Zanglába toboroz önkéntes tanárokat a Csoma Szobája Alapítvány. Az oktatási projektvezető szerint az elmúlt években annyira megnőtt az érdeklődés az önkéntes munkák iránt, hogy idén már válogatniuk kell a jelentkezők közt.
"Az elmúlt években a harmadik világbeli önkéntes munkák iránt még szűk körű hazai érdeklődés volt, idén azonban már olyan nagy számban jelentkeznek, hogy válogatnunk kell" - mondta a Travelónak Irimiás Olga, a Csoma Szobája Alapítvány oktatási projekt vezetője.
Az alapítvány az elsők között volt, amelyik magyar szervezésben utaztatott önkénteseket fejlődő országokba. Most egy kis faluba, Zanglába toboroznak olyan embereket, akik rövidebb-hosszabb ideig tanítást vállalnának, vagy egy iskola építésében részt vennének, de mielőtt ebbe jobban belemennénk, az is érdekes, hogy miért lett divat önkéntesnek lenni.
Elegük van a mókuskerékből
Mostanra felnőtt az a generáció, amelyik már gyerekkora óta megszokta, hogy a család utazhat, és már nem azért lelkesedik, amit egy zakinthoszi görög esten meg lehet tudni egy idegen kultúráról. "Sokak számára az az igazi utazás, amelyik lehetőséget ad arra, hogy tanuljanak, fejlődjenek. Ezért hajlandóak egyedül útnak indulni, hosszabb időre"- mondta az oktatási projektvezető. Ebben a döntésben az sem utolsó szempont, hogy ha munkát vállalnak, úgy az utazás jóval kevesebbe kerül.
Az önkéntesek egyik része fiatal, pályakezdő, a másik része pedig középkorú, erős elvágyódással. "A jelentkezők között akadnak olyanok, akik felmondtak a munkahelyükön, mert elegük van a mókuskerékből és ki szeretnének szakadni a megszokott környezetükből."
Nem fontos a tanári végzettség
Akik pedig speciálisan Tibetbe vágynak, azok jellemzően a hegymászási és túrázási lehetőségek, vagy a buddhista hagyományok vonzzák. Az alapítvány a Tibet indiai részén található Zanglába szervez hazai munkaerőt, a Zanszkár tartományban, az azonos nevű folyópart mellett fekvő faluba. Ez az a hely, ahol az a sziklán álló kolostor található, ahol Kőrösi Csoma Sándor Szandje Puncog láma segítségével tetemes ismeretanyagot gyűjtött össze, majd az alapján összeállította a világ első, hiteles tibeti-angol szótárát és nyelvtankönyvét.
"Az oktatás nyelve néhány éve lett hivatalosan angol. Egyelőre a tanárok sem tudnak jól angolul, ezért is keresünk olyanokat, akik vállalják, hogy az angol nyelven írt tananyagot átadnák az iskolásoknak. Nem fontos, hogy tanári végzettségük legyen, mi nem kérjük" - mondta Irimiás Olga.
Tibet egykor több királyságból álló, független ország volt. Az ország vallási vezetője a dalai láma, akinek székhelye 1959-ig a fővárosban, Lhászában volt, ahonnan Indiába, Dharamszalába menekült az kínai megszállás elől. Tendzin Gyaco 1950-től kezdve töltött be államfői tisztséget, 2011 tavaszán azonban lemondott politikai szerepéről, de továbbra is az ország spirituális vezetője.
Tibet területének nagy része hivatalosan a Kínai Népköztársasághoz tartozik, a Központi Tibeti Adminisztráció szerint azonban önálló nemzet, saját történelemmel és kultúrával. Erről a KIT és Kína közti vita folyamatosan zajlik, sokszor véres összecsapások közt. 2008. március 14-én, a szerzetesek, majd a hozzájuk csatolakozó szimpatizánsok több napon át tartó tüntetése után a főváros, Lhásza utcáin összecsaptak a tüntetők és a kínai rendőrök. A kínai hatóságok brutálisan verték le a zavargásokat, amelynek tibeti források szerint 130-140 halálos áldozata volt, köztük valószínűleg több kínai is.
A tibetiek továbbra is szabadulni szeretnének a kínai nyomástól. Idén februárban egy 19 éves fiú, és egy 18 éves szerzetesnő gyújtotta fel magát Tibetben vallásuk és kultúrájuk elnyomása ellen tiltakozva. Az önégetés meglehetősen gyakori tiltakozási forma a tibeti szerzetesek körében, az öngyilkosságnak ezt a formáját választó embereket Peking terroristáknak tartja.
Zanglába eljutni kalandos
Az önkénteseknek egyedül az utazás költségeit kell vállalniuk, odakint családoknál helyezik el őket, ahol ételt és ellátást kapnak az alapítványon keresztül, társadalmi munkájukért cserébe. Az utazás megszervezése az első szűrő, ahol a jelentkezők szándékának a komolysága megmutatkozik. Zanglába eljutni ugyanis kalandos.
Repülővel Delhibe, majd onnan Lehbe kell kijutni, ahonnan busszal, vagy dzsippel lehet továbbutazni több-kevesebb várakozással. A körülményes utazás mellett a leendő munkavállalónak azzal is érdemes számolniuk, hogy Tibet a világ legmagasabban fekvő tartománya, és az átlagosan 4900 méter magasság megterhelő lehet a szervezet számára, esélyes a magashegyi betegség. Az idei első önkéntes a téli kijutás nehézségei ellenére már kiutazott, és a befagyott Zanszkár folyón tart Zangla felé.
"Nem szeretnék senkit elijeszteni, de nekem az első benyomás meglehetősen sokkoló volt. Lehet, hogy az India esetében gyakran emlegett kultúrsokk ez? Arra azért fel voltam készülve, hogy nem egy svájci síparadicsomba érkezem, de ami fogadott, az kicsit sok volt" - írja az önkéntes az alapítvány honlapján.
A legfőbb zöldségfélék, melyeket termesztünk is: a fehérrépa, a (jégcsap)retek, a borsó, a krumpli, a hagyma, a fokhagyma, a spárga, a vizitorma stb. Több, mint tíz fajta gombát termesztünk. Sok gyógynövényt is használunk ételeinkben, mint a rebarbarát, peimut, csungcaot... Étrendünkben egy sor gyümölcs szerepel: körte, őszi- és kajszibarack, dió, alma, gránátalma, egres, földieper...
Húsételeink jak-, marha-, birka- vagy disznóhúsból készülnek. Halat és csirkét csak ritkán fogyasztunk. Ez nem azért van, mert nehezen férünk hozzá, inkább azért, mert ezen állatokat fogyasztás előtt meg kellene ölni. Persze ez igaz a jakra is, ám azt a mészáros intézi el. A kis testű állatok esetében egy élet elvételével is csupán kis mennyiségű húshoz juthatunk - nagyobb a bűn, mint a csirkecomb. Tejet és tejtermékeket is gyakorta fogyasztunk, vajat, sajtot, tejszínt. A proteinhiány nem jelent és soha nem is jelentett problémát itt.
Tibet mélyhűtött ország, itt semmi nem válik poshadtá. A tartalék húst is a természet konzerválja; a megtisztított húst kiakasztjuk egy kampóra s a többit elvégzi a fagy vagy a Nap és az állandó szél."
Mit lehet tanítani? Bármit
Irimiás Olga szerint ritka, hogy valaki ebben az évszakban vállalja az utazást és a kinti tanítást a kemény télben, a legtöbben nyáron utaznak majd. És hogy mit lehet tanítani gyerekeknek, illetve a női kolostorban élő szerzetesnőknek? Gyakorlatilag bármit. Az alapítvány szerint a fiatalok élményeit a világról az is színesíti, hogy fehér ember tanítja őket, mert számukra ez is újdonság. "Sajnos odakint nem tanítanak éneket, rajzot, sem testnevelést, ezért örülünk, ha valamely önkéntesünk erre vállalkozik."
Irimiás Olga egy korábbi alkalommal fotózni tanította a zanglai általános iskolásokat, és ennek a kurzusnak nem csupán az volt a célja, hogy a gyerekek megtanulják a gép kezelését és a kompozíciókat, hanem az is, hogy segítsen nekik felkészülni az országban egyre jelentősebbé váló idegenforgalomra. "A fényképezőgép a gyerekek szemében alá-fölé rendeltségi viszonyt jelent az idegen turistával, aki a gépet kezelheti. Pedig ők is megtanulhatják azt a készséget, amit a turisták tudnak, és közelebb kerülhetnek az ismeretlen emberekhez."
Az alapítvány jövőbeni tervei közt szerepel a felnőttképzés is, egy közösségi teret szeretnének létrehozni, ahol szabadidős tevékenységek mellett szerepet kap az angoltanítás. A cél pedig hasonló, mint a gyerekek fotóskurzusának esetében, vagyis felkészíteni a helyieket a növekvő turizmusra.