Az emberek már az ókorban is oda voltak az aranyért, amiért csekély árnak tekintették az emberi szenvedést. Most egy új felfedezésnek köszönhetően olyan információk birtokába kerültünk, ami megváltoztatja amit az ókori Egyiptomról tudunk.
Az arany bűvöletében az ókori Egyiptomban
Egy az ókori Egyiptomban működő 2300 éves aranybánya új felfedezései felfedik, hogy egyes munkások nehéz bilincseket viseltek a bokájukon, miközben kitermelték az aranyat. Ez rávilágít arra a kegyetlenségre és érzéketlenségre, amelyre az egyiptomi birodalom épült.
Bérangère Redon történész és régész egy új tanulmányban leírja a nyugtalanító felfedezést. Kifejti, hogy az aranybányászat fellendülése a Ptolemaioszi korszakban történt, amely Nagy Sándor egyiptomi hódítását követően kezdődött, ie. 332-ben. Az ókori Egyiptom leghosszabb és legutolsó dinasztiája, I. Ptolemaiosz – Nagy Sándor megbízható hadvezére – uralkodásával kezdődött. A korszakban több mint 40 új bányát létesítettek az egész királyság területén.
„Az I. Ptolemaiosz által alapított új dinasztiának aranyra volt szüksége a földközi-tengeri hadjáratokhoz, külföldi presztízsprojektekhez és a monumentális épületekhez Alexandriában, ami tükrözi az uralkodó hatalmát és gazdagságát" – írja Redon.
Aranybányák kora
Az ebből az időszakból származó legészakibb aranybánya Ghozzában volt, és az időszámításunk előtti harmadik század második felében működött. Több száz ostracának nevezett cserépszilánkot találtak a helyszínen, amelyek némelyikére a fizetést kapó bányászokról szóló információ van felírva.
Ráadásul az őrzött épületek hiánya a ghozzai munkásfaluban arra utal, hogy a bányában dolgozók közül sokan valószínűleg inkább szabad munkások voltak, mint rabszolgák.
2023 januárjában azonban két vasbilincset fedeztek fel a faluban, amelyek kevésbé progresszív képet festenek. Ezek közül az első hét lábgyűrűből és két láncszemből áll, míg a második négy láncszemet és két gyűrű töredékét tartalmazza.
Ezek a bilincsek nem állatok megfékezésére szolgáltak, mivel általában köteleket használtak erre a célra. Ezeket emberi használatra tervezték. A velük való séta lassú és fárasztó volt, különösen a súlyuk miatt."
Kényszermunkások az ókori Egyiptomban
Bármilyen szörnyen hangzik is, nem különösebben meglepő, hogy az ókori egyiptomiak kényszermunkát alkalmaztak az aranybányáikban. A Krisztus előtti második századi író, Agatarchidész által írt történelmi szövegek például felfedik, hogy „azok, akiket ily módon elítéltek – nagy sokaságuk van, és mindenkinek meg van kötve a lábuk –, nappal és egész éjszaka szakadatlanul végzik feladataikat".
Noha Ghozza bányászainak többsége szabad munkásokból állt, más aranybányákban jóval többre tehető a kényszermunkások száma, akiknek nagyon kemény életük volt.
Egyiptom gazdagságának nagyszerűsége és a keleti sivatag impozáns hegyei alatt a kizsákmányolás története rejlik. Az ezekből a bányákból kitermelt arany segített finanszírozni Egyiptom uralkodóinak ambícióit, de ez jelentős emberi szenvedéssel járt" – írja a történész.
Az alábbi videó az ókori Egyiptom legszebb kincseit mutatja be: