Az egyiptológusok évek óta hevesen vitatkoznak arról, hogyan építették az ókori egyiptomi piramisokat több mint 4000 évvel ezelőtt. Most egy mérnökökből és geológusokból álló csapat egy új elmélettel állt elő. Nézzük mivel!

"Számos részletes publikáció tárgyalta már a piramisépítési eljárásokat és szolgált kézzelfogható elemekkel, de ezek általában a Középső és Új Királyság (Kr. e. 1980 és 1075 között) újabb, jobban dokumentált és kisebb piramisaira összpontosítanak" - mondta a kutatás vezető szerzője, Dr. Xavier Landreau, a Paleotechnic, egy párizsi magántulajdonban lévő, ősi technológiákat tanulmányozó kutatóintézet vezérigazgatója.

"Az alkalmazott technikák közé tartozhatnak rámpák, daruk, csörlők, csuklós emelők, emelők, csuklós emelők vagy e módszerek kombinációja. De mi a helyzet az Óbirodalom piramisaival (i. e. 2675 és 2130 között), amelyek sokkal nagyobbak? Míg a kisebb építményeknél az emberi erő és a rámpák jelenthették az egyedüli építőerőt, addig a nagy piramisoknál más technikákat is alkalmazhattak".

Az ókori egyiptomi piramisokat egy hidraulikus emelőrendszer segítségével építették?

A rendelkezésre álló adatok - többek között a paleoklimatológia, az ősi éghajlat tanulmányozása és a régészeti adatok - elemzésével a kutatócsoport arra jutott, hogy az ősi patakok vize a Szakkarai-fennsík nyugati részéből a Dzsószer-piramist körülvevő mélyvizes árkok és alagutak rendszerébe áramlott.

A víz a Gisr el-Mudirba - egy 650x350 méteres, téglalap alakú mészkőszerkezetbe - is áramlott, amely ellenőrző gátként működött. Ez az eszköz a heves áradásokból származó vizet szabályozta és tárolta, valamint kiszűrte az üledéket és a szennyeződéseket, hogy azok ne tömítsék el a vízjáratokat.

„A vízkezelő rendszer nem csak a vízszabályozást tenné lehetővé árvizek idején, hanem biztosítaná a megfelelő vízminőséget és -mennyiséget mind fogyasztási és öntözési célokra, mind szállításra vagy építkezésre" - mondta a tanulmány társszerzője, Dr. Guillaume Piton.

Elég víz lehetett egy olyan rendszer fenntartásához, amely egy hidraulikus emelőszerkezet által a nehéz köveket a tárolt víz segítségével úsztatta volna fel Egyiptom legrégebbi piramisának közepén keresztül" - mondta Dr. Judith Bunbury, a londoni Cambridge-i Egyetem geoarcheológusa, aki nem vett részt az új tanulmányban. Rámutatott korábbi kutatásokra, amelyek szerint esővízcsatornákat építettek és használtak az Óbirodalomban, valamint korábbi kutatásokra, amelyek a madarak étrendjét vizsgálták abban az időben, amely vizes élőhelyeken élő fajokból, például békákból állt.

A tanulmány szerzői egyetértettek abban, hogy nagyon valószínűtlen, hogy a rendszer állandóan vízzel volt feltöltve, és azt állítják, hogy sokkal valószínűbb, hogy a korabeli villámárvizek elegendő vizet szolgáltattak a hidraulikus emeléshez a piramis építése során. Azonban még további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosan megtudjuk, valószínűleg mennyi esőzés és áradás történt ebben az időszakban - jegyezték meg a szerzők a tanulmányban.

A Nílus szerepe a piramisok építésében

Mi is írtunk róla, nem ez az első alkalom, hogy vizsgálják, milyen szerepet játszott a Nílus a piramisok építésében. Egy májusban közzétett tanulmány a hatalmas folyó egy kiszáradt ágát találta meg, és azt feltételezte, hogy a folyamot valószínűleg arra használták, hogy hatalmas mészkőtömböket szállítsanak a több piramis építési helyszíneire.

Ami azt illeti, hogy más piramisokat is ezzel a módszerrel építettek-e, Landreau szerint további vizsgálatokra van szükség. "Ez lehet a kulcsa annak a rejtélynek, hogy hogyan emelték a legnagyobb monolitokat, amelyeket olyan piramisokban találtak, mint a Khufu. Ezek a monolitok több tíz tonnát nyomnak, ami lehetetlenné teszi, hogy csak emberi erővel lehessen őket felhúzni. Ezzel szemben egy közepes méretű hidraulikus emelővel 50-100 tonnát is fel lehet emelni. A piramisokon belüli rejtett aknák feltárása ígéretes kutatási lehetőség lehet" - tette hozzá.

A piramisokat és a piramisok jellemzőit övező több mint 4000 éves rejtélyek ellenére elegendő dokumentáció áll rendelkezésre arról, hogy az ókori egyiptomiak bizonyos technológiákat, például állványzatokat és vályogtégla rámpákat használtak a különböző építmények építésének segítésére - mondta Bunbury, a Cambridge-i Egyetem geoarcheológusa -, ugyanakkor tudomása szerint nincs dokumentáció vagy ábrázolás vízzel működő emelőberendezésről - írja a cnn.hu. 

Ha kíváncsi vagy az ókori egyiptomi piramisok további titkaira, nézz bele az alábbi videóba: