Az Etna, az "ukrán Pompeji", a Tádzsik Nemzeti Park és a kínai Tien-san-hegység is világörökség lett. Mi tizenegy helyszínnel vagyunk a várólistán.
Öt természeti és tizennégy kulturális helyszínnel bővítette a világörökségi listát az UNESCO Világörökség Bizottsága a testület idei ülésszakán a kambodzsai Phnompenben, így már mintegy 160 ország összesen 981 helyszíne szerepel az emberiség számára különös jelentőséggel bíró helyeket felsoroló listán – írja a turizmus.com.
Galéria: világörökségFotó: Wikipedia
A természeti helyszínek közé felvették a hétvégén a Pamír-hegységben lévő Tádzsik Nemzeti Parkot, a namíbiai erget, vagyis a dél-afrikai ország lenyűgöző látványt nyújtó tengerparti homoksivatagát, a 3329 méter magas szicíliai Etna vulkánt, a kínai Tien-san-hegységet, valamint a Mexikó északnyugati részén található El Pinacate és Gran Desierto de Altar bioszféra rezervátumot.
A kulturális helyszínek közé kerültek az "ukrán Pompeji" néven is emlegetett egykori krími görög városállam, Kherszonészosz maradványai; Coimbra portugál város 1290-ben alapított egyeteme, a világ egyik legrégibb, folyamatosan működő ilyen oktatási intézménye; a Fidzsi-szigetek volt fővárosa, Levuka óvárosa; a nigeri Agadez 15-16. századi óvárosa, és a kanadai (Labrador) Red Bay, baszk bálnavadászok 16-17. századi zsákmányfeldolgozó kikötője.
Felvette a nemzetközi szervezet a világörökségi listára a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területén található, 10. századi egykori királyi székhely, Keszong történelmi emlékeit is. A világörökség része lett a németországi Kasselben található park, a Wilhelmshöhe is Herkules-emlékművével és az onnan kiinduló, 14 kilométeres vízhálózattal, amely vízesések, szökőkutak, tavak és patakok rendszerével átszeli a parkot. A bizottság döntése értelmében a világörökség részét képezi mostantól az olaszországi Toszkánában található tizenkét Medici-villa, amelyek az itáliai reneszánsz fennmaradt remekei. Szintén a világörökség része lett a híres teheráni Golesztán-palota, amely egykor a perzsa uralkodók székhelyéül szolgált és Teherán legrégebbi épületei közé tartozik.
A hétvégén felvették a világ kulturális örökségei közé a délnyugat-kínai Jünnan tartománybeli, bonyolult öntözéses rendszeréről és szépségéről nevezetes, évszázadok során kialakított Hungho Hani rizsteraszokat, a katari Az-Zubara (Al Zubarah) tengerparti romvárost, régészeti lelőhelyet, illetve Japán legmagasabb hegyét, az ország jelképének is tekintett, 3776 méter magas Fudzsit.
Galéria: világörökségFotó: Wikipedia
A kulturális helyszínek közül már pénteken felkerültek a csaknem ezer helyszínt tartalmazó listára a különleges stílusban épült rádzsasztáni erődök, valamint 8 ukrajnai és 8 lengyelországi zsindelytetős fatemplom.
A lengyelországi wieliczkai sóbányára vonatkozó, 1978 óta életben lévő világörökségi védelmet kiterjesztették a Bochnia sóbányára, és bővítették a Mount Kenya-Lewa Nemzeti Park világörökségi területét is. A dél-afrikai uKhahlamba/Drakensberg Park kiterjesztéseként a világörökség része lett az 1970-ben létrehozott, 6500 hektáros lesothói Sehlabathebe Nemzeti Park is.
A világörökségi listán a bizottság 37. ülése előtt több mint 960 helyszín szerepelt, közülük a tanácskozás előtt 38 volt veszélyeztetett. A phnompeni konferencián a "vörös listára" került hat szíriai helyszín és a Salamon-szigeteki Kelet-Rennell-korallzátony, lekerült viszont a veszélyeztetettek listájáról az iráni Bám fellegvára és az azt övező táj.
Kulturális kritériumok:
I. Az ember alkotó géniuszának kimagasló megnyilvánulása.
II. Az emberiség kultúrájának fontos állomása – valamely történeti korszak, vagy a világ valamely kulturális régiója tekintetében – az építészet, a technika, a művészetek, vagy a város- és látképtervezés-fejlődés szempontjából.
III. Valamely kulturális hagyomány, illetve eltűnt vagy máig létező civilizáció egyedülálló, vagy legalábbis kimagasló tanúsága.
IV. Valamely épülettípus, építészeti vagy technikai megoldás, vagy tájtípus olyan kimagasló példája, amely az emberiség történelmének jelentős állomásait reprezentálja.
V. Valamely tradicionális településtípus vagy földhasználati forma olyan kimagasló példája, amely egy bizonyos kultúrára (vagy bizonyos kultúrákra) jellemző, különösen, ha az a környezet visszafordíthatatlan megváltozása következtében veszélyeztetetté válik.
VI. Közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolatos olyan eseményekkel vagy élő hagyományokkal, elképzelésekkel, illetve hiedelmekkel, művészeti és irodalmi alkotásokkal, amelyek egyetemes értéket képviselnek.
Az utolsó kritériumot a Bizottság csak kivételes esetekben fogadja el a felvétel indokaként.
Természeti kritériumok:
VII. Egyedülálló természeti jelenségek és képződmények előfordulási helye, illetve páratlan természeti szépséggel és kimagasló esztétikai értékkel bíró terület.
VIII. Kimagasló példája bolygónk története meghatározó szakaszainak, ideértve az élet kialakulásának és fejlődésének emlékeit, a föld felszínét alakító jelentős geológiai folyamatok nyomait és a meghatározó geomorfológiai és fiziográfiai formációkat.
IX. Kimagasló példája a szárazföldi, édesvízi, parti, illetve tengeri ökoszisztémák, valamint növény- és állattársulások kialakulását és fejlődését meghatározó ökológiai és biológiai folyamatoknak.
X. A biológiai diverzitás természetes előfordulási helyén és környezetében történő, megőrzése szempontjából döntő fontosságú élőhely, ideértve a veszélyeztetett, illetve a tudomány vagy a biológiai örökség megőrzése szempontjából kimagasló és egyetemes értékű fajok élőhelyeit.
Magyarország jelenleg nyolc világörökségi helyszínnel rendelkezik, emellett várólistán van további 11 helyszín: A római limes magyarországi szakasza, Lechner Ödön független, premodern építészete, az Esztergomi középkori vár (Visegráddal közösen „Dunakanyar kultúrtáj" munkacímmel), A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó, a budai termálkarszt-rendszer barlangjai, a visegrádi királyi székhely és vadászterület (Esztergommal közösen „Dunakanyar kultúrtáj" munkacímmel), a tájház hálózat Magyarországon, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai, a Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál, és a Tarnóc ősélőhely.