A betegek munkába behívása láthatóan az emberi történelem része, mivel az egyik legjobb kifogást, amit valaha hallottak, az ókori egyiptomi piramisokban fedezték fel egy kőtáblán, és mai szemmel némely betegszabadság igény elég bizarrnak tűnhet.
Ilyen bizarr betegszabadság indokokat fedeztek fel egy ókori egyiptomi kőtáblán
Érdekes és talán kissé bizarr ürügyeket találtak ki az ókori egyiptomiak a betegszabadságra. Az egyiptomi piramisokból előkerült kőtáblát elnézve összehasonlíthatjuk, hogy milyen messzire jutottunk a betegeskedés okainak meghamisításával.
A British Museum birtokában lévő kőtábla betekintést nyújt az ókori Egyiptom munkakörülményeibe, mivel információkat tartalmaz a piramisokat építő munkásokról.
Az ie. 1250-ből származó, mészkőből készült kőtábla számos okot sorol fel, amiért a munkások nem tudtak dolgozni. A táblát más műtárgyak között tárták fel a sírépítők falujában, Deir el-Medinában, amely a Nílus folyó nyugati részén található.
A táblán „a tél negyedik hónapja, 24. nap" szerepel. Számos olyan váratlan ok szerepelt a listán, amelyekre nem lehetett számítani.
Az első betegszabadsági indok egy Pennub nevű munkásé, aki azt mondta, hogy az anyja beteg, ezért nem tud dolgozni. Ez elég szokványos dolog, nincs benne semmi felháborító.
A második Serba volt, aki azt mondta, hogy megharapta egy skorpió. Elgondolkodtató, hogy hány állattal kapcsolatos kifogást lehetett olvasni akkoriban.
De itt jön a legfelháborítóbb ok, amit valaha is láthatsz:
Sörfőzés
Kiderült, hogy sok embernek azért kellett kihagynia a munkáját, mert „sört főzött". Talán ez volt a legjobb indok, amivel valaha valaki a főnökéhez fordult.
Ha azonban közelebbről megnézzük, érdemes megjegyezni, hogy a sör akkoriban kulcsfontosságú volt a dolgozók számára, mivel szinte egyfajta étel volt számukra.
A British Museum kijelenti: „Az ókori Egyiptomban a sör annyira nélkülözhetetlen volt, hogy főként élelmiszerként kezelték – naponta és nagy mennyiségben fogyasztották a hétköznapokon, vallási fesztiválokon és ünnepségeken.
A sör nélkülözhetetlen volt a munkások számára, például a gízai piramisok építéséhez, akiknek naponta több, mint 10 korsó volt a fejadagjuk. Ennek ellenére ez az ital még mindig isteni státuszban volt, számos isten és istennő kapcsolódott a sörhöz."
Tehát ha valaha is meglátogatod a gízai piramisokat, jusson eszedbe, hogy a látványt a sörnek is köszönheted – írja a Ladbible.
Hogyan építették az egyiptomi piramisokat?
Mi is írtunk róla, hogy a közelmúltban kiderült, hogy a Nílus egy ősi, azóta kiszáradt ágán úsztatták le az ősi kőtömböket, amelyekből felépültek az egymáshoz közel álló, az ókori világ 7 csodája közé tartozó gízai piramisok.
Egy tudományos tanulmány szerint a piramisokat úgy építhették, hogy sok évezreddel ezelőtt a Nílus menti zöld szakaszon tornyosuljanak, amely látszólag a folyó egy ágát is magában foglalta.
A feltárt talajminták és műholdfelvételek arra utalnak, hogy a láncolatot alkotó kisebb 31 piramis eredetileg a világ leghosszabb folyójának 64 km hosszú ága mentén épült. A folyó bőséges növényzettel büszkélkedett, és virágzó civilizációt hozott létre a Nílus mentén.
Ha már Egyiptomban jársz, ezt a 10 látványosságot ne hagyd ki: