Találkozás a golfozó Hugh Granttel, látogatás a dalai lámánál, és Facebook-barátság a Nepálban élő buddhista szerzetesnőkkel - ez csak néhány érdekesség egy fiatal győri filmes utóbbi néhány évéből. Miklós Ádám a skóciai St. Andrewsban tanult, és nemzetközi barátaiból verbuvált stábjával most éppen arra készül, hogy bemutassa, hogyan gyógyítják a rákot hagyományos tibeti orvoslás szerint.
"Egy nepáli szerzetesnő, akit megismertünk, nemrég megosztott velünk olyan képeket, amelyek bungee jumpingozás közben készültek róla. A megismert apácák többségével a közös munka óta tartjuk a kapcsolatot Facebookon" - mondta Miklós Ádám filmrendező, aki stábjával együtt egy hónapot töltött Nepálban, hogy az ott élő buddhista női szerzetesek életről hiteles képet adjon. Ez a kép pedig olykor meglepő.
Ösztöndíj + luxusszálloda-takarítás
A fiatal rendező kalandos éveket tudhat maga mögött. Győri diákként felvették Skócia egyik leghíresebb intézményébe, a St. Andrews-i Egyetemre, ahol jó néhány külföldi barátot szerzett, a kinti költségeit egy luxus szálloda takarításával fedezte, közben filmes társaságot hozott létre, amely elmondása szerint olyannyira új látásmódot képviselt, mint a kilencvenes években a dán Dogma. Ezt a történetet a nepáli fejezet követte, majd pedig egy személyes látogatás Skóciában, az átutazó dalai lámánál. Most stábjával a tradicionális, tibeti gyógymódokat kutatja, és januárban Indiába készül, hogy bemutassa, milyen eredményeket lehet elérni a rákgyógyítás terén.
Ha időrendi sorrendben haladunk, gimnáziumi éveiben Miklós Ádám cserediákként Ausztriában tanult, és érettségizett, majd Skóciába küldte az egyetemi felvételi jelentkezési lapját. Két helyre is felvették, ezért döntenie kellett a Glasgow-i Egyetemre, illetve St. Andrews mellett, amelynek intézménye többek közt arról híres, hogy Vilmos herceg és Kate Middleton egyetemistaként itt jöttek össze. "Glasgow jobb technikai hátteret adott volna, de belül úgy éreztem, hogy St Andrewsban a helyem" - indokolta a választását a rendező.
Több százezret adtak ki egy üveg borért
A világ minden részéről érkeztek diákok a golf szülőföldjeként is ismert kisvárosba, és nemcsak középosztálybeli fiatalok tanultak ott, hanem olyanok is, akik full extrás házat kaptak a szüleiktől, hogy semmiben ne szenvedjenek hiányt az egyetemista éveik alatt. Miklós Ádám ösztöndíjas volt, de munkát is kellett vállalnia, hogy a költségeit fedezze.
"St. Andrews leghíresebb hoteljében kaptam takarítói állást, ahol egy egészen más világgal ismerkedtem meg. Az ottani vendégek több százezer forintnak megfelelő fontot adtak ki egy üveg borra vagy milliókat egy hétköznapi vacsorára. Olyan emberek jártak oda golfozni, akikkel munkám során találkoztam, mint Hugh Grant vagy Ronan Keating. Abszolút pozitív élményként éltem meg, mert bepillantást engedett egy olyan világba, amiről addig csak hallottam."
A következő állomás Nepál
Számára egyértelmű volt, hogy filmesként minél többet szeretne utazni. "Mindig is nagyon vonzott a külföld. Látni, akartam saját szememmel, hogy milyen az élet a világ egyik másik pontján. Tapasztalni akartam, nem csak álmodozni róla. Arra vágytam, hogy beutazhassam a világot, miközben olyat csinálhassak, ami inspirál. Ezt az inspirációt a filmezesben találtam meg."
A barátaival alapított produkciós cég, az Arrabona Stúdió első filmjét, a tibeti szerzetesnők életéről forgatott Daughters of Dolma című produkciót várhatóan 2013 tavaszán mutatják be a világ huszonkét országában. A stáb egyik tagja Nepálból származik, akinek segítségével tavaly egy hónapot dolgozhattak a dél-ázsiai államban. A rendezőre nemcsak a dokumentumfilmben megjelenő szereplők, és az ő vendégszeretük, hanem maga az ország is mély benyomást tett.
Hason csúszva, imádkozva
"Zsúfolt hely, de nem negatívan. Indiához hasonlóan tele van élettel. A kocsidudáktól, a város zajától és a körülvevő gyönyörű tájtól különös érzésünk támadt. Az utcákon gyakran buddhista szerzetesek sétáltak el mellettünk, miközben mobiljukon éppen sms-t írtak, vagy egymással beszélgettek és nevettek. Ott voltunk, amikor Swayambhuban ünnepnapkor tizenhárom hatalmas kört tettek meg emberek tízezrei. Egy kör megtétele kábé negyvenöt perc volt, a szerzetesek hason csúszva, imádkozva tették meg, így talán napokba is telt. Egy kisbuszban tízen szorultunk össze, amikor egy beszálló anya megkérte az előtte ülő idegent, hogy tartsa a kezében lévő kisbabáját, hogy mindenki el tudjon férni. Olyan érzésem volt, mintha mindenki összetartozna, legalábbis sokkal jobban mint Európában."
A film trailerét nézve engem meglepett, hogy a szerzetesnők mennyire jól beszélnek angolul. Miklós Ádám szerint az a nyugati elképzelés, hogy ők a világtól elzárva élnek, csak részben igaz.
Leborotválni az évekig növesztett hajat
"A film egyik fő témája éppen ez a globabalizációs hatás az ő életükben. A modernitás, vagy mai életvitel annyira az életük része, mint bárkié. De a spiritualitás és pozitivítás áthatja őket. Látni őket szertartás közben, miközben átszellemültem kántálják az Om Mani Padme Humot, egész más kontextusba helyezte az elöző napi közös focizást vagy bollywood-i filmnézést. A spiritualitás és vallás nem zárja ki a nyitottságot."
A szerzetesnők tanulnak, sportolnak, kipróbálják a bungee jumpongot, a rendező szerint ugyanolyan érzéseik és álmaik vannak, mint bárkinek. "Csak éppen az életüket egy felsőbb célra rakták fel. Az egyik utolsó interjúban egy fiatal szerzetesnő elmesélte, hogy milyen érzés volt leborotválni az addig sokáig növesztett haját. Mosolygott, és csak annyit mondott, hogy így sokkal egyszerűbbek a reggelek."
A dél-ázsiai országot északról Kína, délről India határolja. Az állam területének majdnem 80%-át a Himalája vonulatai foglalják el, a többi terület a Terai síksághoz tartozik. 14 azoknak a hegycsúcsoknak a száma, amelyek magabbak, mint 8000 méter, Ezek közül 8 Nepálban található, köztük a Föld legmagasabb pontja, a 8848 méter magas Mount Everest. Az ország fővárosa Katmandu, és a főváros nevét viselő völgyön kívül az ország legsűrűbben lakott területe délen található, a terai régióban. A nepáli lakosság jelentős része földművelésből és mezőgazdaságból él, de mivel a munkalehetőségek nagyon szűkösek, a férfiak számára nagy lehetőséget jelent, ha évekig külföldön dolgozhatnak. Az Öböl-menti államokba sok vendégmunkás érkezik, de a brit hadseregben is vannak nepáli katonák. Az országban sok tibeti él állampolgárság nélkül, akiknek a családja még az ötvenes évek végén, a tibeti felkelés idején menekült el hazájából. Korábban Nepál elzárt királyságként nem engedett külföldieket belépni az országba. Ami a vallást illeti, a nepáliak többsége hindu, és csupán 10% körül van a buddhisták aránya.
A Dalai Láma tanácsokat adott
A forgatás után a csapatot idén júniusban fél órás magánbeszélgetésre fogadta a dalai láma a skóciai Invernessben tartott nyilvános beszélgetése előtt. A film producere ennek megszervezéséről elmondta, hosszas előkészítésre volt szükség. Stábjuk egyik tagja tibeti, aki kapcsolatba tudott lépni a tibeti buddhizmus legnagyobb tanítójának az aszisztensével, akinek segítségével sok-sok egyeztetést követően megszervezték a találkozást.
"A terembe lépve nagy mosollyal várt ránk, majd mindannyiunkat megáldott. Helyet folgaltunk, egyesével bemutatkoztunk, illetve őszentsége megkérdezte, hogy honnan érkeztünk. Magyarország megemlítésének külön örült, amely minket is boldogsággal töltött el. Főként a filmünkről esett szó, megköszönte munkánkat, valamint további tanácsokkal látott el bennünket az élettel kapcsolatban. Életem egyik legmeghatározóbb emléke ez a találkozás" - mondta Száki Adrián.
Az, hogy a buddhista vezető miért örült Magyarország említésekor, a filmesek számára nem derült ki, arra viszont kitért a dalai láma, hogy fontos témának tartja a női szerzetesek bemutatását, és néhány indiai helyet javasolt még a filmeseknek, ahova érdemes ellátogatniuk, ha folytatni szeretnék ezt a kutatásukat. Többek közt saját székhelyét, Dharamszalát említette.
Indiában is biztos jönnek váratlan helyzetek
Az első film néhány hónap múlva tervezett bemutatója előtt a produkciós cég a már a következő forgatást készíti elő. 2013 januárjában Indiába utaznak, a téma pedig a már említett tradicionális, tibeti gyógymódok. "Csapatunk harmadik tagja, Alex a Fülöp-szigetekről a későbbiekben tibeti orvoslással szeretne foglalkozni. Az ő szakértelme és kapcsolatai hitelességünk garanciája"- mondta a producer.
Laikusként nehéz elképzelni, hogy tibeti gyógyítók miért avatnának be egy európai stábot a csak kevesek számára hozzáférhető tudásba, de Száki Adrián szerint nem ez a legnagyobb nehézség.
"Nem egyszerű kivülállóként bepillantást nyerni ebbe a mesterségbe. Egy évvel ezelőtt kezdtük felvenni a kapcsolatot a világszerte ismert tibeti orvossal, Dr. Dorjee Rapten Nesharral , akinek segítő szándéka nélkül filmötletünk meghiúsult volna. Az anyagi lehetőségeink viszont nagyon szűkek, mivel támogatókat a mai gazdasági helyzetben nehezen lehet találni. A kiutazás megszervezése mellett a film tematikájának megalkotása veszi el a legtöbb időnket. Egy alaposan átgondolt forgatókönyvvel utazunk januárban a helyszínre, azonban tapasztalatból tudjuk, hogy fel kell készülni improvizációra is, hiszen az élet nagyon könnyen hozhat váratlan helyzeteket."
Még csak a jéghegy csúcsát láttam
Dr. Dorjee az indiai Szilícium-völgyként is emlegetett Bangalore-ban, Karnátaka állam székhelyén praktizál. A tervek szerint a stáb egy hónapon át dolgozik majd a gyógyítóval, és az ő munkája mellett a klinika működését és a képzéseket is részletesebben bemutatják.
A forgatócsoport célja, hogy filmjeikkel a világ minden pontját bejárják, de most főként Ázsia vonzza őket. "Nepál után sok minden megváltozott az életemben. Egyre jobban vonz a keleti kultúra, annyi mindent tanultam már most is belőle, de még csak a jéghegy csúcsát láttam" - mondta Miklós Ádám.