Az ősi megalitikus kőkörök mindig is foglalkoztatták az emberek fantáziáját, gondoljunk csak a rejtélyes Stonehenge-re. Most egy újabb, a Közel-Keleten található kőkör eredete és rendeltetése gondolkodtatta el a tudósokat, akik eddig csillagászati obszervatóriumnak vélték a helyszínt. Egy újabb kutatás azonban cáfolja ezt a teóriát.
Titokzatos ősi kőkörök
Noha a Brit-szigeteken található Stonehenge-et sosem kellett felfedezni, hiszen a történelem során mindig is szem előtt volt (létezéséről már a Kr. e. I. századi görög történetírók is tudtak), azonban annak ősi volta, az építése, illetve a közelben található vaskori emberi maradványok körüli titokzatosság, illetve kapcsolódása az ősi kelta druidákhoz, és ez által a hatalmas monolitokat körüllengő ír–kelta–brit–angolszász mondák mindig is kedvelt témát szolgáltattak Nagy-Britannia egyik leghíresebb nevezetességével kapcsolatban.
Tagadhatatlan, hogy Stonehenge mindig is hatalmas érdeklődésre tartott számot, pontosan a múlt ködébe vesző rejtélyek, titokzatosság okán. Így aztán az sem csoda, hogy valamennyi ősi, nagyrészt ismeretlen eredetű kőkör felkelti az emberek érdeklődését. A bolygó ugyanis számos hasonló rejtélyes őskori megalitikus kőköröket, köveket, dolmeneket rejt, amelyek épp olyan érdekesek, mint Stonehenge, csak éppen kevésbé ismertek.
A Keleti Stonehenge
Az egyik ilyen kevésbé ismert, titokzatos megalitikus kőkör, a Rujm el-Hiri – melyet Szellemkeréknek, vagy Levante Stonehenge-ének is neveznek – a Közel-Keleten, a Golán-fennsíkon található. A tudósok sokáig úgy vélték, hogy a legalább 5000 éves rejtélyes labirintus-szerű építmény csillagászati obszervatóriumként működött, azonban ezt a teóriát a legutóbbi kutatások megcáfolták.
Az 1968-ban feltárt Rujm el-Hiri egy központi üregből áll, amelyet több koncentrikus, bazaltkövekből készült kör veszi körül, amelyeket egy sor sugárirányú fal köt össze. A körülbelül 500 méter kerületű és 150 méter átmérőjű hatalmas műemlék eredete és rendeltetése több mint fél évszázada heves viták tárgya.
Egyes régészek úgy vélik, hogy a Szellemkerék védelmi erődként szolgálhatott, míg mások azt sugallják, hogy egy fontos vezető temetkezési helyét jelölheti. Sajnos azonban nagyon kevés tárgy került elő a központi üreg belsejéből, ami azt jelenti, hogy a kutatóknak gyakorlatilag nincs mire támaszkodni a hely egykori rendeltetésének kiderítésére.
Csillagászati obszervatórium, vagy valami egészen más?
1998-ban jelent meg az a tanulmány, amely szerint Rujm el-Hiri szimmetriatengelyei és bejáratai a napfordulók, a napéjegyenlőségek, a Szíriusz és más égitestek irányához igazodnak, pont úgy, ahogyan egykor, a bronzkori égbolton is megjelentek. Ez vezetett ahhoz a széles körben elterjedt teóriához, hogy az ősi emlékmű csillagászati obszervatóriumként szolgálhatott.
Annak kiderítésére, hogy ez valóban így lehetett-e, egy új tanulmány szerzői a Galileai-tenger körüli terület tektonikus mozgásait elemezték az elmúlt 150 millió évre visszamenőleg. A kutatók szerint „Izrael északi tektonikus lemezei folyamatosan ellipszis alakú pályán mozogtak az óramutató járásával ellentétes irányban", átlagosan évi 8-15 milliméter sebességgel.
Ennek eredményeként Rujm el-Hiri valószínűleg körülbelül 40 méterrel fordult el az elmúlt 4000 évben, ami azt jelenti, hogy eredeti tengelyei, bejáratai és egyéb elemei a jelenlegi helyüktől meglehetős távolságra épültek fel.
„A régió integrált geofizikai elemzése [...] azt mutatja, hogy a Rujm el-Hiri lelőhely az óramutató járásával ellentétes irányban elfordult, és több tíz méterrel eltolódott eredeti helyétől" – írják a tanulmány szerzői. "Ez azt jelenti, hogy a sugárirányú falak és bejáratok jelenlegi tájolása nem azonos a Kr.e. 4000-2000-ben tájolt részekkel, így nem támasztják alá azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a múlt égitestjeihez igazodtak volna. Ezért Rujm el-Hiri nem valószínű, hogy obszervatórium volt" – állapítják meg a kutatók.
Lehetséges a kapcsolat a krétai kőkörrel?
Az, hogy a hatalmas gyűrű pontosan miért épült, továbbra is rejtély marad, azonban érdemes megjegyezni, hogy az év elején krétai régészek egy rendkívül hasonló kör alakú labirintust fedeztek fel a történelemnek nagyjából ugyanebből az időszakából. Ez a másik zavarba ejtő szerkezet a minószi civilizációnak tulajdonítható, és éppoly titokzatos, mint a Szellemkerék, vagy akár Stonehenge, bár a kutatók úgy vélik, hogy a Krétán felfedezett kör szertartásos helyként működhetett, ahol rituális felajánlásokat és lakomákat tarthattak.