A rengeteg eső és rossz idő mindenkinek bosszúság, aki a szabadba vágyik, és ha ez így megy tovább, akkor 2013 a kastélyturizmus éve lesz. Nemrég egy esős, szeles napon a Travelo csapata Burgerland egyik legismertebb jelképét, az Esterházy család Fraknói várát járta körbe, most egy hasonlóan lehangoló napon az úticél a tartomány székhelyén a másik családi uradalom, a kismartoni (eisenstadti) Esterházy kastély volt.

Ékszerek, lakosztályok, lúdláb torta

Akinek csak egy szabadnapja van, és akkor is 11 fok van, viszont érdekli az Esterházy család története, ékszerei, kínai szalonjai és bársonytapétái, aztán enne egy lúdláb tortát a kastély udvarában, a Macaron kávézóban, és hallgatna egy kis vonósnégyes koncertet, annak érdemes három órát autóznia Eisenstadig, és nem leragadni az útbaeső parndorfi outletnél.

Tanulmányutunk az osztálykirándulások emlékét idézte, szendvicseket csomagoltunk az útra, mert a sűrű programban az ebéd nem szerepelt, és készültünk az előadásokra és tárlatvezetésekre. Laposüveggel viszont nem készültünk a hűvös ellen, mert beltéri, komoly hangulatú események vártak ránk.

Két Pál hercegre emlékeznek

Érkezésünk után egy sajtókonferencián a Holokauszt Emlékközpont és az Igaz Emberekért Társaság az úgynevezett Helytállásért elismeréssel tüntette ki a kastély néhai urát, az 1989-ben elhunyt V. Esterházy Pál herceget. A sorsfordító élményekben bővelkedő herceg 1944 nyarán százezer pengőt adományozott az Irgalmas Nővérek Ménesi úti épületében elrejtett zsidó gyermekek megmentésére.

Pál hercegből azonban nem csak egy akadt a Galántháról származó családban, aki említést érdemel. Idén I. Esterházy Pál halálának háromszázadik évfordulójára emlékeznek a kastélyban, ennek apropóján a földszinten, a már régóta futó Haydn Explosiv kiállítás keretein belül nemrég megnyitották a Harmonia Caelestis című kiállítást is. A zenemű - amellett, hogy Esterházy Péter családtörténeti regényének is a címe - az 1600-as évek végén alkotó herceg legjelentősebb, vallási témájú dalokat összefoglaló munkája.

Házasodni tudni kell

Mint az a tárlatvezetésből kiderült, az arisztokraták a zenei darabjaikat jellemzően nem egyedül szerezték, de hogy ki volt a herceg segítségére az udvartartásból, sosem derült ki pontosan. A 17. század különféle zenei irányzatait bemutató művészettörténeti hagyatékot a kiállításra kihelyezett iPadeken lehet meghallgatni.

Eközben néhány személyes történetet is hallhattunk a családról, és arról, hogyan szereztek birtokokat, például ezt, a kismartoni várat. Eszerint a klán felemelkedésének alapját Esterházy Miklós alapozta meg remek politikai és diplomáciai képességeivel, és tudatos házassápolitikájával. Miután gazdag özvegyeket vett feleségül, nemcsak vagyont, hanem stratégiai fontosságú várakat is szerzett. Például Munkács várát, amelyről később Bethlen Gábor javára lemondott, kárpótlásul pedig 1622-ben megapta Fraknó illetve Kismarton uradalmakat.

A lovaknak és cselédeknek is kivételes sors jutott

Az épület gótikus vízivárként működött egészen addig, amíg a gróf fia, I. Esterházy Pál lakhelyéül nem választotta és barokk kastéllyá nem alakíttatta. A kastély minden szegletébe nem jutottunk el, leginkább csak az újonnan nyílt kiállítások helyszínén kaptunk néhány kiegészítő információt arról, hogyan is éltek itt a nemzedékek. Az elmondásokból úgy tűnt, az Esterházy család lovainak és cselédjeinek is kivételes sors jutott, amíg az előbbiek márványitatóból ittak, addig a cselédeket taníttatták, képezték, szolgálatuk után nyugdíjjal támogatták, és gyerekeikből nevelték ki az utánpótlást.

A kiállítások közül számunkra érdekesebbek voltak a barokk ékszerek és a hercegnői lakosztályok. Itt amúgy sűrű forgalom volt péntek délután, több csoport váltotta egymást, miután letették esernyőgyűjteményüket a ruhatárban. A magyarországról érkező csoportoknak naponta tartanak magyar nyelvű tárlatvezetést 14.30-kor.

Trükkös ékszerek

Nem újdonság, hogy az ékszerek a társadalmi rang reprezentálására szolgáltak, emellett értékük miatt a családok anyagi biztonságához is fedezetet nyújtottak. Az Esterházyak a forchtensteini kastély kincstárában őrizték ékszereik jó részét, amelyek közül gyémántok, rubinok, smaradok, gyöngyök kerültek elő, majd a restaurálást követően a kiállításra. Ehhez a munkához az Esterházy ősők galériájában összegyűjtött portrékat használták segítségül.

A 17. században az üveg megmunkálása is drága mulatság volt, ezért az üveg ékszerek is hasonlóan értékesek voltak, de azokat trükkösen viselték, színes lapot erősítettek az üvegékszerek alá, hogy drágakőnek tűnjenek.

Rubintömeg a dekoltázstól a derékig

A gyűjtemény jellegzetes sorozata Pál herceg második feleségének, Thököly Évának az ékszergarnitúrája. Ebből kiderül, a hercegné rajongott a nyakba akasztható, terjedelmes, szétszedhető elemekből álló, amiatt jól kombinálható függőkért, az úgynevezett násfákért, amelyek olykor a dekoltázsától a derekáig értek. Kollekciója fölé függesztett egész alakos portréján az is látszik, hogy a korabeli divat szerint a nők ügyeltek a szimmetriára, mindkét csuklójukon ugyanannyi karkötőt, hajuk jobb és bal oldalán is ugyanannyi hajdíszt viseltek, és nem hittek a kevesebb több trendszabályban.

A gyöngyékszerek, gyöngyfűzők szintén a feleségek kedvencei voltak, Esterházy Miklós második nejének, Nyári Krisztinának például tizenkét soros gyöngyfüzére volt, násfaként borította be a felső teste egy részét.

Levelekben pletykáltak naphosszat

A hercegnői lakosztályok kiállításon többek közt II. Esterházy Miklós herceg feleségének, az 1768-ban született Maria Josepha Hermenegilde személyes tárgyait és életmódját ismerhettük meg. A csak Marie-ként emlegetett asszony nem élt boldog házasságban, férje állandó szerelmi viszonyait igyekezett eltűrni, jólletet, neki is voltak titkos kapcsolatai. A kor szokásainak megfelelően ő is szerette a bálokat, színházi elődásokat, és a Whist kártyajátékot. Ahogyan a tárlatvezetésből kiderült, a családi érdekházasságok vagy szerencsésen alakultak, vagy nem, esetenként pedig nemcsak a férjnek születtek házasságon kívüli gyerekei, hanem volt rá példa, hogy a feleségnek is.

A dolgozószoba tanúsítja, hogy a hercegnők egyik szórakozása volt, hogy levelekben pletykáltak barátnőikkel. Volt, hogy órákig, néha napokig fogalmaztak egy-egy társasági intrikát, mert annak kimagasló írói stílusa is fontos volt. Marie hercegnő például szoros barátságot ápolt Maria Ludovika császárnővel, ez leveleik személyességéből is kiderült az utókor számára.

Menő volt a kínai szalon

Az Esterházyak remek ízléssel választottak tapétákat maguknak, de a legkülönlegesebbek mind közül a papírból készült, kézzel festett kínai tapéták. Mind kiderült, minden, magára valamit adó nemesnek volt kínai szalonja a 18. században. Az Esterházyaknak nyolc kínai termük ebben a kastályban, ezzel még a Hofburgot is túlszárnyalták.

Az egyik ilyen szalon teljes falát kínai motívumok díszítik. Itt három kép ismétlődik, és bár kézzel festették őket a 18. században, teljesen egyformák. Az egyiken kínai gyerekek tücsökhajtó versenyt játszanak, a másikon a kínai újév tiszteletére rakátát gyújtanak be, a harmadikon pedig egy nő látható lótuszvirággal, amelyet a keleti kultúrában a tisztaság, a megújulás és újjászületés szimbólumaként tartják számon. A jelek szerint a család jól ismerte a kínai hagyományokat.

Az épületben működő kiállítások közt még az Esterházy kastély fénypontjait és Ausztria legnagyobb bormúzeumát is meg lehet nézni, ezeket mi nem láttuk. Az esti programok helyszíne pedig a Haydn terem, ahol komolyzenei koncerteket rendeznek, illetve júliustól indul a Piknik koncert a kastély parkjában, az esőzéstől most még zöldebb gyepen.