Az 1800 éves amulett átírhatja a kereszténység történetét

A régészek Frankfurt északnyugati külvárosába, az egykori ókori római város, Nida helyére tartottak. Ott a német város szélén egy temetőre bukkantak, amely 127 sírt tartalmazott – írja az Archaeology News. A szakemberek komoly érdeklődést mutattak egy keresztény sír iránt, ahol egy 35-40 éves férfi maradványait helyezték örök nyugalomra i.sz. 230 és 270 között.

A kutatók egy füstölő és kerámia tárgy mellett, egy ostya vékonyságú, kicsi, hengerelt ezüstfóliát fedeztek fel az elhunyt álla alatt. Ez a tárgy mindössze 3,5 centiméter, és valószínűleg amulettként hordták.

Azóta filaktériaként osztályozták – ez egy olyan tárgy, amelyről úgy tartják, hogy védelmet nyújt a tulajdonosának. Dr. Tine Rassalle, egy független bibliai régész, aki nem vett részt a tanulmányban, a Live Science-nek elmondta, hogy ezeknek az amuletteknek az volt a célja, hogy megvédjék tulajdonosaikat a szerencsétlenségektől és a démoni erőktől, vagy meggyógyítsák őket a betegségekből, a testi fájdalmakból és akár a meddőségből.

„A fejlett orvosi ismereteket nélkülöző korszakban ezek a tárgyak a kényelem és a biztonság létfontosságú forrásai voltak az embereknek és a szeretteiknek."
A szakember szerint a hordható eszközöket gyakran használták a késő ókorban, különösen a keleti mediterrán világban.

A Library of Congress Research Guides szerint ez az időszak nagyjából a harmadik század végétől a hetedik századig terjed, helytől függően. De az amulettek sokkal ritkábbak a nyugat-római világban. Ennek az amulettnek a németországi felfedezése arra utal, hogy a keresztény eszmék már elkezdtek behatolni a kereszténység korai növekedési központjaitól távol eső területekre."

A mainzi Leibniz Régészeti Központ (LEIZA) fejlett számítógépes technológiájának felhasználásával az amulettszerű tárgyat digitálisan át tudták nézni.

A fáradságos folyamatról Ivan Calandra, a LEIZA régésze a következőket mondta: „Az elemzésben az volt a kihívás, hogy az ezüstlapot feltekerték, de körülbelül 1800 év elteltével természetesen gyűrődött és préselődött is. CT segítségével nagyon nagy felbontásban tudtuk beolvasni, és létrehoztunk egy 3D-s modellt."

Vallási és antropológiai szenzáció

A folyamat során 18 soros szöveg került elő, amelyet Frankfurti ezüst feliratnak neveztek el, amelyet azóta Markus Scholz professzor, a frankfurti Goethe Egyetem régésze fejtett meg.

„Egyebek mellett a teológiatörténet szakértőit hívtam segítségül, és együtt, darabonként közelítettük meg a szöveget, és végül megfejtettük" – mondta Scholz professzor a Daily Mailnek. Hozzátette, hogy a „tisztán keresztény" amulett azt mutatja, hogy a férfi „jámbor" volt a hitében.

Mielőtt a fólián felfedezték volna a frankfurti ezüst feliratot, az Alpoktól északra nem találtak bizonyítékot a 230 és 270 közötti időben a kereszténység létezésére. Ezért a meg nem nevezett férfit a szakértők „az Alpok első északi részén élő kereszténynek" nevezik.

Dr. Ina Hartwig, Frankfurt kulturális és tudományos vezetője „rendkívülinek" írta le a leletet, szerinte a felfedezés „sokáig lefoglalja a tudományos szakembereket". Ez érinti a régészetet, valamint a vallástudományt, a filológiát és az antropológiát. Egy ilyen jelentős lelet Frankfurtban egészen rendkívüli."

Az alábbi videó röviden összefoglalja a kereszténység kialakulását: