Sós és édes wellness Erdélyben

Erdélyből többféle van, mint megtudtuk. Van egy nosztalgikus Erdély, amit a magyarok szeretnek, van gyógyító Erdély, és van népművészeti, vallási, gasztronómiai. Ezekből az Erdélyekből mi a szovátai wellnesst, a parajdi sóbányát és az általános, helyi nosztalgiát ismertük meg közelebbről. Erdélyi beszámoló, első rész.

"Erdélyben az lehet jó a magyaroknak, hogy megvan az az élményük, hogy külföldre utaznak, mégsem kell idegen nyelvet beszélniük"- foglalta össze az egyik utastársunk, miután megérkeztünk a Székely-sóvidék központjába, Szovátára. Az üdülővárosba és környékére a Danubius szállodalánc szervezett tanulmányutat a turisztikai újságíróknak, és szerkesztőknek, hogy bemutassák a gyógy és wellness szolgáltatásokat.

Tíz óra út helyett negyven perc repülő

Galéria: SzovátaForrás: Travelo

Sűrű két nap volt, wellness beteséggel, pisztráng vacsorával, sóbányában lépcsőzéssel, útszéli áfonya kóstolással. Erdély mély nyomokat hagyott bennünk, és alighanem a csoportunk is hagyott nyomot a helyiekben, amikor este a Zöldike kocsmában becsatlakoztunk a karaoke buliba. Ha már ott EDDA lírákat énekeltek, mi is elkaptuk a nosztalgiahullámot.

Szovátára bő tíz óra autózással lehet eljutni. Aki le szeretné rövidíteni az utat, választhatja a Budapest és Marosvásárhely között közlekedő repülőjáratot, amelynek a menetideje negyven perc. Mi a Wizz Airrel utaztunk, ahol most az a szabály, hogy egyetlen, legfeljebb 10 kilós kézipoggyászt engednek fel az utastérbe, tehát a hellyel úgy kell gazdálkodni, hogy a táskába a retikül is beleférjen. Túlsúly esetén fizetni kell, vagy meg lehet kérni a velünk utazók valamelyikét, hogy hadd pakoljunk át hozzá ezt-azt.

Fatemplomok és útszéli árusok mentén

Jó időt fogtunk ki az utazásra. A helyiek szerint a hegyek és erdők közelsége miatt ritka a több napig tartó, 30 fok körüli hőmérséklet nyáron, de ha fel is melegszik az idő nappal, esténként 15 Celsius fokra számíthatunk. A marosvásárhelyi érkezés után még 60 km-t kell megtenni az üdülővárosig székely falvakon keresztül, szép hegyek, fatemplomok, csicsás, cigány luxusvillák, útszéli áfonya és szamócaárusok mentén.

Az áfonya egészen apró és fekete, egyesével szedik a helyiek, és nem olcsóbb, mint itthon, a piacokon, de muszáj megállni és kóstolni. Az útszéli árusok forintot is elfogadnak. Aki szereti az édes röviditalokat, a termelői áfonyalikőrt is kipróbálhatja. Az útszéleken és parkolókban rókagombát, keserűgombát, és vargányát is árulnak, de ehhez már kell némi gombaismeret.

Székelyföld
Székelyföld a legjelentősebb, magyarok lakta terület Románián belül. Határai nincsenek egyértelműen kijelölve, a terület Maros, Hargita és Kovászna megyét érinti a Keleti-Kárpátokban. Két, legnagyobb folyója a Gyergyói-havasokban ered, ezek a Maros és az Olt. Egykor Székelyföld területe az úgynevezett székekből állt: Marosszék, Udvarhelyszék, Csíkszék és Háromszék. Aranyosszék szintén székely széknek minősült, de területe nem érintkezett közvetlenül Székelyfölddel, és ma már alig élnek ott székelyek. A terület lakosságának az összetétele alapján körülbelül 60% a magyarok aránya, a román lakosság 36% körül van, és megközelítőleg 4% a romák aránya. A legtöbb magyar a Bolyaiak városának is nevezett Marosvásárhelyen él, a számuk 70 ezer körül van, de Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredán is jelentős számban élnek magyarok. A székely nép eredetéről a legáltalánosabb elmélet az, hogy a honfoglaló magyarokkal együtt érkeztek a Kárpát-medencébe. Sok helyen még ma is őrzik sajátos írásrendszerüket, a székely-magyar rovást. Székelyföldet többek közt 1000-2000 méteres hegycsúcsai, fenyvesei, védett lápjai, sósvízű tavai, történelmi műemlékei, míves székelykapui, tradicionális ételei és pálinkái miatt szeretik a turisták.

 

A világ egyik legkülönlegesebb tava

Galéria: SzovátaForrás: Travelo

Az üdülőváros, amelyik hangulatában valamiért Dobogókőre emlékeztet bennünket, sószikláiról és sóstavairól ismert. Legnagyobb tava az 1870-es években keletkezett Medve-tó (Lakul Ursu), amelynek alakja egy kiterített medvebőrre hasonlít. A világ legnagyobb heliotermikus taváról van szó, ami nagyjából azt jelenti, hogy a sűrű sósvíz a tó alján rétegződik, fölötte a kevésbé sűrű édesvíz.

"Ez az édesvíz egyrészt mint szigetelő, másrészt mint nagyító három méteres mélységbe irányítja a napsugarakat, így a víz teteje hideg marad, a sós víz pedig meleg. Reggelente, amikor még nem keveredtek a rétegek, a mellkasodnál hideg, a talpadnál pedig 40-45 Celsius fok is lehet a víz" - mondta Szoboszlai László Erik, a szálloda sales igazgatója, aki az idegenvezetőnk volt.

Ezt a hatást mi nem érzékeltük, mire dél körül csobbantunk az addigra már zsúfolt strandon, felkeveredett a víz, és egységesen 25 fok körül volt. Természetvédelmi okokból 13.00-15.00 között senki nem fürödhet a tóban, addig pihentetik a vizet, hogy visszarendeződjön a sós-édes egyensúly. Van azonban egy állandó erdélyi szertartás, amikor az első figyelmeztető csengő megszólal 12.30-kor, hogy a tavat lassan el kell hagyni, a strandolók rendre kifütyülik a szabályt. Fél óra múlva aztán mindenkit kiterelnek a partra szabad foglalkozásra. Az újbóli fürdőidőig sokan a büfében ülnek, vagy végignézik a strand menti bazársort, vagy épp a fürdő gyógyászati részlegén vannak. Itt, helyben olcsóbbak a gyógyászati szolgáltatások, mint a szállodákon belül, ezért beutalóval sokan jönnek ide.

Emberek talpig iszapban

A tó vizét, összetétele miatt reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is használják, ezenkívül nem szervi eredetű, női termékenységi problémákra hatásos. A tóval először Sófalvi Illyés Lajos földbirtokosnak voltak tervei, és miután megszerezte a használati jogát és a fürdőengedélyt, 1900-ban megalapította Szovátafürdőt. A vasút kiépítése után fellendült a fürdőhely, sétányok és egyre több, fényűző villa épült. Ma a villák egy része szállodaként működik. A tavat és a szomszédos Mogyorósi-tavat most hivatalosan a Danubius üzemelteti, a szállodalánc húsz évre szerezte meg a koncessziót. A napijegyért 20 lejt kérnek, a hotel vendégei ingyen strandolhatnak.

A Medve-tó környékén néhány sószikla, és több, kisebb tó van, a Rigó-tó, a Fekete-tó, a Vörös-tó és a Zöld-tó, az édesvizű Piroska-tó és a Kígyós-tó. A tavakat összekötő erdős területen fedeztük fel a Dracula bárt, ahová terveztünk betérni este, de végül nem jutottunk el, így nem tudjuk, van-e vércsoport szerinti menüjük.

A környékbeli tavak iszapját a fürdőzők szabadon használhatják, ezért megszokott látvány, hogy a parton talpig iszapos emberek száradnak a napon és körülöttük diszkrét vasszag terjeng. "Sokan a térdüket, derekukat kenik be, mert az iszap a kopásos mozgászervi betegségeken segít azzal, hogy az iszapban található ásványi anyagok felszívódnak"- magyarázta idegenvezetőnk.

És akkor jön a wellness betegség

Galéria: SzovátaForrás: Travelo

Az ominózus wellness betegségről most hallottunk először, Ez az immunrendszer tiltakozása a nagy dózisú termálfürdőzéssel szemben. Ha nem vagyunk hozzászokva, elfáraszt, szédülést és hányingert is okozhat, de ezek a tünetek csak az első napokban jellemzők, amint az immunrendszer hozzászokik a kúrához, az ellenállás alábbhagy.

Egészen másfajta wellnesst ígér a szomszédos község, Parajd (Praid), a következő állomásunk. Beszámolónk második része a parajdi sóbányáról, a szomszédos fazekasfaluról és a pisztrángvacsoráról szól majd.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek