A Vatikáni Titkos Levéltár

Mind közül talán a Vatikáni Titkos Levéltár az, amelyet a legtöbb rejtély és misztikum övez, már csak a nevében szereplő „titkos" szó miatt is, pedig az Archivum Secretum Apostolicum Vaticanum sokkal inkább magán levéltár, semmint titkos. A hatalmas intézmény akár több mint egy évezrede íródott dokumentumokat is őriz. A létesítménybe csak a legelismertebb tudósok léphetnek be, de ők is csak szigorú felügyelet mellett. A Vatikáni Apostoli Archívumban a becslések szerint 85 kilométernyi polc van – csak a szelektív katalógus 35 ezer kötetet tartalmaz. A Vatikáni Titkos Levéltár a nyilvánosság számára nem elérhető, ez pedig komoly találgatások, összeesküvés-elméletek melegágya.

A Szent Kallixtus katakombák

Noha a Szent Kallixtus katakombák a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek, és még csak nem is a Vatikán területén, hanem a Via Appián található, mégis milliónyi rejtély, és misztikum lengi körül. A pápákhoz már csak azért is kapcsolható, mivel több pápa végső nyughelye is, akik a II-IV. század között működtek.

A katakombáknak ezt a részét a Pápák kriptájaként (Cappella dei Papi) ismerik, sőt, maga az elnevezés is az egyik egyházfőhöz, a III. század elején elhunyt I. Callixtushoz köthető, de itt van eltemetve az ókori szent, Cecília is. A katakombák, ezek az ókeresztény temetkezési helyek a keresztényüldözések borzalmait, a kereszténység kialakulásának titkait hordozzák, miközben a földalatti labirintusok önmagukban is különlegesek.

Passetto de Borgo

Bizonyosan sokaknak feltűnt már, akik Rómában, Illetve a Vatikánban jártak, az Angyalvár Szent Márk bástyáját a vatikáni Apostoli Palotával összekötő keskeny, erődített és magasan futó, 800 méter hosszú folyosó, a Passetto di Borgo. A folyosót még 1277-ben III. Miklós pápa építtette a Vatikán falainak egy szakaszán azzal a céllal, hogy a pápa veszély esetén menedéket találjon a Hadrianus síremlékeként is ismert erődített Angyalvárban.

A folyosó pedig többször is jó szolgálatot tett az éppen regnáló egyházfőknek, mint például 1494-ben VI. Sándornak (Rodrigo Borgia), aki a Rómát megszálló francia seregek elől menekült, vagy 1527-ben, amikor VII. Kelemen pápa (Giulio de' Medici) futott át rajta V. Károly német-római császár csapatai elől Róma kifosztása során. A Passetto di Borgo csak alkalmanként és vezetéssel látogatható.

A Borgia-apartmanok

Szintén a Vatikáni Palota kevésbé ismert, viszont rejtélyes, gazdagon díszített helyiségei az úgy nevezett Borgia-apartmanok, mely egy hat helyiségből álló lakosztály, amelyet VI. Sándor pápa, vagyis Rodrigo Borgia alakíttatott ki magának személyes használatra. A XV. századi lenyűgöző termeket a reneszánsz „kis nagy" festőjével, Pinturicchioval festette ki.

A Bernardino di Betto névre keresztelt művész apró termetének köszönhetően kapta közismert becenevét. Noha számos helyiség elnevezése további titkokat sejt (például a Rejtélyek szobája), ráadásul a középkori pletykák azt is suttogták, hogy a hírhedt Borgia család különböző rejtett folyosókat is építtetett ide, a lakosztály – amely 2019 óta a nagyközönség számára is látogatható – legfeljebb gazdag díszítésével és fényűző berendezésével hívja fel magára a figyelmet.

A Vatikán titkos gyóntatószéke

Hasonló titkok és misztikum övezi a Vatikán híres titkos gyóntatószékét, melyről azt suttogják, hogy a pápák egykor itt vallották meg névtelenül pozíciójuk sérthetetlenségét biztosító bűneiket. Való igaz, a legendát tovább táplálja az a tény is, hogy a Vatikán egyik legtitkosabb törvényszéke 830 éves története során először engedett bepillantást működésébe.

Csakhogy ez nem egy, a templomokban megszokott kétszemélyes gyóntatószék, hanem egy egész épület, amelyben az Apostoli Büntetés-végrehajtás, a Szentszék legrégebbi osztálya működik, és amely olyan súlyos bűnök megvallásával foglalkozik, hogy csak a pápa adhat rájuk feloldozást. Az úgynevezett "lelkiismereti törvényszék" egy impozáns, XVI. századi palota, melynek falait gyönyörű freskók díszítik.

 Ha a Vatikánban jársz, ezeket a csodákat érdemes felkeresned: