Ki volt valójában Hunyadi János?

Noha a sorozatban Hunyadi abszolút lojális az uralkodóhoz és Magyarországhoz, származásának kérdése máig vitatott, ahogy születésének helye és ideje is. Bár magyar nemesként tartjuk számon, elképzelhető, hogy családja szerb, esetleg román eredetű volt. Apja, Vajk, egyes források szerint havasalföldi bojár lehetett.

Hunyadi János, a híres törökverő talán 1407 körül látta meg a napvilágot. Családja azonban csak két évvel ezután kapta meg az uralkodótól, Luxemburgi Zsigmondtól Hunyad várát, innen ered a Hunyadi név. Apródéveit az itáliai származású Ozorai Pipo, majd a szerb despota, Lazarevics István udvarában töltötte, ahol bár a katonai taktikát és harcművészetet tökéletesen megtanulta, írni-olvasni és latinul beszélni nem tanult meg.

Olyan középkori eredetű teóriák is napvilágot láttak, hogy Hunyadi Luxemburgi Zsigmond természetes fia lehetett, és anyját, Morzsinai Erzsébetet csak a látszat kedvéért adták feleségül Vajkhoz, aki hűsége és hallgatása miatt kapta meg Hunyad várát. Az elmélet hívei azzal is igyekeznek alátámasztani teóriájukat, hogy Zsigmond egyik legmegbízhatóbb emberére, Ozorai Pipora bízta Hunyadi katonai oktatását, később pedig felesége és leánya helyett Hunyadit vitte magával Itáliába, a császári koronázásra.

A törökverő hadvezér

Gyors felemelkedését lojalitásának és a törökök elleni sikereinek köszönhette. Először 1437-ben űzte el a törököket Szendrő vára alól,  ezért számos birtokot és királyi tanácsosi címet kapott, majd egy évvel később, 1438-ban szörényi bán és temesi gróf lett.

1442-ben a szebeni csatában aratott fényes győzelmet, majd 1443-ban Hunyadi vezetésével és I. Ulászló király részvételével megindult a hosszú hadjárat, amely során Szófiát is bevette, és több ütközetben is vereséget mértek a törökökre. Hunyadit már egész Európa hősként ünnepelte.

Hunyadi az egyik legsikeresebb hadvezér volt azOszmán Birodalom ellen, sorozatos győzelmei azt a reményt keltették, hogy ki lehet verni a törököket Európából. Ekkor azonban Ulászló megszegte a törökkel kötött békét, és 1444-ben ismét hadba szállt, de a várnai csatában megalázó vereséget szenvedett. A csatában elesett a király is, míg Hunyadi Vlad Dracul havasalföldi vajda fogságába került, aki csak a nádor háborús fenyegetéseire engedte őt szabadon.

Nem volt király, de királyi hatalommal bírt

1445-ben Hunyadit az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává, 1446-ban pedig – miután Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet fiát, a gyermekkirályt Frigyes osztrák herceg nem engedte szabadon – kormányzóvá (gubernátor) választották. 1448 februárjában hercegi címet kapott, de ezt soha nem használta.

A főurak támogatása híján azonban 1448-ban vereséget szenvedett a törököktől a Rigómezei csatában, sőt, maga Hunyadi is Brankovics György szerb despota kezére került, ahonnan csak megalázó feltételekkel szabadulhatott. A 100 ezer arany váltságdíjon túl a magyar kézen lévő szerb várakat is vissza kellett adni.

Miután 1450-ben elismerte V. László trónigényét, 1453-ban lemondott a kormányzóságról, de továbbra is a legmagasabb rangú főúr maradt országos főkapitányként és a „királyi jövedelmek kezelőjeként" és megtartotta a temesi ispánságot is, sőt, Beszterce vármegye örökös főispánja lett.

A nándorfehérvári diadal (1456)

1453-ban II. Mehmed elfoglalta Konstantinápolyt, majd ismét Európa, elsősorban Magyarország meghódítására készülődött. 1456-ban százezres haddal indultak a Délvidék felé, ahol Nándorfehérvárnál gyülekeztek Hunyadi saját seregei, illetve a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztes had (katona kevés érkezett a keresztes had toborzására).

Hunyadi az ostromlott vár megsegítésére áttörte a törökök dunai hajózárját és végül hatalmas diadalt aratott a sokszoros túlerőben lévő török had felett. Sikere hosszú évtizedekre megállította a törökök európai terjeszkedését, és a győzelem Európában is elismerést váltott ki.

A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be a pápa az Úr színeváltozása ünnepet, s noha a déli harangozást még az ütközet előtt könyörgésként rendelték el, a győzelem hírére azonban a hálaadás kifejezője lett.

jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak"III. Kallixtusz pápa

Végső sikere egyben földi pályafutásának a vége is lett

A hatalmas sikert azonban már nem sikerült kiaknázni, mert Hunyadi néhány héttel később, 1456. augusztus 11-én, a zimonyi táborban kitört pestis áldoztat lett Kapisztrán Jánossal együtt. Hunyadit a gyulafehérvári katedrálisban helyezték végső nyugalomra.

Hunyadit Zrínyi Miklós „minden vitéz ember példájának" nevezte, míg Arany azt írta róla: „Idegen nép hőse is lett, / Legjobb hőse a magyarnak".

Amikor Mahomet császár Hunyadi halálának hírét meghallotta, lehajtotta fejét, és sokáig hallgatott. Ezután azt mondta: 'Ellenségem volt, mégis sajnálom halálát, mert Hunyadinak nem volt párja a fejedelmek között."