Báthory Erzsébet a XVI. század második felében született, amikor Magyarország három részre szakadt és III. Pál pápa a reformáció ellen újjászervezte az inkvizíciót. A gazdag főnemes asszonyt befolyásos férje halála után perbe fogták és elítélték, mert állítólag kínozta és megölte a szolgálólányait, akiknek a vérében fürdött, hogy örökké fiatal maradhasson. De mi az igazság a vérben fürdő grófnőről? Valóban szörnyeteg volt, vagy koholt vádak alapján ítélték el, hogy megszerezhessék a vagyonát?
Báthory Erzsébet kíméletlen gyilkos, vagy a Habsburgok áldozata volt?
Báthory Erzsébet harminc évig élt (feltehetően boldog) házasságban Nádasdy Ferenccel, akitől öt gyermeke született. Férje szintén főnemes úr volt, a török elleni végvári harcok egyik legjelentősebb alakja, akit az ellenség csak úgy emlegetett: a Fekete bég.
Nádasdy 1604 januárjában elhunyt, az özvegy Báthory Erzsébet egyedül igazgatta a hatalmas, több százezer holdas birtokot, emellett külföldön tanuló vándordiákokat támogatott, kastélya kórházként is működött, illetve pártfogásába vette a török által feldúlt, felégetett falvakból menekülő özvegyeket, árvákat, bántalmazott nőket.
Szoros rokoni kapcsolatot ápolt Báthory Gáborral, aki 1605-ben Bocskai István (az Országgyűlés által választott magyar és erdélyi fejedelem) pártjára állt és Erzsébet meggyanúsításakor éppen egy nagyszabású, Habsburg ellenes hadjáratot tervezett.
A félelmetes legenda szárnyra kap
A legenda szerint a hiú, és az öregedéstől rettegő Erzsébet gyakran volt kegyetlen a szolgálóival, ami egyébként ebben a korban nem lett volna példa nélküli eset. Történt egyszer, hogy egy ügyetlen szolgálólány fésülködés közben megsértette a grófnőt, ezért az úgy arcon ütötte, hogy kiserkedt a vére. Miután Erzsébet letörölte a vércseppet, úgy találta, hogy a bőre a fiatal lány vérétől ragyogóbb és szebb lett.
Ezek után a legenda szerint nem volt megállás, ártatlan lányok vérében fürdött, alkalmanként aranyserlegből itta a vérüket, vagy a friss sebből kortyolgatott. Pincéje tömve volt félholtra kínzott lányokkal, asszonyokkal és mikor fogytán volt a vidék lakossága, leányiskolát nyitott, hogy vérszomját csillapítsa.
Elsőként Magyari István, egy evangélikus prédikátor, nem mellesleg Nádasdy udvari papja és tábori lelkésze terjesztette Erzsébet rossz hírét.
Csejte várának fogságában
1610-ben tartóztatta le Thurzó György nádor a kellemetlen pletykák miatt. Ekkor a Báthory család már rokonságban állt a Zrínyiekkel, sőt Thurzó nádorral is, akinek egy másik rokonáról, Thurzó Szaniszlónéról hasonló pletykák keringtek. Thurzó a Bocskai felkelés alkalmával a Habsburgok pártján állt, Rudolf király őt küldte békebiztosnak Bocskaihoz.
Fáradozásai elismeréseként Árva várát kapta, de valószínűleg az özvegy Báthory vagyonára is szemet vetett. A nádor levelezésében a befalazást házi őrizetként emlegeti, ami a valóságban úgy festett, hogy a grófnőt befalazták Csejte várának egy szobájába, csak egy apró nyílást hagyva, amin keresztül enni és inni adtak neki.
A kor törvényei szerint egy nemest csak másik hat nemes vallomása alapján foghattak volna perbe, itt erről szó sem volt. Erzsébet szolgálóiból kínvallomást csikartak ki, majd nem sokkal később ki is végezték őket. Így valódi per, és ítélet nélkül érte a halál saját várába zárva, négy keservesen hosszú év után.
A grófnő ellen felhozott vádak valószínűleg teljesen alaptalanok, és csak a hatalmas vagyona megszerzésére irányultak. Ugyanis Báthory Erzsébet férj nélkül, hatalmas vagyonnal és birtokokkal a tulajdonában könnyű préda volt a javakra áhítozó nemesek körében. Ő pedig képtelen volt megvédeni magát a nagy hatalmú ellenségeivel szemben.
Báthory Erzsébet neve összeforrt a véres legendákkal: