Egy ősi csillagászattal foglalkozó tudósok által írt tanulmány cáfolja azt a régóta megkövesedett nézetet, hogy Stonehenge egykor ősi naptár lehetett. Ehelyett – azt állítják – a halottak emlékműveként a halottkultuszt szolgálta. Vajon igazuk lehet?
Stonehenge - Vita a kőkörök eredeti céljáról
Az Anglia déli részén található Stonehenge legelső köveit mintegy 5000 évvel ezelőtt rakták le, és a kőkört nagyjából 1000 év alatt, több szakaszban építették.
A céljáról azonban évszázadok óta vitatkoznak a kutatók. Egy, az Antiquity folyóiratban 2022. március 23-án megjelent tanulmányában Timothy Darvill professzor, az Egyesült Királyságbeli Bournemouth Egyetem régésze és Stonehenge szakértő azt állítja, hogy az ősi kőkör valójában egy 356,25 napos naptárként működött.
Darvill értelmezését két tudós – Giulio Magli, a Milánói Műszaki Egyetem matematikusa és Juan Antonio Belmonte csillagász, a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet munkatársa – azonban elutasította, szerintük ugyanis a Stonehenge nem volt elég pontos ahhoz, hogy naptárként szolgáljon.
Darvill egy, a Live Science-nek küldött e-mailben elmondta, hogy továbbra is kitart saját értelmezése mellett. Magli és Belmonte azonban legfrissebb tanulmányukban azt állítják, hogy Darvill korábbi megállapítása „... egy sor kényszerértelmezésen, numerológián és más kultúrákkal való alátámasztatlan analógiákon alapul".
"Természetesen szimbolikus szempontból a Stonehenge is kapcsolódik az égi jelenségekhez" - mondta el Magli a Live Science-nek, megjegyezve, hogy a kőkörök építői a tél derekán és a nyár közepén valóban ünnepeltek. De "ez messze nem jelenti azt, hogy óriási naptárként használták volna" – mondta.
Ősi kövek
Az Antiquity folyóiratban 2022 márciusában megjelent tanulmányában Darvill azt írta, hogy az óriás "sarsen" kövek gyűrűje (amely a középkori angol "saracen" vagyis "pogány" szóból ered), amelyeket Kr. e. 2500-ban helyeztek el Stonehenge-ben, talán szoláris naptárként működhettek, melyek az ünnepnapok meghatározására vagy a politikai hatalom megerősítésére szolgáltak a kozmosz „uralmának" demonstrálásával.
A régészek úgy gondolják, hogy a Stonehenge-i főkörben eredetileg 30 kő állt – bár ezekből mára csak 17 maradt –, Darvill pedig azzal érvelt, hogy ezek egy 30 napos "hónapnak" felelhettek meg; míg a belső öt „trilithon" – két álló kő, amelyeket áthidaló kő fed le – az év 12 hónapja után fennmaradó öt napot jelképezhette.
Stonehenge kialakítását az akkoriban a Közel-Keleten használt szoláris naptárak – köztük az ókori egyiptomi naptár is – befolyásolhatták, ami a nagy távolságokat megtevő vándoroknak köszönhetően, kulturális kapcsolatot feltételez közöttük – tette hozzá Darvill.
Magli és Belmonte azonban azzal érvel, hogy az álló kövek köre nem volt elég pontos az év hosszának meghatározásához; hogy Stonehenge-ben semmi sem testesíti meg az év 12 hónapját; és nincs bizonyíték arra sem, hogy az ősi Nagy-Britannia és az ókori Közel-Kelet között kulturális kapcsolatok lettek volna.
Michael Parker Pearson, a University College of London régésze, egyben Stonehenge szakértő, ugyan nem vett részt a kutatásban, viszont egyetért a legújabb tanulmány szerzőivel abban, hogy nincs kielégítő bizonyíték Stonehenge és az ősi közel-keleti napkultusz közötti kulturális kapcsolatokra. „Az ehhez hasonló, a távolsági kapcsolatokon alapuló ötletek már több mint egy évszázada léteznek, [de] már senki nem veszi őket komolyan" – írta meg a Live Science-nek egy e-mailben.
Megalitikus emlékmű
A régészek most úgy gondolják, hogy Stonehenge egy, az ősi halottak emlékére épített őskori szertartásos táj alkotóeleme volt: az ásatások azt mutatják, hogy a hatalmas megalitikus komplexum különböző részeit több száz éven keresztül temetkezésre használták.
Magli szerint ez megmagyarázhatja a téli napfordulóhoz való igazodást, amely úgy tűnik, hogy egyes őskori vallásokban a halottakkal kapcsolatos fontos éves dátum volt. Noha az éves napfordulóhoz való igazodása nyilvánvaló, a kövek viszonylag alacsony száma miatt Stonehenge túlságosan pontatlan lett volna ahhoz, hogy naptárként használják.
Darvill szerint azonban a legújabb kritikák nem cáfolják a 2022-es tanulmányában megfogalmazott elméleteket. "Amit mondanak, nem cáfolja a Stonehenge-i sarzen szerkezetek alapvető modelljét, amelyek egy örök naptár megnyilvánulásaként épültek fel" – mondta el a Live Science-nek.
Néhány régész azonban osztja Magli és Belmonte fenntartásait, és nem győzte meg őket Darvill elmélete.
Matt Leivers, a brit Wessex Archaeology tanácsadó régésze évtizedekig tanulmányozta Stonehenge-et, de egyetlen tanulmányban sem vett részt. "Ez valóban azt mutatja, hogy mennyire megtévesztő Stonehenge építészetét naptári felosztásnak olvasni, ugyanakkor ez mennyire bizonyíthatatlan is".