Mióta fapados társaságokkal elfogadható áron repülhetünk Budapestről Malagába, egy andalúziai nyaralás megvalósítása már nem tűnik elérhetetlen álomnak. Sőt, nemcsak az utazás, de a szállás és az evés-ivás költségei sem olyan embertelenül magasak, mint mondjuk egy barcelonai utazás esetében. Persze még így sem mondható olcsó mulatságnak bejárni az andalúz vidéket, de azért ez már a megfizethető kategória. E gondolatok mentén foglaltam három repjegyet, fogtam a családot, és elmentünk felfedezni Spanyolország déli részét. Mivel a környék klímája a nyár elmúltával is nagyon kellemes, bátran ajánlanám azoknak is, akik inkább ősszel indulnának útnak.

Katedrálisra, kikötőre, vagy arénára néző szobát szeretne?

Három és fél órás repülőút után érkeztünk meg a Costa del Sol fővárosába, Malagába. A reptérről kilépve az A jelű, belvárosig közlekedő buszt kerestük, ehelyett számos másik járat várakozott, csak és kizárólag spanyolul megszólalni hajlandó sofőrökkel. Mivel mi meg spanyolul nem tudunk, kicsit nehéz volt a kommunikáció – és ez a hét folyamán végig így is maradt –, de végül csak felszálltunk egy helyi járatra, aminek a vezetője azt hajtogatta, centro. Igaz, nem az a busz volt amit mi kerestünk, a menetidő húsz helyett negyven perc volt, de bejutottunk a kikötőig. Itt a Plaza de la Marinán maga Andersen fogadott egy padon ücsörögve, táskájával maga mellett, annak zsebében a rút kiskacsával – biztos ők is most érkeztek.

Innen nem messze, a Calle Molina Lario elején található Malaga két legnépszerűbb szállodája. Az egyik az utcával azonos nevű, négycsillagos Hotel Molina Lario, a másik az AC Hotel Málaga Palacio, ami a Marriott lánc tagja. Korábban itt megszállt vendégek véleménye szerint az ellátás pazar, tisztaság van, ennél központibb helyen lakni nem is lehet. Mindkettőből remek kilátás nyílik vagy a tengerre, vagy az innen pár lépésnyire található katedrálisra, és az óvárosra. Mindkét szálloda letisztult, elegáns, tetejükön pedig apró medence várja a városnézés után csobbanni vágyókat. A Molina Lario hotelben negyvenezer, az AC Málaga Palacióban pedig harmincezer forintba kerül jelenleg éjszakánként egy kétágyas szoba reggelivel.

Aki a Malaguetához, vagyis a strandhoz még közelebb szeretne megszállni, annak az MS Maestranza hotel lehet jó választás. Nap mint nap elsétáltunk emellett a szálloda mellett is, és tényleg remek helyen van, száz méterre a strandtól, a botanikus kertnek beillő Paseo del Parque végében, a rózsakerttel övezett Ayuntamiento, azaz városházához közel. Illetve rálátni az egykori mór erődre, az Alcazabára, és itt van Malaga bikaviadal-arénája is, így akár a torreádorokra is vethetünk egy pillantást a szobánk ablakából (bár magát a viadalt nem igazán ajánljuk). A szobák egyszerűek, meleg színekkel dekoráltak. A szállodának egy kisebb wellness részlege is van, szaunával, gőzfürdővel és jakuzzival. Szeptember végén harmincötezer forintért tudnánk itt szobát foglalni két főre, reggelivel.

 Aki ezeknél olcsóbban, mégis központi helyen szeretne megszállni, annak érdemes a bérelhető apartmanok listáját böngészni az erre szakosodott oldalakon. Mi Picasso szülőházánál, a Plaza de la Merced tőszomszédságában béreltünk egy fiatalos, világos, modern berendezésű lakást. Bár méreteiből adódóan négy főnek is kényelmes lenne, én inkább pároknak ajánlanám. A hálószoba ugyanis tökéletesen hangszigetelt, viszont a nappali, ahol a kinyitható kanapé van, egyáltalán nem. És egy folyton nyüzsgő spanyol város központi tere nem a nyugalom szigete. Pláne, ha az ablakunk alatt egy, a helyi fiatalok által nagyon kedvelt bár található. A lakásért egyébként hárman nyolc napra százhatvanezer forintot fizettünk összesen, így még ezzel a kellemetlenséggel együtt is megérte.

Strandolás és vásárlás minden mennyiségben

A Malagában töltött egy hétből négy napot strandolással és a város feledezésével töltöttünk. A többin pedig Andalúzia másik két híres városát – Cordobát és Granadát – fedeztük fel. Sőt, még Marokkóba is ellátogattunk, ennek részleteiről itt olvashat. A strandról egyébként ugyanaz mondható el, mint a már emlegetett Barcelona városi tengerpartjáról: arra jó, hogy megmártózzunk itt egy fárasztó nap után. De ha egész héten kifejezetten strandolni és lábat lógatni szeretne valaki, eszébe ne jusson ide utazni. A part egészen apró törmelékes, nem igazi finom homokos. A tenger gyakran erőteljesen hullámzik, és a víz sem túl meleg, a strandolók többsége ezért térdig áll a vízben és bámul maga elé.

Persze azért nem kell teljesen leírni a Malaguetát, a fűvel és pálmafákkal kellemessé varázsolt kis dombocskák szabályos kis oázisokat alkotnak a forró homokban és jókat lehet tapasozni a parti éttermekben. A fogások pedig garantáltan frissek: előttünk sütik szabad tűzön a különböző halakat és herkentyűket. A belvárosba az éttermekkel és boltokkal szegélyezett modern jachtkikötőn, a Paseo de la Farolán érdemes visszaindulni. Aki Google Maps-en próbálna utánanézni ennek a környéknek, ne higgyen a szemének: még az építkezés előtti állapotokat tükrözi. Az új rész végére érve a fantasztikus Paseo del Parque-ban találjuk magunkat, itt átvágva pedig már a belváros következik, nincs több tíz percnél az egész séta.

 De nemcsak a felújított kikötő és annak környéke látványos Malagában. Kanyargós kis utcáin számtalan tapas bár, kávézó és fagyizó hivogat. Érdemes felfelé is nézelődni: színpompás virágok és különleges erkélyek tárulnak a szemünk elé. A leghíresebb sétálóutca a Calle Larios, melynek padlóját márvány borítja, fölötte pedig érdekesen kifeszített fehér árnyékolók találhatók. Látványnak sem utolsó az ily módon félig lezárt sétálóutca, a nyári melegen pedig meglepően sokat enyhítenek a leplek. A boltokról azt kell tudni, hogy reggel 9 és 10 között nyitnak, 13-14 óra körül bezárnak, 16-17 körül újranyitnak, és 20-21:30 körül zárnak. A nagyobb bevásárlóközpontok és boltok nem tartanak sziesztát. Néhány üzlet szombaton kinyit, de vasárnap minden üzlet zárva van. Érdemes tehát előre tervezni, főleg, ha apartmanban szállunk meg.

Picasso szülővárosa, félkezű asszonynak csúfolt katerdálissal

Ha kinézelődtük magunkat a legnagyobb divatcégek boltjaiban, vegyük célba a katedrálist, amit La Manquitának, vagyis félkezű hölgynek hívnak, mert csak az egyik tornya készült el. Vasárnap kivételével minden nap betérhetünk ide, az 5 eurós belépő mellé audioguide is jár. Innen nem messze, a Calle San Agustin 8. alatt található a 16. századi Palacio Buenavistában a helyi Picasso Múzeum. Vagyis az egyik, mert a másik – ami a mester szülőházát mutatja be – a Plaza de la Merceden van, ott, ahol egy Picassót ábrázoló szobor is várakozik a padon.

A palotában a művész 285 alkotása kapott helyet. Nem a leghíresebbek, mégis jó áttekintést adnak Picasso pályájáról. A festményeket, szobrokat tematikusan csoportosították, és annak is élvezetesek, aki eddig csak felületesen, vagy egyáltalán nem ismerte a város híres szülöttjének munkáit. Különösen közel hozza az emberhez az alkotás folyamatát – és magát a művészt is – az az első teremben látható videó, ahol Picasso egyszerű vonalakkal fest bikát, aktot, csendéletet. A múzeum állandó kiállítására hat euróért mehetünk be.

A múzeumtól már csak pár lépés az Alcazaba, vagyis a mór erőd. A VIII. században épült, és a város kormányzóinak palotája volt. A malagai Spanyolország legépebben megmaradt ilyen jellegű építménye, egzotikus arabeszkekkel, meglepő belső udvarokkal, gyönyörűen faragott famennyezetekkel és üdítő kertecskékkel. A Wikipedia vonatkozó szócikke szerint az erődítmény egykor több mint száz toronyból, valamint három palotából állt, és három fal védte. Az Alcazaba bejáratánál egy római amfiteátrum maradványai találhatók, ezt, és az egész erődöt esténként hangulatosan kivilágítják.

 Az Alcazaba fölött magasodó, XIV. századi Gibralfaro várról remek panoráma nyílik a bikaviadal arénára, a kikötőre és a tengerre, illetve másik oldalra nézve a hegyekre. Bár kívülről úgy tűnik hogy van, valójában nincs közvetlen átjárás az Alcazaba és a Gibralfaro között. Ez utóbbit kívülről kell megközelíteni, egy meredek úton. Csúszós papucsban életveszélyes nekiindulni! Az Alcazabába 2,20 euró a belépő, a Gibralfaroval kombinálva 3,55 euróból úszhatjuk meg a látogatást. Vagy időzítsük ezt a programot vasárnap délutánra, ekkor ugyanis ingyenes.

Szintén hétvégi program a Jardín de la Concepción, a város határában található botanikus kert meglátogatása. A közvetlen, 61-es számú busz csak hétvégén közlekedik ide, hétköznapokon nem olyan egyszerű kijutni. A kert egy 250 000 négyzetméteres trópusi paradicsom, amit az 1850-es években hozott létre Amalia Heredia Livermore, az akkori brit konzul unokája, és egy sikeres üzletember felesége. Utazásaik során gyűjtötték össze a 400 trópusi és szubtópusi növényfajból, és 500 pálmafából álló gyűjteményt. 1994 óta látogatható a nagyközönség számára, a belépő 5,20 euró, hétfő kivételével minden nap nyitva van. Különösen szép a Mirador néven kitáblázott kilátó, a lilaakác lugas és a nimfás kút.

Akinek még mindig nem elég Malagából, ellátogathat az Üveg- és kristálymúzeumba a Plazuela Santísimo Cristo de la Sangre 2. szám alá. Itt háromezer kiállítási tárgyat lehet megtekinteni, korabeli enteriőrökben elhelyezve, a belépő 4 euró. De van a városban Babaház múzeum, különleges régi autók múzeuma, és érdemes felkeresni a főként spanyol művészek képeinek, de érdekes időszaki tárlatoknak otthont adó Carmen Thyssen Múzeumot is.

Válassza a napi menüt, és ismerje meg olcsón a helyi konyhát

Amikor a nagy városnézésben megéheztünk, rendszerint a napi menüket – menu del día – kínáló éttermek egyikébe tértünk be. Összesen 7-10 euróért választhattunk egy levest, egy főételt és egy desszertet. Aki inkább tapasozna, egy fogás 2-5 euróba kerül, de vannak kifejezetten turistáknak összeállított tapas-válogatások is 5-10 euró körüli összegekért, attól függően, hogy hányféle falatkát tartalmaznak. Ilyet is kóstoltunk, Önök se hagyják ki!

 Egy üveg sör két euró körül kapható, főételt á la carte 8-10 euró körül választhatunk – ezért éri meg egyébként a menu del día. Kávéra és fagylaltra egyaránt két eurós összeget számoljanak. Ha pedig helyi, friss alapanyagokból főznének maguknak, vagy csak nézelődnének egy vérbeli mediterrán piacon, irány az Atarazanas! Már magáért az épületért érdemes eljönni ide: egykor hajójavító műhelyként működött, erre emlékeztetnek a színes üvegablakok hajómintái. Az árusok pedig nagyon szórakoztatóak, és ha kiderül, hogy magyarok vagyunk, a szia és a köszönöm mellett Budát, Pestet és a Dunát is felsorolják, a családot pedig Papá Hungríának és Mamá Hungríának kezdik becézni.

Nem gondoltam volna, hogy ennyi látnivaló akad Malagában. Pedig akár az egész hetet eltölthettük volna csak itt. De mi ennél többre vágytunk: egész Andalúziáról szerettünk volna benyomást szerezni. Ezért kirándultunk el Cordobába és Granadába is. Következő cikkünkből megtudhatják, milyen látnivalók vártak ott ránk.