Ha Firenzében jársz, a megannyi építészeti csoda és képtár mellett vétek lenne kihagyni a reneszánsz szobrászat remekművét, a világ egyik leghíresebb alkotásának megtekintését. Michelangelo Dávid-szobra évszázadok óta ejti ámulatba a szemlélődőket, a gyönyörű gigászi figura azonban számos titkot rejteget, mi most 10 különlegességet árulunk el róla.
1.
A kolosszális figura több mint 5 méter magas, ami egy 2 emeletes épületnek felel meg. Egy hatalmas carrarai márványtömbből faragták.
2.
A kivágott tömb megsérült. Két szobrászt bíztak meg a megbízással, mielőtt Michelangelo átvette volna az irányítást, de egyikük sem tudta sikeresen megmunkálni a rendelkezésére bocsátott rossz minőségű követ.
3.
Michelangelo alkalmazkodott a kő korlátaihoz. Dávid oldalra néz, mert a tömb túl keskeny volt ahhoz, hogy előre tekintsen. A lábak helyzete sem véletlen, ugyanis már megvolt köztük a lyuk, mielőtt nekilátott volna a mester a faragásnak.
4.
Michelangelo mindössze 26 éves volt, amikor elkezdte, és 2 éven át dolgozott rajta. Már akkoriban is az egyik legjobb élő szobrász volt, hiszen 24 évesen befejezte a "Pietà"-t.
5.
A Dávid-szobrot eredetileg a firenzei székesegyház mennyezetvonalára szánták. Amikor elkészült, egyszerűen túl szép és túl nagy volt ahhoz, hogy oda felhúzzák, helyette a Palazzo della Signoriában állították ki.
6.
A modern vizsgálatok szerint anatómiailag tökéletes, kivéve egy kis izom hiányzik a hátából. Michelangelo, aki lelkiismeretesen tanulmányozta az anatómiát, tisztában volt ezzel. Később azt írta, hogy a márvány hibája korlátozta.
7.
Dávid nyakán a nyaki véna kidudorodik, ami megfelelően illusztrálja, hogy a fiatal pásztor a félelem vagy izgalom állapotában van. Michelangelo nyilvánvalóan tudta, hogy ez a keringési rendszer egyik jellemzője, de az orvostudomány csak 124 évvel később dokumentálta ezt a felfedezést.
8.
A korábbi Dávid-interpretációk, például Donatello és Verrocchio alkotásai, a már meggyilkolt Góliát felett győztesen ábrázolták őt. Itt a csata küszöbén áll, intenzív tekintete és ráncolt homloka egy szemlélődő pillanatot képvisel.
9.
Dávid az idealizált férfi alakot és arányokat képviseli, ami a klasszikus görög szobrászatban gyakori téma. Michelangelo munkája azonban sokkal naturalisztikusabb, a görögöket messze felülmúló anatómiai ismeretekben gyökerezik. A Dávid-szobor egyszerre gyönyörű ábrázolása az ideálnak, de meglepően valóságos, az itáliai reneszánsz egyik meghatározó vívmánya.
10.
Ma évente mintegy 1,5 millió ember látogatja meg a szobrot. 150 éve áll a firenzei Accademia Galériában, amióta 1873-ban az időjárás viszontagságaitól való megóvása érdekében beljebb költöztették.