A régészek azt mondják, hogy a világ legrégebbi piramisát valójában nem emberek készítették. De akkor, hogyan került oda?

Kik építették a világ legrégebbi piramisát?
A történelemkönyvek az ókori egyiptomi Dzsószer-piramist a világ legrégebbi piramisaként tüntetik fel, amely Kr.e. 2630-ból származik. Viszont most a régészek azt állítják, hogy van egy még régebbi piramis, amelyet nem emberek építettek. Egy 2023 októberében közzétett jelentés azt állítja, hogy az indonéziai Gunung Padang piramis egy rétege még régebbi.
Sokan töprengenek több száz éve azon, hogyan épültek fel ezek a történelmi emlékművek.
A régészek azt állítják, hogy a Gunung Padang piramis régebbi rétegét egészen időszámításunk előtt 25 000-ben építették, ezért kétségeik vannak, hogy a piramist valóban ember alkotta.
Danny Hilman Natawidjaja, az Indonéz Tudományos Intézet munkatársa vezette az új kutatást, amelyet az Archaeological Prospection című folyóiratban is megosztottak.
Ebben a kutatók kijelentik: „A piramis magja aprólékosan faragott, hatalmas andezitlávából áll." Szerintük az emberiség helyett az anyatermészet lehetett a felelős a piramis létrejöttéért.
Az akadémikusok úgy vélik, hogy a piramis legrégebbi rétege „valószínűleg természetes lávadombként keletkezett, mielőtt faragták, majd építészetileg beburkolták az emberek".

Emberek is formálták a jégkorszakban
„Ez a tanulmány rávilágít a fejlett kőműves készségekre, amelyek az utolsó jégkorszakból származnak. Ez a megállapítás megkérdőjelezi azt a hagyományos hiedelmet, hogy az emberi civilizáció és a fejlett építési technikák fejlődése csak a mezőgazdaság megjelenésével, körülbelül 11 000 évvel ezelőtt jelent meg" – tették hozzá.
A régészek más helyekről származó bizonyítékokat, köztük a törökországi Göbekli Tepe-t is megvizsgálták. Azt mondták, hogy ha a Gunung Padang piramisokat emberek építették, akkor az építőknek „figyelemre méltó falazóképességekkel kellett rendelkezniük".

Tudósok vitája
Flint Dibble, az Egyesült Királyság régésze elutasította a jelentést, mondván, „meglepte, hogy úgy tették közzé, ahogy van". Azt mondta a Nature nevű rivális folyóiratnak, hogy nincs bizonyíték az állításaik alátámasztására.
Bill Farley, a Southern Connecticut Állami Egyetem régésze szerint: „a Gunung Padangból származó 27 000 éves talajminták, bár pontosan dátumozták őket, nem hordozzák az emberi tevékenységre utaló jeleket, például szén- vagy csontdarabokat."
Az eredeti tanulmány mögött álló akadémikusok reagáltak a kritikákra, és kitartanak az állításaik mellett: „Nagyon nyitottak vagyunk a világ minden tájáról származó kutatók felé, akik szeretnének Indonéziába jönni, és kutatási programot végeznének Gunung Padangon."