A késő ősz rendszerint már igazi borongós idővel szokott beköszönteni, amikor ideális program lehet egy jó mozizás. A november is régóta várt filmekkel érkezik, ezek közül ajánlunk most néhányat.
Novemberi mozipremier – a legjobban várt filmek őszre
Gladiátor II.
Talán mind közül a Gladiátor II. az a nagyszabású filmeposz, amit a legtöbben vártunk, miután 24 évvel ezelőtt az első rész hatalmas sikerrel robbant be a filmtörténetbe. Az akkor öt Oscar-díjat bezsebelt Gladiátor magasra tette a mércét a folytatás számára, amely a második rész briliáns szereposztásával – a többi között Paul Mescal, Pedro Pascal, Denzel Washington, illetve az első részben is szereplő Connie Nilsen – illetve a rendezővel, Ridley Scott-al minden bizonnyal hozni fog.
A Gladiátor II. története több mint két évtizeddel az első rész befejezése után veszi fel a fonalat: az ifjú Lucius – a kiemelkedő római császár, Marcus Aurelius unokája, és Lucilla fia – idő közben felnőtt és sorsa kísértetiesen hasonlít a néhai Maximuséra. Marcus Acacius tábornok megtámadja Lucius családját, őt magát pedig rabszolgasorba kényszerítik. A férfi ekkor elhatározza, hogy gladiátorként fog harcolni, hogy mesterével, Macrinussal együtt megdöntsék Caracalla és Gaeta császárok uralmát.
Bár az első rész zenéjét jegyző Hans Zimmer nem vállalta a visszatérést, a Gladiátor II. zenei világa így is jó kezekben lesz, hiszen Harry Gregson-Williams – aki annak idején Zimmer asszisztenseként kezdte a pályafutását – több motívumot is felhasznált a második rész 100 percnyi zenei anyagához, melyek Zimmer és Lisa Gerrard ikonikus Gladiátor soundtrackjéből lehetnek ismerősek.
A film november 14-én debütál a magyar mozikban.
Lee
Megtörtént eseményeket dolgoz fel a modellként, majd haditudósítóként ismertté vált Lee Miller életéről szóló film, a Lee. A Kate Winslet főszereplésével készült mozi a XX. század derekára, egy igazán turbulens időszak kellős közepére kalauzolja a nézőket, miközben megismerjük a kedvelt modellt, divatfotóst, és Man Ray avantgárd fotós múzsáját, Lee Millert. A nő - aki a brit Vogue magazinnál dolgozik - ráunva a férfiak uralta médiára, új terepen szeretné kipróbálni magát, ezért úgy dönt, hogy haditudósító lesz, hogy bemutathassa az európai harctér kegyetlen valóságát. De jelentkezését elutasítják, csupán azért, mert nő. Végül azonban Amerikában megkapja ezt a lehetőséget.
A filmet Lee Miller és Roland Penrose fia, Antony Penrose 1985-ben kiadott The Lives of Lee Miller című biográfiájából írt forgatókönyv alapján Ellen Kuras rendezte. A Horvátországban és hazánkban forgatott alkotás egyik legerőteljesebb mondanivalója a nők érvényesülésének érdekében folytatott harc, mely a XX. század folyamán az élet minden területén tapasztalható volt. Miller az életét kockáztatta, hogy bebizonyítsa, nőként is helyt lehet állni a háború legkegyetlenebb poklában is, miközben felfedi a világégés szörnyű valóságát.A november 14-én mozikba kerülő filmben Winslet mellett olyan nevek tűnnek fel, mint Marion Cotillard, vagy Alexander Skarsgård.
Anora
A megvalósuló tündérmesék mindig biztos sikerre számíthatnak a filmiparban, ezt már az 1990-ben bemutatott Pretty Woman is bebizonyította. A november 7-én érkező Anora is hasonló motívumokat vonultat fel, illetve hasonló cselekménnyel indít: a fiatal üzbég-orosz származású brooklyni sztriptíztáncosnő, Anora és az elvileg New Yorkban tanuló, de leginkább csak szórakozó, és szülei pénzét költő Ványa, egy gazdag orosz oligarcha fia egy sztriptízbárban ismerkednek meg, majd alig egy hét leforgása alatt a fiú beleszeret a lányba, akit feleségül is vesz Las Vegasban. A hír hallatán azonban a szülők azonnal Amerikába repülnek, hogy érvényteleníttessék fiúk és Anora házasságát.
Amíg azonban a cukormázas Pretty Woman esetében a történetet a lánykéréssel zárták le, addig az Anora sokkal inkább annak a kérdését boncolgatja, hogy ennyire különböző társadalmi háttérrel rendelkező emberek között létezhet-e boldog házasság, vagy kapcsolat?
A Sean Baker által rendezett film Cannes versenyprogramjában mutatkozott be, ahol a legfontosabb díjat, az Arany Pálmát is elnyerte. A rendező a szexmunkásoknak ajánlotta szokatlan, a társadalmi különbségeket hangsúlyosan bemutató vígjátékát, mely annak tükrében, hogy Baker korábbi alkotásaiban – például a Tangerine, vagy a Vörös rakéta – is előszeretettel vette elő a témát, nem is olyan meglepő.
Változó vadon – Az én Északom
Török Zoltán operatőr, rendező neve ismerősen csenghet a természetfilmek kedvelői körében, hiszen az ő munkája a Vad Magyarország, vagy a Vadlovak – Hortobágyi mese című filmek is. Az elismert filmes, aki évek óta Svédországban él családjával, legújabb alkotásában a vadregényes Skandináviába kalauzolja a nézőket.
A három éven át forgatott Változó vadon – Az én Északom című film bemutatja Skandinávia flóráját és faunáját, az állandóan átalakulóban lévő vadont, a környezet jó, illetve rossz irányba való változását, de ugyanígy gyönyörködhetünk az évszakok forgásában, a színek palettájában is. Nem utolsó sorban pedig az emberi lélek, szemléletmód változásai is felszínre kerülnek.
A Változó vadon – Az én Északom című természetfilm személyes élményekre, benyomásokra fűzi fel a kaleidoszkóp-szerűen felvett, különböző helyszíneken forgatott jeleneteket, hiszen a rendező szerint ők maguk is elemei a tájnak. A film, amely egyfajta külső-belső utazás, nem csak vizuális élményt jelent, de megtanít a természet szeretetére, illetve hangsúlyozza annak védelmét is. Hatalmas elismerést jelent a készítőknek, hogy az alkotást több ismert, nemzetközi természetfilm-fesztivál versenyprogramjába is beválogatták, mint például a holland Wildlife Film Festivalra, vagy az olasz Sondrio Festivalra.
A film november 14-től látható a hazai mozikban.
Comandante – A parancsnok
A Comandante – A parancsnok egy újabb, a II. világháború idején játszódó, és valós eseményeket feldolgozó háborús film, melyet Edoardo de Angelis rendezett. Az 1939-45 között zajló atlanti csata egyik epizódjaként vált ismertté az a történet, mely során az Olasz Királyi haditengerészet tengeralattjárója, a Comandante Cappellini Madeira mellett elsüllyesztette a repülőgép alkatrészeket szállító Kabalo nevű belga hajót, de a Cappellini parancsnoka, Salvatore Todaro úgy döntött, hogy a parancsot megszegve megmenti a Kabalo legénységét, így kiszolgáltatott célponttá téve magukat az ellenség számára.
Az olasz-belga kooprodukcióban készült alkotás a háborúban is nyomon követhető emberség, becsület igazi példáját mutatja be, amelyet Todaro azon mondatával igazol, amikor a belga hajó kapitánya rákérdez tettének okára: "Mások, velem ellentétben, nem rendelkeznek kétezer évnyi civilizációval a hátuk mögött". Todaro 1942-ben halt meg egy támadás során, elismerésképpen a háború utáni olasz haditengerészet tengeralattjáróinak egy osztályát róla nevezték el. A film november 24-én debütál a magyar mozikban.