A pompeii régészek egy hatalmas, rendkívül ritka falfestményt fedeztek fel, amely mindent megváltoztat, és teljesen új megvilágításba helyezi az eddigi tudásunkat.
Elképesztő felfedezés Pompeiben
A Pompejiben felfedezett falfestmény egy titokzatos, ősi kultuszt ábrázol, amelynek középpontjában egy nő áll, akit az éj leple alatt avatnak be. A leletet a Pompei Régészeti Park jelentette be február 26-án, amikor feltárták a Thiasus-házat.
Dionüszosz kultusza
A közel életnagyságú falfestmény Pompeiben három fal hosszában fut végig egy nagy bankett teremben, a negyedik fal pedig egy kertre nyílik. Élénkvörös háttér előtt számos meenád – Dionüszosz, a bor istenének női követői – alakja látható, akiket vadászként ábrázolnak, kezükben kardot, vállukon pedig levágott kecskéket tartanak. A freskó fiatal szatírokat, részben kecskét és részben emberi lényeket is ábrázol, akik furulyáznak és boráldozatot mutatnak be.
A freskó közepén egy idős szatír látható egy fiatal nővel, akit hamarosan beavatnak a dionüszoszi misztériumkultuszba. Az ókori kultuszt, amely legalább a Kr.e. V. századi klasszikus görögökig nyúlik vissza, „rejtélynek" nevezik, mert a beavatást és a gyakorlatokat titokban tartották a kívülállók elől.
Ám a freskó új támpontot adott a szakértőknek a rítusok történéseihez: a római beavatottak úgy vadászhattak, mint előttük a görögök. A falfestmények azt sugallják, hogy ezek a rejtélyes rítusok Dionüszosz és a vadon élő állatok közötti ősi kapcsolatot visszhangozták.
Újjászületés és feltámadás, bor és vadászat
Bár a dionüszoszi misztériumok számos aspektusa elveszett a titkolózás miatt, a történelmi beszámolók azt sugallják, hogy bort és más bódító anyagokat, például ópiumot használtak, hogy transz-szerű állapotokat váltsanak ki a követőiben. Dionüszoszt újjászületett istenként is ismerték, és kapcsolatba került a feltámadással, amit talán megígértek a misztériumokba beavatottaknak.
A dionüszoszi rítusokat ábrázoló nagy freskó egyetlen másik példáját 1909-ben fedezték fel Pompei külvárosában, a Rejtélyek Villájaként ismert házban. Ezek a falfestmények szatírokat, maenádokat és egy nőt is ábrázolnak, akit beavatnak a kultuszba, miközben a házasságra készül, de hiányzik a műről a vadászat.
A Dionüszosz-témájú freskók mindkét példája azonban feltárja „a nők vad, megszelídíthetetlen oldalát" - mondta Gabriel Zuchtriegel, a Pompei Régészeti Park igazgatója. „Ez az a fajta nő, aki kiszabadul a férfi rendből, hogy szabadon táncoljon, vadászhasson és nyers húst egyen a hegyekben és az erdőben" - mondta.
