A Velencei-tó környékének egyik legizgalmasabb látnivalója kétség kívül az öt Guinness-rekorddal büszkélkedő dinnyési Várpark. Alakeszi Zoltán munkájának nyomán az anyaghű, akár ember magasságú makettek között sétálva érdekfeszítő időutazást tehetünk Magyarország viharos századaiba, miközben megismerhetjük a várak történetét, az uralkodóinkat, fejedelmeinket, szentjeinket, Árpád-kori őseink építészetét és kézművességét.
A két hektáron elterülő Várpark és Skanzen 2014-ben nyitotta meg kapuit a Fejér vármegyei Dinnyés településen. Mi is több alkalommal beszámoltunk róla, hogyan gyarapodnak Alekszi Zoltán keze nyomán a történelmi Magyarországon állt, hiteles forrásokat alapul vevő várak és templomok makettjei.
A Várpark Dinnyés területén belül, a Kossuth utca 17. szám alatt található. Előtte egy tágas belső udvaros parkoló helyezkedik el, ahol egy automatából lehet megvásárolni a belépőjegyeket. Fontos információ, hogy kutyát nem lehet bevinni, valamint kizárólag készpénzzel lehet fizetni. A QR-kód leolvasása után a jeggyel egy forgókapun jutunk be, ami nem akadálymentesített, tehát ha valaki babakocsival vagy kerekesszékkel érkezne, előre egyeztetnie kell a park személyzetével. Az elektromos forgókapun átjutva azonnal elénk tárulnak az impozáns várak, bal oldalon pedig az Emese álma mondának emléket állító szobor fogad minket.
A várak a történelmi Magyarország térképét formázó sétányon belül állnak. Alekszi Zoltán ráadásul arra is figyelt, hogy az épületeket az eredeti elhelyezkedésüknek megfelelően, megyényi pontossággal építse fel. A Nagy-Magyarország „térkép" szélén kerámia portrékkal ellátott faoszlopok állítanak emléket a magyar uralkodóknak és fejedelmeknek. A sétányon túl több árnyas pihenőhely hívogatja a látogatókat, ahol az iskolai csoportok átbeszélhetik a látottakat, vagy ehetnek egy fagyit a büfében.
A várak között sétálni óriási élmény, felnőttként is elvarázsoltak. Az emlékoszlopokhoz hasonlóan mindegyiknél 3 nyelvű tábla tájékoztat az adott építményre vonatkozó legfontosabb információkról. A makettvárak között vannak viszonylag kicsik, mint például az egyik földsánc, de egészen nagy, ember magasságú építmények is. A közel 50, ma már csak romokban látható vagy teljesen eltűnt várak megépítése előtt Alekszi Zoltán alaposan utánajárt az építmények történetének, anyagának, alaprajzának, hogy a lehető leghitelesebben tudja visszaadni a mai kor emberének. Ez a különleges történelmi lenyomat ugyanis az értékmentést és az oktatást szolgálja.
Közvetlenül a vármakettek mellett található a Várkutatók Emlékháza, amelyben átfogó információkat kapunk a park létrejöttéről és céljairól. Az érdekfeszítő kisfilm után a hívogatóan zöld gyeppel borított, szépen karbantartott Skanzen felé vettük az utunkat, ami egy Árpád-kori települést hív életre. Némely házba be is mehetünk, hogy megcsodáljuk a különböző magyar tájegységekre jellemző kerámiaművészetet és mesterségeket. De ha elég kreativitást érzünk magunkban, az egyik házban működő keramikusnál is próbára tehetjük magunkat.
Egy másik veremháznál háztáji állatok – tyúkok és rackajuhok – élnek, de egyéb érdekességeket is találunk a Skanzenben. A világon egyedülálló az életnagyságú Árpád-kori cölöptemplom, amelyben egy magyar oltárt is berendeztek.
Szent István király, Szűz Mária és Szent László király szobrai mellett az összes Árpád-házi szent szobra felsorakozik, valamint megcsodálhatjuk Szent István kardjának rekonstruált mását is. Ez a megszentelt épület teljesen alkalmas az áhítatra.
A cölöptemplomtól nem messze áll egy másik életnagyságú fatemplom, ami ott jártunkkor zárva volt. A közelében áll a Várpark két legújabb épülete, a koronázó bazilika és a dinnyési templom, amelyeket a többi objektumhoz hasonlóan Spányi Antal megyéspüspök áldott meg. Az új épületekről február végén Alekszi Zoltán így mesélt a feol.hu-nak: „Párhuzamosan építettem a kettőt, s közel azonos időben készültem el velük. Vasbeton alapokon nyugszik mindkettő, fehér kőből épültek. A dinnyési templom egy főépületből és egy szentélyből áll, a bazilika pedig egy főhajóból, mellékhajókból és a szentélyből". Az épületek kicsinyített másai régészeti dokumentációk és kutatások alapján épültek meg.
Két hadászati különlegesség is megtalálható a Skanzen területén: egy 30 méter átmérőjű palánkvár, amely Székesfehérváron állt az Árpád-korban, és egy szekérvár. Mindkettő már az ókorban is fontos szerepet játszott a háborúk során.
A Várparkot áthatja a keresztény szellemiség. A Skanzent mintegy keretbe foglalja az elképesztően hosszúnak tűnő, 300 méteres Szentek Fala, amely 614 szentnek állít emléket egyedi kerámiaszobrok formájában.
Amennyiben igény van rá, a Várparkban interaktív, jelmezes múzeumpedagógiai foglalkozások is várják az óvodás, általános- és középiskolás, valamint a felnőtt csoportokat.
Összegezve a dinnyési Várpark egy izgalmas villámprogram családoknak, kicsiknek és nagyoknak, történelemrajongóknak és mindenkinek, aki játszva tanulva látványos kalandozást akar tenni őseink világába.