Ha valaki egészen Malajziáig utazik vakációzni, szinte biztosak vagyunk benne, hogy nem azzal a céllal teszi, hogy hosszú napokat csatangoljon egy olyan szmogos betonrengetegben, mint Kuala Lumpur. Pedig érdemes felfedezni ezt az ízig-vérig délkelet-ázsiai nagyvárost a már-már falusias kínai negyedtől a hipermodern Petronas-tornyokig. Sőt, a város környéke is kínál különleges látnivalókat barlangban található indiai szentélytől mesterségesen létrehozott közigazgatási központig. Persze nem kell heteket eltölteni itt, de egy pár nap Kuala Lumpurt mindenképp iktassanak be útban a tengerpart felé!

 Főként akkor kihagyhatatlan ez az állomás, ha korábban még nem jártak hasonló ázsiai nagyvárosban. Mivel nekem eddig kimaradt ez az élmény, lenyűgözött az a sokszínűség, a nyomornak és a pazarló luxusnak az együttes jelenléte ami Kuala Lumpurt jellemzi. Kis csapatunk még úgy is izgalmasnak találta a várost, hogy látogatásunkkor szinte kibírhatatlan szmog telepedett a környékre az indonéziai ültetvénytüzek miatt.

Régi idők nyomában

A városba érkezve az első izgalmas épület, amit megpillanthatunk, az 1900-as évek elején épült KL-pályaudvar, mely kiváló példája a brit gyarmati és mór építészeti jegyek keveredésének. Az oszlopsorok, minaretek, boltívek kavalkádja egyből elvarázsolja az utazót, és alig várja, hogy a buszról lekászálódva közelebbről is megismerkedhessen a várossal.

Buszunktól végül a Sultan Abdul Samad épületnél váltunk meg. A hatalmas épület 41 méteres óratornyával, oszlopaival, rézkupoláival és az előtte található pálmákkal beültetett térrel akár szultáni palotának is beillene. Ehelyett korábban közigazgatási célokat szolgált, majd a legfelsőbb bíróság épületeként funkcionált. Ma a kulturális minisztérium található itt. Pár lépésnyire innen a Kuala Lumpur City Gallery épületét találjuk, amely az 1800-as évek végén épült mór stílusban. Anno nyomda üzemelt a nagyszerű épületben, ma a város történetét ismerhetjük meg benne kézzel készített miniatűr épületeken keresztül, no meg persze szuveníreket vásárolhatunk dögivel.

 Innen átsétáltunk a Klang folyón átívelő hídon a Lebuh Pasar Besar, vagyis a régi vásártér irányába. Ez a hely egyrészt arról nevezetes, hogy itt állt a város első acélhídja, melyet 1883-ban emeltek. Másrészt innen ered a város neve: itt folyik össze a Klang és a Gombak folyó, a Kuala Lumpur kifejezés pedig nem mást jelent, mint azt, hogy mocsaras folyótorkolat. Maga a tér a város alapításának idején az ópium-, és a szerencsejáték barlangok otthona volt, majd 1885-ben rendet tettek itt, és a város kereskedelmi központja vált belőle. Ez azon kevés helyek egyike, ahol a régi Kuala Lumpur még tetten érhető, érdemes elmerengeni a színes kereskedőházak míves homlokzatain.

Innen a Jalan Hang Kasturi, 1930-as években épült, neoklasszikus kereskedőházai felé érdemes folytatni a sétát. Ez a rész már a kínai negyedhez tartozik, így ennek megfelelően gyógynövényeket, teát, kávét árusító üzleteket találunk itt. Ezen az utcán végigsétálva, jobb kéz felé találjuk a Pasar Seni névre hallgató fedett központi piacot. Elvéteni helyi nyelvtudás nélkül sem fogjuk, a világoskék homlokzaton nagy fehér betűkkel van kiírva, hogy "Central Market".

Odabent kézműves termékeket éppúgy találunk, mint ócska műanyag szuveníreket, érdemes körültekintően válogatni. Ha pedig fáradt lábainkat pedikűrrel kényeztetnénk, apró halakkal csipkedtethetjük le az elhalt bőrdarabkákat a piac egyik sarkában található medencénél. A piacon alkudni ajánlott!

Kacsaláb, tarka szentély, tömény füstölők

Innen már nincs messze a nyüzsgő, igencsak lepusztult épületekkel tűzdelt Petaling Street, a kínai-negyed, vagyis a Chinatown főutcája. Utcai árusok, apró, műanyagszékes étkezdék és megannyi kacatot kínáló kereskedő jellemzi a környéket, ahol körülbelül reggel tíztől éjszakába nyúlóan tart a hepaj. Ha a kínai ipar termékei helyett inkább a lelki feltöltődést választanánk, nézzünk be a legrégebbi kínai templomok egyikébe, a Guan Di Temple-be. Bódító füstölőillat és gazdagon díszített külső- és belső tér jellemzi az 1888-ban emelt szent helyet.

 Az út túloldalán szintén egy szent hely található, de ez az indiai hívőké: a Sri Maha Mariamman hindu szentély. A méretes, vajszínű épület kapuja fölött 23 méteres torony magasodik, melyet megannyi tarka, hindu isteneket ábrázoló szobor díszít. Belül a falakat olasz és spanyol csempék borítják. Az épület 1873-ban magánszentélynek épült, majd 1920-ban vált nyilvánossá. A kínai templomhoz hasonlóan ide is bárki betérhet, ugyanakkor itt meg kell szabadulnunk lábbelinktől, és a bejárat melletti cipőtartóra kell helyeznünk azt. Mivel egy nagyvárosi utcáról beszélünk, lelkiekben érdemes felkészülni a koszrétegre, ami a lábunkon képződik majd a látogatás után.

Kuala Lumpur másik arca: Petronas-ikertornyok és KL-torony

A múlt századi kereskedőházak és szent helyek felkeresése után a város modern arcának nyomába eredtünk. Buszra szálltunk hát, és egészen a város jelképének számító Petronas-ikertornyokig mentünk. Az 1998-ban épült, 452 méteres tornyok a világ legmagasabban található ikerhídjával büszkélkedhetnek, és egy időben ez volt a világ legmagasabb épülete is. Az üveg és acélborítású épületről az iszlám építészet motívumai köszönnek vissza.

Ha 80 ringittért befizetnek a toronylátogatásra, fontos, hogy tiszta időben tegyék. Különben úgy járnak mint mi: voltunk is a 41. emeleti hídon és a legfelső szinten, meg nem is. Látni ugyanis gyakorlatilag semmit nem láttunk a már említett szmog miatt. Persze így is élményszámba megy egy ilyen híres épület meglátogatása, de ha már fizetünk érte, a panorámát sem utolsó látni. A tornyok aljában hatalmas, elegáns plázát, a Suria KLCC-t, a tornyok körül pedig a KLCC parkot találjuk kellemes sétaösvényekkel, és 1900 különböző pálma és trópusi növényfajjal.

 Ha nemcsak a városi panorámát akarjuk látni, de az ikonikus Petronas-ikertornyokról is szeretnénk egy szuper képet, irány a KL-torony! A 421 méteres torony egy trópusi dzsungelre emlékeztető öko-park közepén található, pár utcányira a Petronas-tornyoktól. Egy forgó éttermet is találunk a toronyban, ahonnan szép időben fantasztikus lehet a kilátás. No, és persze az ételek sem utolsók: önkiszolgáló rendszerben degeszre ehetjük magunkat az indiai, a maláj és a kínai konyha specialitásaival, de még japán fogásokat is találtunk. Az édességek pedig egész utazásunk során itt voltak a legfinomabbak.

Ruccanjon ki egy napra: Klang, Putrajaya és Batu-barlangok

Egy-két nap Kuala Lumpur után még mindig ne csomagoljanak: ha már itt vannak, járják be a város környékén található látnivalókat is! Kuala Lumpurtól 25 kilométerre délre fekszik Putrajaya, a mesterségesen létrehozott közigazgatási központ. A kilencvenes években kezdték építeni, a kormány 1999-ben költözött ide, de a király és a parlament székhelye, és az ország gazdasági központja továbbra is Kuala Lumpur maradt.

Idegenvezetőnk elmondása szerint a megaberuházás keretében olyan épületeket húztak fel a területen, amikkel bebizonyíthatják a maláj gazdaság erejét, építészeik ügyességét. Így aztán büszkélkedhetnek párizsi hangulatú híddal, hatalmas acélkupolájú mecsettel, de a világ legnagyobb körforgalma is itt épült meg. Hivatalosan közel 68 ezren lakják, de ottjártunkkor a hatalmas virág- és hajókarnevál ellenére sem tűnt úgy, hogy túlzottan belakták volna az emberek a várost. Tömegrendezvények helyszínének mindenesetre tökéletesen megfelelő Putrajaya – a lakosság biztosan nem borul ki, ha elhúzódik a buli.

 Fél napra Klangba is érdemes ellátogatni: csupán 32 kilométerre nyugatra fekszik Kuala Lumpurtól. A város a 9 örökletes maláj szultán közül az egyik, Selangor szultánjának székhelye. Megtekinthetjük a szultáni galériát a korábbi szultánok használati tárgyaival a karórától a bicikliig, de a legérdekesebbek itt a korabeli filmfelvételek. Ugyan magába a szultáni palotába egyszerű turistaként nem nyerhet bárki bebocsájtást, a kapun kívülről is érdemes egy pillantást vetni az épületre, hol tengeti életét egy maláj szultán. A városban említést érdemel még az indiai negyed, vagyis a Little India a tarka boltjaival együtt.

Szintén izgalmas találkozásban lehet részünk az indiai kultúrával, ha a Kuala Lumpurtól 13 kilométerre északra található Batu-barlangok felé vesszük az irányt. Ez az egyik legnépszerűbb hindu szentély Indián kívül. Magát a szentélyt egy hatalmas mészkőbarlang rejti, amihez 272 lépcsőfokot megmászva juthatunk fel. A lépcső tövében egy 42,7 méter magas hindu istenségszobor fogad, a lépcsőkön pedig igencsak vad majmok garázdálkodnak. Figyeljünk oda a fényképezőgépünkre és az italos palackunkra, ételt pedig semmiképp ne vigyünk magunkkal, nehogy túlzott figyelemmel tüntessenek ki minket a kis gonosztevők.

Malajziát bemutató sorozatunk következő részében kedvenc helyszínünkre, az üde Cameron-felföldre invitáljuk olvasóinkat. De hamarosan sorra kerül a gyarmati Penang és a paradicsomi Langkawi is. Tartsanak velünk!

Újságírónkat a JTB Hungary Ázsiaspecialista utazási irodája, a Maláj Idegenforgalmi Hivatal és a Turkish Airlines utaztatta.