Noha az ősi egyiptomi fáraónő Deir al-Bahariban található halotti templomát már régóta ismerjük, időről időre újabb érdekességekre derül fény a régészek és egyiptológusok munkájának köszönhetően. Így történt ez most is, amikor a legújabb ásatások különös leleteket, temetkezéseket, díszes kőtömböket és ősi szerszámokat tártak fel a helyszínen.
Különleges leletek az ókori Egyiptomban
Az egyiptomi Luxorban dolgozó régészek számos felfedezést tettek a közelmúltban Deir al-Bahari környékén, a híres halotti templomnál, amelyet Hatsepszut egyiptomi fáraónő építtetett.
A csapat megtalálta a templom "alapkő betéteit" – olyan rituális tárgyakat, amelyeket az ókori építők temettek el, amikor elkezdték építeni a templomot. A talált leletek közé tartozik egy úgy nevezett adze, ami egy fa vágására és formázására használt eszköz volt; egy fából készült kalapács; két véső; iszaptégla készítéséhez használt fa-modell; és két kő, amelyek Hatsepszut hieroglifákkal ellátott, ovális formájú kártusait tartalmazzák, amelyek az uralkodó nevét tartalmazzák – mondta el a Live Science-nek Zahi Hawass, az egyiptomi Régiségügyi Minisztérium egykori vezetője, aki az ásatási csapatot vezeti.
A halotti templomot Dzseszer-dzseszeru, azaz „A szentek szentje" néven ismerték az ókorban, az adzén, a kalapácson, az öntvény modellen és az egyik vésőn pedig „a jó isten, Neb Maat Re, az Amun által szeretett Dzseszer-dzseszeru templomban" felirat olvasható – mondta el Hawass. Amun Théba főistene volt, a városé, amely ma Luxor. A "Neb Maat Re" szavak Re napisten (más néven Ra) nevére és néhány címére utalnak.
A völgytemplom színes kőtömbjei
A csapat 1500 színes kőtömböt is feltárt, amelyek Hatsepszut völgytemplomának részét képezték, amely halotti temploma közelében volt. A völgytemplomot különféle jelenetek díszítették volna, amelyek közül néhány még mindig látható ezeken a tömbökön.
Hatsepszut Egyiptom egyik női fáraó volt, aki körülbelül Kr. e. 1473 és 1458 között uralkodott, a 18. dinasztia idején. Ő volt a mostohaanyja III. Thotmesznek, aki időnként társuralkodója volt, halála után pedig követte őt a trónon. Hawass elárulta, hogy a csapat bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy III. Thotmesz valamivel a halála után helyreállította Hatsepszut halotti templomát. A fáraónő halála után néhány szobra és felirata megsemmisült, de a templomát III. Thotmesz megpróbálta helyreállítani.
További luxori leletek
A csapat a luxori ásatáson számos más leletet is talált, köztük egy temetőt, amely a 17. dinasztia idejére nyúlik vissza (Kr. e. 1635–1550), amikor Egyiptom egyes részeit egy idegen nép, a hükszoszok irányították. A temetőben olyan koporsókat találtak, amelyekben az ókori egyiptomiak maradványai voltak. A temető feltárása közben íjak és nyílhegyek maradványait is megtalálták – olyan fegyvereket, amelyeket a hükszosz elleni harchoz használtak – írta Hawass. Lehetséges, hogy a temetőőrök egy része részt vett a hükszok elleni harcban.
A csapat megtalálta Dzsehuti Mesz sírját is, aki Tetiseri királynő palotájának felügyelője volt. Az máig nem tisztázott, hogy Tetiseri melyik fáraó felesége volt, de a királynő a 17. dinasztia idején és feltehetőleg a 18. dinasztia elején élt. A sírban a régészek mészkőből készült áldozati asztalt, szintén mészkőből készült temetkezési sztélét (emlékkőlap), valamint alabástromból és fajanszból (mázas kerámiából) készült kozmetikai edényeket fedeztek fel – mondta el Hawass.
Aidan Dodson, az Egyesült Királyság Bristoli Egyetemének egyiptológia professzora, aki ugyan nem vett részt az ásatáson, a következőt mondta el: "Számomra Hatsepszut völgytemplomának díszes tömbjeinek a felfedezése a legfontosabb." Míg "főtemplomát ugyanis a XIX. század közepétől kezdve alaposan feltárták és tanulmányozták, a völgytemplomot csak röviden vizsgálta Howard Carter körülbelül 120 évvel ezelőtt".
A csapat felfedezéseinek elemzése folyamatban van.
Nézz körül az ókori Egyiptom egyik legerősebb asszonyának halotti templomában: