. Borneó egyes részein jelentős a maláriaveszély, így ha erre a részre utazunk, érdemes előre beszerezni a gyógyszert – bár a mellékhatásairól hallottunk már egyet s mást, így csak fenntartásokkal merjük javasolni. A fentiek mellett az útipatikánkból ne hiányozzon a szúnyogriasztó erős – minimum 30 százalékos – DEET tartalommal, mely távol tartja a rovarokat. Ez azért fontos, mert nagyon magas a dengue-lázzal fertőzött szúnyogok aránya erre, védőoltás pedig nem létezik a meglehetősen fájdalmas vírus ellen. Emellett érdemes magunkkal vinni gyomorfertőtlenítőt, széntablettát, hátha nem bírja gyomrunk az egzotikus kosztot. A légkondi okozta megfázás tüneteinek kezelésére pedig vigyünk magunkkal torokcukorkát, fájdalomcsillapítót.
Állatok: Aki még nem járt a világnak ezen a pontján, olyan egzotikus képzetek élhetnek benne, mint hogy az utcákat errefelé biztosan ellepik a különböző érdekes állatok, a tarka madaraktól, a pimasz majmokon át, az izgi hüllőkig. Ez nincs így, a városiasodás itt is kiszorítja a gazdag élővilágot – a városokban leginkább galambokkal, varjakkal és elég rusnya kóborkutyákkal futhatunk össze egzotikus állatok helyett. Majmokkal mi csak a Kuala Lumpurtól nem messze fekvő Batu Caves nevű, indiai szentélynél találkoztunk, ők meglehetősen vadak voltak, és gátlástalanul loptak a turistáktól, így örültünk, hogy többet nem találkoztunk velük. Langkawi szigetén viszont denevérekkel osztottuk meg a szobánkat – akit zavar az ilyesmi, érdemes még otthon lelkileg felkészítenie magát, hogy a trópusi paradicsomi állapotokhoz a nagy bogarak, gekkók és denevérek is hozzátartoznak.
Valuta, árak: Az ország hivatalos fizetőeszköze a maláj ringitt. Nekünk egyetlen helyi bankot sem sikerült pénzváltásra bírnunk, de sok kis pénzváltó van a piacok, boltok környékén, ahol minden probléma nélkül váltják a dollárt és az eurót is. Az átlagárakról ide kattintva tájékozódhat.
Malajziát bemutató sorozatunk következő részében Kuala Lumpruba invitáljuk olvasóinkat, de sorra kerül az üde Cameron-felföld, a gyarmati Penang és a paradicsomi Langkawi is. Tartsanak velünk!
Újságírónkat a JTB Hungary Ázsiaspecialista utazási irodája, a Maláj Idegenforgalmi Hivatal és a Turkish Airlines utaztatta.