A közelmúltban Azerbajdzsánban végzett régészeti kutatások valószínűleg megerősítették az amazonok, a görög mitológiában szereplő női harcosok létezését. Az azerbajdzsáni Nakhchivanban található bronzkori temetkezési helyen végzett ásatások során a régészek női maradványokat tartalmazó sírokat tártak fel fegyverekkel együtt – írja az arkeonews.com.
Az amazonok arról voltak ismertek, hogy jól tudtak íjjal és nyíllal bánni, és nem tűrték meg a férfiakat a környezetükben – írja a The Guardian. Az ókori görögök mitikus ősellenségei az amazonok voltak, a vad harcos nők, akik az ismert világ peremén éltek. Héraklész és Akhilleusz az amazonkirálynők elleni párbajokban bizonyították vitézségüket, az athéniak pedig egy hatalmas amazon sereg felett aratott győzelmüket ünnepelték. Nagy Sándor és Pompeius római hadvezér is megmérkőzött az amazonokkal.
Bár régóta a mítoszok közé szorult, a régészek egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy ezek a lovas, íjjal hadonászó nomádok, akik ugyanúgy vadásztak és harcoltak, mint az emberek, valóban léteztek.
Nakhchivan városában egy bronzkori lelőhelyen végeztek régészeti ásatásokat, amelyek fényt derítettek az évezredes legendára: fegyverekkel eltemetett nők sírjait találták meg. A leletek között éles nyilak, egy bronz tőr és egy bunkósbot is volt. Néhány csontvázon arra utaló jelek voltak, hogy a nők aktívan használtak íjat és nyilat. Ezek alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a nők amazonok lehettek, akik körülbelül 4000 évvel ezelőtt éltek.
Bettany Hughes történész az Observernek nyilatkozott: „Ez azt mutatja, hogy az ókori Görögországról szóló mítoszok és legendák mögött van igazság. Ha egy olyan kultúráról beszélünk, amely átível a Kaukázuson és a sztyeppén, amit minden ókori ember mondott, akkor nyilvánvalóan más maradványokat is találunk.
A Bettany Hughes történész által említett bizonyítékok nagy jelentőséggel bírnak, ha hozzáadjuk a korábban felfedezett leleteket. Például 2019-ben Oroszországban négy női harcos maradványait találták meg, akiket nyílhegyekkel és lándzsákkal temettek el. 2017-ben egy olyan nő maradványait fedezték fel örmény régészek, aki valószínűleg a csatában szerzett sebeibe halt bele; a lábába ágyazva egy nyílhegyet találtak. Emellett az 1990-es évek elején a kazahsztáni határ közelében egy tőrrel eltemetett nő maradványait fedezték fel.
Hughes kijelentette, hogy néhány csontvázról kiderült, hogy a nők széles körben használtak íjat és nyilakat. Elmagyarázta, hogy az ujjaikon deformitások mutatkoztak, valószínűleg a hosszan tartó nyílhasználat miatt, ami tartós és intenzív gyakorlásra utal.
Megemlítette továbbá, hogy a csontok egyértelmű jeleit mutatták a nyeregben töltött hosszú időnek, a nők medencéje a lovaglás miatt kiszélesedett.