Az ókori egyiptomiak az arany iránti szeretetükről ismertek, és a tengerparti város, Marsa Alam közelében végzett ásatások most új részleteket tártak fel arról, hogyan nyerték ki az aranyat a fáraók idejében, és hogy készültek a lélegzetelállító arany ékszerek és tárgyak.
Az ókori Egyiptom aranyvárosa
A 3000 éves aranybányásztábor és -feldolgozó létesítmény feltárása során a régészek példátlan bepillantást nyertek a nemesfém beszerzési technológiáiba, valamint az ókori egyiptomi bányászok mindennapi életébe.
Az egyiptomi Vörös-tenger kormányzóságában, Jabal Sukari helyén található aranymegmunkáló komplexumot az ókori város helyreállítási munkálatai során fedezték fel. A terület modern bányászati tevékenységekkel szembeni védelmére irányuló folyamatos erőfeszítés részeként a régészek két évet töltöttek az építészeti emlékek feltárásával és dokumentálásával, mielőtt a teljes gyűjteményt áthelyezték egy 3 kilométerrel arrébb lévő biztonságos területre.
E művelet során fedezték fel a kutatók egy bányásztábor maradványait, amelyek a harmadik köztes időszakból származnak, amikor az egyiptomi birodalom politikai és társadalmi instabilitásba süllyedt. Az egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium közleményben jelentette be a leletet, és kifejtette, hogy a táborban volt egy feldolgozó létesítmény is, ahol a dolgozók márványból és kvarcból aranyat vontak volna ki.
"Az ásatások egy 3000 éves aranyfeldolgozó komplexumot tártak fel" - mondta Dr. Mohamed Ismail Khaled, a Legfelsőbb Régiségek Tanácsának főtitkára. „A létesítményben őrlő- és aprítóállomások, szűrő- és ülepítőmedencék, valamint ősi agyagkemencék voltak, amelyeket az aranyér olvasztásához használtak."
Az ókori egyiptomi bányászok házait tartalmazó lakóterületeket is azonosítottak. Ezeken az ágazatokon belül a régészek műhelyeket, istentiszteleti helyeket és adminisztratív épületeket, valamint fürdőházakat tártak fel a ptolemaioszi korszakból, amely körülbelül 300 évig tartott, amíg a rómaiak meghódították Egyiptomot a Krisztus előtti első században.
Értékes leletek kerültek elő az ásatáson
A római és az iszlám korszak építészetét is azonosították, ami arra utal, hogy a helyszínt több ezer éven keresztül használták, míg az egyiptomi Bastet istenséget és az ókori görög istent, Harpokratészt ábrázoló kőfigurák még több betekintést nyújtanak az aranyváros életébe. A helyszínen találtak további leleteket: parfümök, gyógyszerek, füstölők és féldrágakövekből készült gyöngyök, valamint 628 kerámiaedény, amelyekre hieroglifák és görög szövegek vannak felírva.
Gyönyörű arany ékszerek az ókori Egyiptomból
Az Idegenforgalmi és Régiségügyi Minisztérium szerint ezek az eredmények új megvilágítást adnak az ókori egyiptomi aranybányászok társadalmi, vallási és szakmai életéről, akiknek munkáira a birodalom virágkorában nagy volt az igény. Valójában sok múmiát fedeztek fel arany nyelvvel a szájában, feltehetően azért, hogy segítsenek nekik megszólalni Ozirisz, az alvilág istene udvara előtt.
Az ókori egyiptomi ékszer további híres példáit találták az úgynevezett Aranyfiú sírjában, aki tinédzserként halt meg, és egy aranyszívű szkarabeusz bogárral a mellkasában, valamint több tucat arany amulettel temették el. Aztán persze ott van Tutanhamon, akinek kék-arany halotti maszkja az ókori világ egyik legikonikusabb szimbóluma. Sokan azonban nem tudják, hogy nemcsak aranymaszkja volt, hanem arany szarkofába is temették a fiatal fáraót.
Most végre van egy elképzelésünk arról, hogy honnan származhatott ez az arany, és hogyan dolgozták fel.
Tutanhamon fáraó kincseiről az alábbi videóból tudhatsz meg többet: