A Direct One online felületein sugárzott hétrészes dán minisorozat, a nem túl távoli jövőben játszódó Families Like Ours (Mint a családunk) egészen hátborzongató módon mutatja be az éghajlatváltozás drámai következményeit, amikor az ijesztő iramban növekvő vízszintemelkedés miatt a hatmillió lakosú Dániát lezárják, teljes lakosságát pedig áttelepítik. Ennek apropóján mutatjuk most be azokat az ismert helyszíneket, amelyeket természeti, ipari katasztrófák, vagy háborús vészhelyzetek miatt kellett egyik pillanatról a másikra kiüríteni.
Fókuszban az éghajlatváltozás drámai következményei
A Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be az Oscar-, BAFTA- és Arany Pálma-díjas dán rendező, Thomas Vinterberg minisorozatának, a Families Like Ours (Mint a családunk) világpremierjét. A sorozat az éghajlatváltozás következményeit, a tenger fenyegetően emelkedő vízszintjét, a menekültválságot, a helyzet okozta nyomást és az arra adott társadalmi, vagy egyéni reakciókat mutatja be.
Az országot – melyet szélerőművé alakítanak – lezárják, teljes lakosságát evakuálják, és mindenkinek ott kell elölről kezdenie az életét, ahol befogadják.
Mindezt a fájdalmasan fenyegető szituációt egy tehetős dán család szemüvegén keresztül mutatja be a rendező, aki katasztrófafilm helyett egy olyan társadalmi drámát álmodott vászonra, ahol a bürokrácia útvesztői, a súlyosbodó családi feszültségek és a morális válságok legalább annyira ijesztőek, mint az éghajlatváltozás globális, komplex problematikája.
Ennek kapcsán mutatjuk be azokat a helyszíneket, amelyeket természeti vagy ipari katasztrófák miatt kellett rövid idő alatt kiüríteni.
A történelem leghíresebb evakuálásai
Pripjaty és Csernobil (1986) – Szovjetunió, a mai Ukrajna
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorában robbanás történt, amely nagy mennyiségű radioaktív anyagot juttatott a levegőbe.
A legközelebbi város, a csernobili atomerőműtől alig 3 kilométerre fekvő Pripjaty – ahol nagyrészt az atomerőmű dolgozói és családjaik laktak – 49 ezer lakóját csak április 27-én, 36 órával a baleset után kezdték el kitelepíteni.
A lakosságnak azt mondták, hogy csak néhány napra kell elhagyniuk otthonaikat, de soha többé nem térhettek vissza. Az 1986-os evakuáció után egy 30 kilométeres tiltott zónát hoztak létre, és végül több mint 100 ezer embert kellett kitelepíteni.
Fukushima Daiichi (2011) – Japán
2011. március 11-én a 9,0 erősségű tóhokui földrengés szökőárt idézett elő, amely a fukushimai atomerőműben súlyos nukleáris üzemzavarokat, végül pedig reaktorolvadást okozott.
Az erőműből nagy mennyiségben kijutott radioaktív anyagok több tíz kilométeres távolságon belül beszennyezték a környezetet. A balesetet a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) szerinti legsúlyosabb, 7-es fokozatba (nagyon súlyos) sorolták be.
A hatóságok kezdetben egy 3 kilométeres körzetet ürítettek ki, de ezt később 20 kilométerre növelték. Az evakuáció 154 ezer embert érintett. A terület egy része ma is lakhatatlan, és még mindig folynak a tisztítási munkálatok.
Dunkerque evakuációja (1940) – Franciaország
A második világháborúban a brit haderő 338 000 szövetséges (brit, francia és belga) katonát mentett ki a német csapatok által körbezárt Dunkerque térségéből 1940. május 26. és június 3. közötti 9 nap alatt. Az akció Dinamó hadművelet néven íródott be a történelembe.
A sikerrel zárult hadművelet, amely segítette a szövetségeseket a háború folytatásában, arról a dinamóról kapta a nevét, amely a brit haditengerészet főhadiszállásának helyet adó doveri vár áramellátását biztosította a háború során.
Bertram Ramsay altengernagy ennek a dinamónak helyet adó gépteremből tervezte és vezette a hadműveletet, és innen tájékoztatta Churchill miniszterelnököt is.
Saigon bukása (1975) – Vietnám
1975. április 30-án az észak-vietnámi hadsereg elfoglalta Saigont, Dél-Vietnám fővárosát. Ez a döntő esemény a dél-vietnámi kormány összeomlásához, több ezer fős amerikai személyzet és a dél-vietnámi szövetségesek evakuálásához vezetett, és a vietnámi háború végét jelentette.
Az április 29-30 között zajló evakuáció „Frequent Wind" művelet néven vált ismertté, mely során helikopterekkel mentették a városban szorult több ezer embert. De így is sokan maradtak hátra, akik később üldöztetéseknek voltak kitéve.
Amely még csak készül egy esetleges evakuálásra: Nápoly
A dél-olasz város egy olyan vulkanikus területen fekszik, ahol a Vezúv, illetve a Camp Flegrei vulkáni kaldera, egy hatalmas szupervulkán szeizmikus aktivitása mindennapi figyelmeztetést jelent Olaszország harmadik legnagyobb városa számára. A vulkán kitörésének magas kockázatát mutatja, hogy a talaj minden hónapban másfél centit emelkedik.
A területen történelmi szempontból is számottevő a szeizmikus aktivitás, gondoljunk csak a Vezúv Kr. u. 79-es kitörésére, amely során olyan városok pusztultak el mint Pompeji, Herculaneum, vagy Stabiae.
Noha unokaöccse feljegyezte, hogy idősebb Plinius, a misenumi flotta parancsnoka több gályát is indított Pompeji lakosságának evakuálására, feltehetőleg egy cunami következtében a tenger visszahúzódása miatt ez a mentési művelet nem volt kivitelezhető, így a hamu, a piroklasztikus ár és a forró, mérgező gázok több ezer ember halálát okozták, köztük idősebb Pliniusét is.
Napjainkban az olasz kormány felkészült egy nagyobb katasztrófára is, mintegy 500 millió eurót különített el különböző biztonsági beavatkozásokra, illetve a tömeges evakuálásra, amelyet azonban csak a legvégső esetben rendelnek el.
Legutóbb az 1980-as években kellett kitelepítést végrehajtani a Campi Flegrei működése miatt. Akkor mintegy negyvenezer embert evakuáltak otthonából.
A Mint a családunk, című dán, hétrészes drámasorozat március 17-től érhető el a Direct One kínálatában: az új epizódok bárhol és bármikor streamelhetők a Direct Now alkalmazásban, a hagyományos televíziózás szerelmesei pedig a Direct One csatornán is követhetik. Minden hétfőn újabb két rész, illetve az utolsó záró epizód érkezik a csatornára, valamint az app videótárába.