A vikingeket gyakran brutális, vérszomjas harcosoknak ábrázolják csatabárddal és szarvas sisakokkal. A popkultúrában a vikingek portyáznak, kifosztanak és meggyilkolnak bárkit, aki az útjukba kerül, és szörnyű kivégzéseket hajtanak végre, mint például a hírhedt vérsas. De mi az igazság?
Új titkok derültek ki – Indokolt a vikingek könyörtelen hírneve?
„A kérdés nem az, hogy a vikingek erőszakosak voltak. Már csak az a kérdés, hogy csináltak-e valamit, ami nem megszokott volt abban a korban? – tette fel a kérdést Daniel Melleno, a Denveri Egyetem középkori és premodern történelem docense.
Brutális középkor
A viking kor körülbelül i.sz. 793-tól 1066-ig tartott, ami egybeesett Európa középkorával – ez amúgy is erőszakos időszak – mondta Melleno. Ebben a korszakban a háborúk, a rabszolgaság és a portyák mindennaposak voltak, és ez alól a vikingek sem voltak kivételek. A gyors és mozgékony hosszú hajókkal a vikingek szakértői voltak a meglepetésszerű támadásoknak a tengerről a szárazföldre.
A vikingek egyik első portyája a brit Lindisfarne szigetén található gazdag kolostorban történt i.sz. 793-ban. A vikingek gyakran támadtak kolostorokat, amelyeket rosszul őriztek, viszont gazdagok voltak. Mivel a vikingek kezdetben pogányok voltak, áldozataik pedig keresztények, támadásaikat különösen utálatosnak és istentelennek minősítették.
"Déli szomszédaikkal ellentétben a vikingek nagyrészt írástudatlanok voltak, tevékenységükből csak néhány rúnát hagytak hátra. A tetteik egyetlen írásos bizonyítéka közvetlenül áldozataiktól származik, vagy a vikingek leszármazottai által több száz évvel később írt sagákból. Bár a vikingek kereskedők, gazdálkodók és halászok is voltak, áldozataik indokoltan inkább az ellenük elkövetett erőszakra összpontosítottak" – mondta Melleno. Az évek során a viking brutalitásról szóló történetek is valószínűleg megszépültek.
Néhány olyan forrás, amely a legnegatívabb abban, ahogyan a vikingeket különösen vad barbárokként írják le, valójában egy kicsit későbbiek, a 12. századból, tehát néhány száz évvel a portyázás kezdete után készültek. Szóval talán van egy kicsit több túlzás bennük, ami befolyásolja a mai, róluk kialakult képet
– mondta Caitlin Ellis, az Oslói Egyetem középkori történelem docense a Live Science-nek.
Emellett az egyes források írásaiban lévő eltérések kétségbe vonják azok legitimitását – mondta Melleno. Például egy Prudentius krónikás beszámolója i.sz. 834-ben leírja, hogy a vikingek mindent elpusztítottak Dorestad városában, a mai Hollandia területén. A vikingek 836-ban tértek vissza, hogy újra elpusztítsák a várost, majd 837-ben ismét" - írta Prudentius.
Portyázó csapatok és háborúzó királyok
Nem a vikingek voltak az egyetlen csoport, amely portyázott és meghódított városokat a középkori Európában. A szaracének nevű muszlim portyázók gyakran támadták meg a mai Franciaország, Svájc és Olaszország egyes részeit. A magyarok, egy magyarországi csoport pedig megtámadta a mai Bajorországot. Nagy Károly, a frankok királya több évtizedes háborút vívott a szászok ellen, ami tömeggyilkosságokhoz, túszejtésekhez és fosztogatásokhoz vezetett a mai Németország területén.
„Mi a különbség a viking portyázó és a frank hódító háborúk között? Nem sok" – mondta Melleno, hozzátéve, hogy ez az állami erőszak és a hontalanok erőszakos cselekményeinek elkövetése közötti különbség. Valószínű, hogy mivel a vikingek nem egy formális királyság részei voltak, áldozataik kiszámíthatatlanabbnak és barbárabbnak látták őket.
„A vikingek azért voltak rosszindulatúak, mert nem háborúzó állam tagjai voltak. A vikingeknek nincs országuk, és alig van királyuk... szóval ez csak egy rakás kalóz volt" – magyarázta a történész a megítélésükről.
A Viasat History dokumentumfilmje az első viking portyába nyújt átfogó betekintést: