Miután megismertük Szovátát, Parajdra indultunk. Erdély egyik legismertebb sóbányájájához a községből fél óránként közlekedő buszjárattal juthatunk el, amelyik a bánya belsejéig szállítja az utasokat. Mivel abban az erdélyi ritkaságban részesültünk, hogy nappal 30 fok körül volt a hőmérséklet, ehhez képest nagy a kontrasztot jelentett a 15 fokos bánya. Amint tapasztaltuk, egy nyári ruha kardigánnal nem elég, a talaj szintén árasztja a hideget, így a szandálnál vagy papucsnál szerencsésebb a vastagabb talpú cipő.

A parajdi sóbánya az ideális edzőterem

A bejárattól hosszú lépcsősor vezet a meglepően nagy bányába, és már a lépcsőzés is edzettebbé tesz. "A hivatásos tornászok időnként ide járnak felkészítő táborba. A széndioxid tartalom magasabb, ezért többet kell lélegezni, és az oxigénnyomás is a duplája a felszíninek, ez több mozgásra serkenti a tüdőt és a szerveket. Az itteni edzés dupla olyan megerőltetést jelent, mint amit a felszínen ennyi idő alatt el tudnánk érni" – mondta a bányabeli idegenvezetőnk.

A székely sóbányák már a rómaiak idején is léteztek, és a későbbiekben a só értékesebb fizetőeszköz volt az aranynál. Az 1560-as évekig Székelyföld szabadon rendelkezhetett a sóval, amit mindenki magának és a saját közösségének akart megszerezni. A székelyek sorozatos viszályai miatt II. János király állami monopóliummá nyilvánította a székely sóbányákat, és elrendelte azok őrzését. Rendelete nyomán jött létre Parajd települése, a székely sóközpont pedig a szomszédos Sófalva lett.

Játszóterek, és templom a föld mélyén

"Maga a sótömb 3 km mély. A legmélyebb próbafúrást 2600 méterig vitték le, de itt még nem találták meg a sóréteg alját. Az első földalatti sóbányát 1772-ben nyitották meg. Faeszközökkel bányászták a sót, és bivalybőrön szállították, mert ez az egyetlen bőr, amit a só nem mállaszt szét. Egészen az ötvenes évekig lovas felvonók működtek itt" – mondta idegenvezetőnk.

A bánya amellett, hogy turisztikai célpont, gyógyító állomás is. A légúti megbetegedésben szenvedők kúrájához hozzátartozik, hogy betegségük súlyosságától függően meghatározott időt a bányában töltsenek. Idelent többet kell lélegetni, az asztmás betegek hörgőit így tágítja a sóban gazdag levegő. Mivel sok asztmás gyereket hoznak ide a szüleik, játszóterek, étkező és ingyen wifi is van idelent. Amíg a gyerekek a fajátékokon játszanak, a szülők elvannak a laptopjukkal.

Jól esik visszatérni a kánikulába

A parajdi gyógyturizmus a rendszerváltás után fellendült, és a kilencvenes évektől akár esküvőket és keresztelőket is lehet tartani a bányában. Ha valaki az Addams Family nyomán a föld alatt szeretne örök hűséget fogadni, itt megteheti. "1993-ban szenteltük fel a lenti ökomenikus kápolnát, ami katolikus, ortodox és református szertartások megrendezésére alkalmas."

A bányában a mennyezet 12 méter magasan van, és a terek óriásiak. Kifelé más útvonalat választottunk, kevesebb lépcsővel, és nagyon jól esett visszaérkezni a kánikulába. Kísérőink szerint a bánya bejáratánál sütik a környék legjobb kürtőskalácsát, tehát azt is megkóstoltuk. Finom, omlós, de bármelyik hazai, kézműves fesztiválon megkapjuk ezt a minőséget. Parajdon viszont több a különleges látnivaló. Itt találhatók Rapsóné várának a romjai, és a község határában impozáns sósziklák vannak. A legismertebb az 576 méter magas Sóhát, amelyik legalább két tonna sót tartalmaz. Vannak meleg, sósvizű tavak is, és emlékházat alapítottak Áprily Lajosnak, aki a gyerekkorát töltötte itt.

Korond híres bazársora

A szomszédos Korond (Corund) csodálatos természeti környezetbe ágyazott bazársor. A hűtőmágnesektől a kerti törpéken és kerti gólyákon át a szélkakasig a legszélesebb szuvenírigény kielégítésére alkalmas hely. Ez a Sóvidék legismertebb települése, iparművészeti, és művelődési központ. Vannak olyan elképzelések, amelyek szerint neve a korongozás szóból ered, és amellett, hogy fazekasfalu, az itt élő székelyek arról is ismertek voltak, hogy a tapló feldolgozásának a mesterei. A dísztárgyakon kívül kalapokat és más használati tárgyakat is készítettek taplóból.

Korondon míves székelykapukat is láthatunk, emellett van vasas-kénes gyógyvize és négy borvízforrása. Ez utóbbi a törésvonalak mentén nyomelemeket, vasat és más ásványi anyagokat tartalmazó, mérsékelten szénsavas víz.

Vármező: Románia legnagyobb pisztrángtenyészete

A környékbeli Vármező (Câmpu Cetății) pedig a 823 méteres Várhegyén kívül arról ismert, hogy itt található Románia legnagyobb pisztrángtelepe. Naplementekor a legszebb. A horgásztavak mellett létesült egy nagy étterem, ahol klasszikus módokon készítik el a pisztrángot. A legjobb grillezve rendelni, mert egyszerű és jóízű a páca, a halat nem sütik túl, húsa lágyan leomlik a gerincről. A köretek közt a krumpli a főszereplő, grillezett zöldséget nem kínálnak, de vannak saláták. Arra azonban, hogy valami jó fehérbort kérjünk a halhoz, nincs mód, egyféle boruk van, az pedig félédes. A rozéjukhoz sem írhatunk szonettet.

Ami a szórakozási lehetőségeket illeti, a Dracula bárról lecsúsztunk, és más helyek sem tartanak nyitva 11 óránál tovább. Szovátán a Zöldike nevű kocsma tűnt a legaktívabb vendéglátóhelynek. Belépve sofőrünkkel futottunk össze, aki esténként karaoke animátorként dolgozik itt, és a helyi fiatalok előzetes kérésének megfelelően a Youtube-ról állítja össze a repertoárt. Mivel Erdélyben szabad dohányozni a pubokban, hatalmas füst és autentikus kocsmahangulat a jellemző. Bort itt sem érdemes rendelni, ha csak nem szeretnénk több gyomorsavat és másnap fejfájást, de van épp elég jó sörük, például a Harghita, az Ursus, vagy a csíkszeredai Ciuc is. Az erdélyi sörök nem lágyak, a fiúk szerint karakteresek és keserűek.

Székelyföldből most ennyit láttunk, ezért idegenvezetőnket kértük, néhány helyet említsen még, amit érdemes megnézni.

Többféle Erdély létezik, ki mit szeret

"Szováta jó kiindulópont csillagtúrákhoz. Városlátogatásnak Marosvásárhelyet, Székelyudvarhelyet, és Gyergyószentmiklóst ajánlom. Ez utóbbi Hargita megye egyik legnépesebb városa, de kevésbé látogatott, ellenben Segesvár fontos hely. Ha belefér az időbe, akkor Kolozsvárt, és Nagyszebent, az erdélyi szászok központját is érdemes megnézni. Megéri Brassót is útba ejteni és átkelni a Békási-szoroson a román oldalra" – sorolta Szoboszlai László Erik.

"Összességében többféle Erdély létezik. Van egy nosztalgikus Erdély, amelyet a magyarok szeretnek, van gyógyító Erdély, gasztronómiai Erdély, kulturális és vallási. A legfontosabb zarándokhely Csíksomlyó, amely teljesen magyar jellegű, és általában pünkösdre jönnek a turisták. Az elmúlt években még inkább felkapott lett, amióta Magyarországról vonatokat indítanak ide. Sokféle látnivaló van itt, ki mit szeretne."