A legtöbb történész meg van győződve arról, hogy Jézus Krisztus valóban létezett, hiszen rengeteg bizonyíték támasztja alá, például a római történészek is jóval azelőtt említik Jézust, hogy a Római Birodalom áttért volna a keresztény hitre. A tudósok szerint néhány csodája igaz lehetett, mert bizonyítékokkal tudják alátámasztani.
Megvan a tudományos magyarázat Jézus Krisztus hírhedt csodatételére
Amikor a „csodálatos halfogás" és a Jézus Krisztus által végrehajtott csoda történetéről van szó, lehetséges rá tudományos magyarázat.
A Bibliában valójában több történet van erről a csodáról, bár a vonatkozó részletek arról, hogy például Jézus és apostolai a Galileai-tengeren próbáltak halászni, ugyanazok. Mindegyik történetben feladják, amikor Jézus azt mondja nekik, hogy próbálkozzanak még egyszer, majd miután ismét kidobták a halászhálót, rengeteg halat fognak.
Lukács (Máté, Márk, Lukács és János) azt írta, hogy ez Jézus Krisztus pályafutásának korai szakaszában történt, míg János szerint tavasszal volt, és konkrétan 153 halat fogtak.
Nem azért, hogy itt kipukkanjon az ökumenikus buborék, de itt jön a lehetséges tudományos magyarázat a Galileai-tengeren történt halak kifogására.
A Galileai-tenger furcsaságai
A Kinneret Limnological Laboratory kutatói a Galileai-tengert tanulmányozták, és egy hidegebb vízréteget találtak, amelyben oxigénhiány van. A szél és a hullámok hatására ez a mélyebb vízréteg felemelkedhet, a halak pedig nem tudnak kijutni belőle, és ez az oxigénhiányos víz meg is öli őket.
Ha ez megtörténik, akkor nagyon gyorsan sok döglött halat szerezhetsz, és hihetetlenül könnyű lenne egy hálóba tenni abban az esetben, ha Jézus azt javasolja, hogy még egy utolsó kísérletet kell tenned.
A kutatók azt találták, hogy ezek a „halpusztító események" a Galileai-tenger ugyanazon pontján történnek, ahol Jézus végrehajtotta az említett csodáját, ami segíthet megmagyarázni, miért tudtak hirtelen nagy fogást elérni ő és az apostolok - írja a Livescience.
Nem ez az egyetlen bibliai rejtély, amire magyarázatot találtak mostanában: meglett Noé bárkája is
Nemrég beszámoltunk róla, hogy tudósok egy 3000 éves babiloni kőtábla segítségével megtalálták Noé bárkájának feltételezett helyét. Ez is alátámasztja azt a régóta fennálló tézist, miszerint a bárka a törökországi Ararát-hegyének tetején állt meg az özönvíz után.
Az Ararát-hegy és Noé bárkája kutatócsoport névre keresztelt tudósok új technológiát alkalmaztak annak elemzésére, hogy a talajban vannak-e emberi tevékenység nyomai.
Az összegyűjtött minták 3500 és 5000 év közöttiek voltak, ami úgy tűnik, megegyezik az özönvíz bibliai idővonalával. Ráadásul a műholdfelvételek is egyeznek a Bibliában és a már említett kőtáblán leírt hajó méreteivel.
Ha többet szeretnél megtudni Noé bárkájáról, nézz bele az alábbi dokumentumfilmbe: