Az ókori egyiptomi piramisok legnagyobb rejtélye

A régészek felfedezték a Nílus folyó egy régóta eltemetett ágát, amely egykor több mint 30 piramis mellett folyt az ókori Egyiptomban. Ez megfejtheti azt a rejtélyt, hogyan szállították az ókori egyiptomiak a hatalmas kőtömböket a híres emlékművek építéséhez.

A 40 mérföld hosszú folyóág, amely az ikonikus gízai piramis komplexum mellett, más csodák mellett húzódott, évezredekig sivatag és termőföld alatt rejtőzött. A folyó létezése magyarázatot ad arra, hogy a 30 piramis miért épült láncszerűen a Nílus völgyében, egy ma már barátságtalan sivatagi sáv mentén 4700-3700 évvel ezelőtt.

Az ókori egyiptomi főváros, Memphis közelében található sáv magában foglalja a gízai nagy piramist – az ókori világ hét csodájának egyetlen fennmaradt építményét –, valamint a Khafre, a Kheopsz és a Mykerinos piramisokat.

A régészek régóta azt hitték, hogy az ókori egyiptomiak egy közeli vízi utat használtak a piramisok építéséhez használt óriási anyagok mozgatására.„De senki sem volt biztos ennek a hatalmas vízi útnak a helyében, alakjában, méretében vagy közelségében a piramisok tényleges helyéhez" - mondta Eman Ghoneim, a tanulmány vezető szerzője. A nemzetközi kutatócsoport radar-műholdfelvételek segítségével térképezte fel a folyóágat, amelyet arabul Ahramatnak – "piramisoknak" neveztek.

A Communications Earth & Environment folyóiratban megjelent tanulmány szerint a helyszínről és a lelőhelyről származó üledékmagokban végzett felmérések megerősítették a folyó jelenlétét.

Hogyan építették az egyiptomi piramisokat?

A gízai piramisok egy fennsíkon álltak nagyjából egy kilométerre a folyó partjától. Sok piramisnak volt egy "ünnepélyesen megemelt sétánya", amely a folyó mentén haladt, majd a kikötőként szolgáló Völgytemplomoknál végződött, mondta Ghoneim. Ez azt jelzi, hogy a folyó „kulcsszerepet játszott a piramis építéséhez szükséges hatalmas építőanyagok és munkások szállításában" – tette hozzá.

Az, hogy az ókori egyiptomiak pontosan hogyan tudtak ilyen hatalmas és régóta fennálló építményeket építeni, a történelem egyik legnagyobb rejtélye. Ezeket a nehéz anyagokat, amelyek többsége délről származott, "sokkal könnyebb lett volna leúszni a folyón", mint szárazföldön szállítani - mondta az AFP-nek a tanulmány társszerzője, Suzanne Onstine, a Memphisi Egyetem munkatársa. A folyók partja lehetett az a hely, ahol a fáraók temetkezési kíséretét fogadták, mielőtt a holttestüket „a piramison belüli végső temetkezési helyükre" szállították volna - írja a CBS News. 

A folyó arra is utalhat, hogy a piramisok miért épültek különböző helyekre. „A víz folyása és térfogata az idők során változott, így a negyedik dinasztia királyainak másként kellett dönteniük, mint a 12. dinasztia fáraóinak. A felfedezés a földrajz, az éghajlat, a környezet és az emberi viselkedés közötti bensőséges kapcsolatra emlékeztetett."