Nagy Sándor holttestének holléte a történelem egyik legmisztikusabb talánya

Amikor Nagy Sándor 13 évvel a világ egyik legnagyobb birodalmának megalapítása után Kr. e. 323-ban meghalt, a régészet egyik legnagyobb megfejtetlen rejtélyét hagyta maga után.

A kutatók heves vitákat folytatnak Alexandrosz eltemetésének helyéről, az elméletek makedóniai hazájától (ma Görögország) egészen Egyiptomig terjednek.

A Szent Grálhoz vagy a Frigyládához hasonlóan Nagy Sándor sírját is olyan misztikum övezi, amely az évek során sok régészt magával ragadott.

"Amíg a sírját meg nem találják, kvázi egyfajta misztikus káosz van körülötte, örökké új elméleteket és vitákat fog kiváltani" - mondta Nicholas Saunders, a Bristoli Egyetem Antropológiai és Régészeti Tanszékének emeritus professzora. Az Egyesült Királyság és a "The Life of Alexander the Great" (Brighter Child, 2006) című könyv szerzője e-mailben nyilatkozott a Live Science-nek.

Több százan vadásztak a sírra, eredménytelenül

"Emlékszem, 1963-ban, amikor az Alexandriai Egyetem hallgatója voltam, volt egy görög férfi, aki ásatásokat végzett a [pályaudvar] közelében" - mondta Zahi Hawass régész, egyiptológus és Egyiptom egykori régiségügyi minisztere a Live Science-nek. "Akkoriban elmentem megnézni az ásatásait. Nem talált semmit, de öt évig maradt, kutatott."

De vajon történt-e azóta előrelépés a sír megtalálásának ügyében? Calliope Limneos-Papakosta, az Alexandriai Civilizáció Görög Kutatóintézetének igazgatója és alapítója, aki jelenleg az egyiptomi Alexandriában végez ásatásokat, úgy gondolja, hogy közel van.

A sír a mai Alexandria utcái alatt rejtőzhet, két ősi főút metszéspontjában – mondta. Egy izgalmas hellenisztikus szobor és a megfelelő időszakból fennmaradt ókori negyedek egyéb jelzései egy nagyon ígéretes helyet sugallnak.

„Válaszútnál vagyok, és úgy gondolom, hogy több lehetőségem van megtalálni a sírt, mint bárki másnak" – mondta Limneos-Papakosta a Live Science-nek.

Miért olyan nehéz megtalálni a sírt?

Az egyik ok, amiért a sírt még mindig nem találták meg, az az, hogy Sándor holttestét elmozdították, tehát többször is eltemették.

Ezenkívül a sírról kevés történelmi feljegyzés található, amelyek gyakran több száz évvel az általuk leírt események után íródtak. Ezen források mindegyikének politikai célja vagy elfogultsága volt – mondta Paul Cartledge, a Cambridge-i Egyetem görög kultúra emeritus professzora.

A nehézséget az is tetézi, hogy a sírról nincsenek egyértelmű képek, amelyek segíthetnék a régészeti kutatásokat – tette hozzá Saunders.

Végül pedig Alexandria modern városa is nagyrészt az eredeti fölé épült.

"A modern Alexandria, különösen a belváros, teljesen az ősi műemlékek fölé épült" – mondta el Hawass. "A színházat például házépítés közben találták meg. És katakombákat is találtak."

A sír megtalálásához a régészeknek olyan helyeket kellene felásniuk, ahol ma emberek élnek és dolgoznak, ami kihívást jelent, ráadásul anélkül, hogy szilárd bizonyíték lenne arra nézve, hogy valami fontos rejlik alatta.

Amit Sándor haláláról és temetéséről tudunk

A Plutarkhoszhoz hasonló történetíróktól tudjuk , hogy Sándor 32 éves korában, valamikor Kr. e. 323. június 10-én este, vagy június 11-én reggel halt meg Babilonban (a mai Irakban). 

Halálának oka ellentmondásos, egyesek azt állítják, hogy olyan betegségekben halhatott meg, mint a tífusz vagy a malária, vagy esetleg mérgezett bort ivott, mások pedig azzal érvelnek, hogy meggyilkolták. (Néhányan pedig arra gondolnak, hogy azelőtt halottnak nyilvánították, hogy valóban meghalt volna: a bénulást okozó, úgy nevezett Guillain-Barré-szindróma (GBS) okozhatta a tévhitet, hogy már meghalt.)

Függetlenül attól, hogy miben halt meg Sándor, a testét mumifikálták. I. Ptolemaiosz Szótérnek, egy makedón tábornoknak, aki Sándor közeli barátja és testőre volt, nagy szerepe volt abban, hogy a testet elvitték Babilonból.

"A holttestét a Közel-Keleten, a mai Irak területén át a mai Szíria területére vitték" – mondta el Cartledge. Innen két éven át csaknem 1600 kilométert utazott Egyiptomba.

Sándor nem hagyott maga után egyértelmű politikai örököst (bár felesége, Roxana várandós volt a fiával, és valószínű, hogy volt egy törvénytelen gyermeke is), és Sándor sírjának megépítése egy módja volt annak, hogy Ptolemaiosz, mint a makedón király jogos utódja, megszilárdítsa pozícióját. – mondta el Cartledge.

Sándor holttestét ezután az egyiptomi Luxorhoz közeli Királyok Völgyébe szállították, ahol sok fáraót temettek el az Újbirodalom idején, miközben az újonnan alapított Alexandria városát még építették.
"Kr. e. 305-ben, 18 évvel a halála után, Sándor holttestét Alexandriába vitték, ahol ekkor már ott volt a királyi udvar, a palota és a Museion nevű könyvtár" - mondta Cartledge. "Ha Sándort itt temették volna el, az lett volna a hab a tortán" a születő város számára.

Néhány évtizeddel később a görög földrajztudós, Sztrabón beszámolói szerint IV. Ptolemaiosz Philopator, a ptolemaioszi Egyiptom negyedik fáraója és I. Ptolemaiosz dédunokája volt az, aki áthelyeztette Sándor holttestét az utolsó dokumentált nyughelyére, a Somába, Alexandria nagy mauzóleumába.

A Soma körülbelül 300 évvel később, amikor az első római császár, Augustus (Kr. e. 27-től Kr. u. 14-ig uralkodott) Alexandriába látogatott, is ugyanott volt.

– Mindenképpen szerette volna megnézni Sándor holttestét – mondta Cartledge. – De amikor lehajolt, véletlenül leütötte a holttest orrát.

Ezt követően a történelmi feljegyzések több száz éven át nem tesznek említést a sírról. "Kr. u. 500 körül teljesen eltűnik a történelemből" - mondta Cartledge.

Az idővonal hiányosságai

Ami a sírral történhetett – a történelmi feljegyzések hiányosságai miatt –, azóta is heves találgatások, sőt egyenesen összeesküvés-elméletek forrása. Ezek az időintervallumok azt is megnehezítik, hogy a sír jelenlegi helyével kapcsolatos konkrét elméletekre összpontosítsunk.

"Csak Alexandrosz halála után körülbelül 300 évvel kapunk beszámolót [a sírról]", míg a legtöbb feljegyzés 600 évvel későbbről származik – mondta el Saunders a Live Science-nek. – Szóval, mi történt a köztes időszakban? Miért ez a nagy csend?

A sír több száz évig "széles körben ismert zarándokközpont volt az ókori mediterrán világban" - tette hozzá, így akkoriban a "hely nem volt titok".

Így lehetséges, hogy senki sem foglalkozott azzal, hogy leírja a sír helyét, mert mindenki tudta, hol van. Akár egyfajta „verseny" is lehetett a Krisztus sírjához látogató keresztények és a Sándor sírjánál hódoló pogányok között. Így tehát, miután a kereszténység már gyökeret vert, az egyházatyák „megbizonyosodhattak arról, hogy a sír nyomait eltávolították, vagy akár meg is semmisítették, hogy Krisztus sírja válhasson az ókori világ kiemelkedő zarándokközpontjává" – mondta el Saunders.

Limneos-Papakosta úgy véli, hogy a helyszín az 1365-ös alexandriai keresztes hadjárat során veszhetett el, amely feldúlta a várost, bár egyetlen történelmi feljegyzés sem utal arra, hogy a sír vagy a tényleges holttest megsemmisült volna - mondta.

A Nagy Sándor körül kialakult istentiszteleti kultuszhoz is kötődet egy elképzlés. Bár látszólag évezredekkel korábban kihalt, Alexandriában még mindig maradhattak olyan emberek, akik a keresztes hadjárat alatt is elhivatottnak érezték magukat, hogy Sándor maradványait megvédjék a betörő keresztes lovagoktól, akik nyilvánvalóan megvetették a pogány istenek imádását.

"Úgy gondolom, hogy az Sándor-kultusz papsága védte a sírt" - mondta Limneos-Papakosta. "Istennek tartották, és amikor rájöttek, hogy a keresztények elpusztíthatják, megpróbálták megvédeni. Azt hiszem, elrejtették a testét, illetve a szarkofágját."

Mivel Sándor utolsó ismert nyughelye Alexandriában volt, a legtöbb kutató egyetért abban, hogy a sírja valószínűleg az egyiptomi városban rejtőzik valahol.

"Sándort Alexandriában temették el, és ebben biztosak vagyunk, mert az Kr. u. első században információink vannak a sír látogatóiról, köztük olyan római államférfiakról, mint Julius Caesar" - mondta Limneos-Papakosta a Live Science-nek. – Szóval tudjuk, hogy a sír ott volt.

De hogy Alexandriában pontosan hol van, az kérdés.

Shallalat kertek

Limneos-Papakostának van egy elmélete, egy 2009-es ásatás során ugyanis felfedezte Sándor szobrát.
"Ez volt az utolsó napunk a helyszínen, már a szezon befejezésére készültünk" - mondta. – De aztán megtaláltuk a szobrot, ami egyfajta csoda volt.

A térképek és az ősi források azt sugallják, hogy a terület, ahol a szobrot megtalálták, közel van a sír egykori helyéhez, mondta Limneos-Papakosta, akinek csapata azóta is ásatásokat végez a területen. Most úgy véli, hogy már közel van, ezért a kutatási területet a mai Alexandria Shallalat Garden területére szűkíti le, amely az Alexandriai Nemzeti Múzeum közelében található, és ahol a város falainak maradványai is találhatók. Az ókori források szerint a királyi lakrészek is ezen a helyen voltak az ókorban, de ezeket soha nem ásták fel.

Az ásatási hely egy egykori ókori kereszteződés mellett található, amelyet a második századi görög író, Achilles Tatius említett, aki le is írta a sír helyét.

"Azt írta, hogy néhány száz méterrel nyugatra van Alexandria két fő széles utcájának metszéspontjától" - mondta. A mostani feltárásoknak köszönhetően "az egyik széles utcát [Kanóposzi utcaként ismert] már ismertük, de most már a másikat, a Királyi utcát is ismerjük."

A tenger alatt

Mások azonban úgy gondolják, hogy Limneos-Papakosta rossz úton halad.

Cartledge a maga részéről azt feltételezi, hogy a holttestet egy nagy mauzóleumban helyezhették el, amely egy királyi komplexum része lehetett. És szerinte a királyi lakrészek más helyen voltak, mint ahogy Papakosta-Limneos feltételezi.

"A mauzóleum pedig azt az feltételezést közvetíti, hogy ez egy nagyon tartós építmény lehetett, amelyet a megfelelő helyen kellett elhelyezni" - mondta Cartledge. "Augustus római mauzóleuma teljesen látható. Akkor miért nem látható Sándor mauzóleuma? Az egyszerű válasz az, hogy az alexandriai Brucheum, ahol a királyi lakrész volt, a tenger felé nyúlt" - mondta Cartledge. (A Brucheum Alexandria egy sajátságos negyede volt.)

De Sándor kora óta a tengerszint több métert emelkedett, legalábbis a történelmi térképek ezt sugallják, így a történelmi város nagy részei, beleértve a királyi negyedeket, feltehetőleg a víz alatt találhatók.
Az elmúlt években búvárok feltérképezték a város tengerpartját, és olyan darabokra bukkanak, amelyek ősi építményekhez tartozhatnak.

De még ha találnának is mauzóleumot, arra nincs garancia, hogy holttest is lesz benne. "Hacsak nem olyan koporsóban volt, amely megőrizte a holttestét, soha nem találják meg" - mondta Cartledge. – Az a sejtésem, hogy a testét felfalhatta egy cápa.

Mazarita kerület

Saunders viszont úgy véli, hogy a sír még mindig a szárazföldön található, valószínűleg a modern Mazarita negyed nyüzsgő utcái alatt.

"Csakhogy amíg az új épületek nem igényelnek bontást és mélyreható feltárást, nem valószínű, hogy felfedezik" - mondta Saunders.

Hawass nem gondol egy helyszínre sem, de bizakodó, hogy a sírt egyszer megtalálják.

– Mondhatjuk, hogy a sír feltárható? – tette fel a kérdést Hawass, majd meg is válaszolta azt. "Igen."
De valószínűleg a régészek, akik keresik, nem fogják megtalálni. A színházat, a katakombákat és Alexandria számos műemlékét a modern építkezésnek köszönhetően, de véletlenül találták meg.

"A tudósok soha nem fogják felfedezni Nagy Sándor sírját" - mondta Hawass. – De nagyon hiszem, hogy egy napon véletlenül felfedezik.