Pantheon – Verhetetlen római mérnöki munka

Ha nem lennének az előtte lévő téren körbe-körbe kígyózó sorok, azt hihetnéd, hogy a Pantheon „csak egy újabb nagy római templom". Végül is a portikusz (homlokzat) nyolc korinthoszi oszlopával és faragott háromszög alakú tetejével eléggé hagyományosnak tűnik.
Ha azonban beállsz a sorba, hogy bejusson a templomba, világossá válik az épület radikális felépítése. A katolikus templommá alakított szentély kör alapterületét egy lenyűgöző kupolás rotunda koronázza meg, rajta egy központi nyílással, amely beengedi a napfényt.
A mennyezet esztétikailag is elég lenyűgöző ahhoz, hogy csodálkozva bámuljunk felfelé, de van egy másik ok is, amiért elámulhatunk. Ez a történelmi félgömb 43 méteres átmérőjével még mindig a világ legnagyobb vasalatlan betonkupolája, közel 2000 évvel az elkészülte után.

Érdekesség: A kupola aljához nehéz travertinbetont, míg a tetejéhez könnyű tufát és habarcsot használtak.

Palatinus-domb – Az ókori Róma szíve

Lehet, hogy Rómát „a hét domb városa" néven ismerték, de valójában csak egy domb számított: a Palatinus.
Ez az őskori eredetű hely a vezető köztársasági politikusok kötelező lakhelyévé vált, mielőtt Augustus császár átvette az irányítást i. e. 27-ben, és elindította a császári palotaépítések sorozatát.
Tiberius, Domitianus és Néró folytatta az építési őrületet, amíg az egész dombot teljesen betemette a ma látható falazat, a monumentális boltívek, oszlopok és magasodó támfalak.
Az eredmény egy lenyűgöző rejtvény, amelyet a látogatóknak meg kell fejteniük, miközben látványos kilátás nyílik a lábánál fekvő Fórum romjaira, valamint a Colosseumra és a Circus Maximusra.

Érdekesség: Néró palotája a Palatinuson leégett, ezért egy másik dombra cserélte második „arany otthonát".

Porta Nigra – Hatalmas határkapu a németországi Triernél

A római történelem során Németország volt a végső határ, ameddig csak a legmerészebb császárok mentek el. Az állhatatos teuton törzsek elleni számtalan, évszázados hadjárat maradványai azonban még mindig viszonylag ritkák. Ez teszi különösen fontossá a trieri Porta Nigrát (Fekete kapu).
Míg a négyszögletes város mindkét oldalán négy kapu volt a a szabványos kialakítás, Trier kéttornyú várkastélyának kialakítása méretével és összetettségével is kiemelkedő. Ez tette ezt a drámai építményt az UNESCO Világörökség részévé.

Érdekesség: A boltíves kőművesmunkát soha nem fejezték be teljesen, ami azt jelenti, hogy a kapuk soha nem záródtak volna be rendesen.

Vindolanda – Hadrianus falának fénypontja

A hullámvasútnak is becézett, 70 mérföld hosszú gyep és kőfal, amelyet Hadrianus épített Észak-Angliában, önmagában is egy több helyszínes római kincs. Vindolanda, a sziklás, időjárás által megvert erődítményektől délre, egy egyedülálló és kihagyhatatlan múzeumnak is otthont ad.
A „Vindolanda táblák" fából készült „cetlik" gyűjteménye, amik a helyszín vízzel átitatott talajában őriződtek meg. A kézzel írt szövegek között katonai adminisztrációs dokumentumok, átkok, szerelmes levelek, sőt még egy tiszt feleségének meghívója is szerepel. Egyedülálló betekintést nyújtanak a Római Birodalom legtávolabbi peremén zajló mindennapi életbe.
A múzeumban egy hatalmas gyűjteményt is megtekinthetünk, amelyben kiválóan megőrzött szandálok, bőrdíszművek, szövetek és még parókák is találhatók közel 2000 évvel ezelőttről. A régészeket is minden nyáron megfigyelheted, amint a helyszínen dolgoznak, így ki tudja, mit találnak, amíg ott vagy.

Érdekesség: Az 1930-as években a chesterholmi házat, ahol a múzeum jelenleg található, Eric Birley régész vásárolta meg, akit érdekelt a helyszín feltárása. Az ásatásokat fiai, Robin és Anthony, valamint unokája, Andrew Birley folytatták a mai napig.

Aphrodisia – A szerelem ősi érintetlen városa

Aphrodisia római maradványaiba bele fogsz bolondulni. A Törökországban, Anatóliában 2017 óta az UNESCO Világörökség részét képező Aphrodisia egy földrengés után nagyrészt elnéptelenedett, így több mint 1500 éve érintetlen.
A hihetetlenül jól megőrzött maradványok közé tartoznak Aphrodisia templomának tornyos oszlopai és egy félköríves, márványüléses Odeon, ahol politikai gyűléseket tartottak. Megmaradt egy hatalmas, többszintes, oszlopos szebasztion (császári templom) és egy nagy amfiteátrum. Ezek mellett színházi előadóterem és fürdőház is várja, hogy felfedezzük a szétszórt szobrok és susogó fák között.

Érdekesség: A fehér és kékesszürke carrarai márványt a hellenisztikus és a római korban széles körben bányászták a szomszédos lejtőkön, épületek homlokzataihoz és szobrokhoz.

Caracalla fürdői – Egy hatalmas nyilvános fürdőkomplexum romjai

A hírhedt testvérgyilkos zsarnok, Caracalla eme egyetlen jótéteménye gyakran feledésbe merül, de szerintünk ez a behemót épület mindenképp megér egy római útitervet.
A becslések szerint 5 000 000 tonna kőből épült, és valóban lenyűgöző méretű.
A kemencékkel fűtött padlófűtés és a külön vízvezetékek által táplált fürdők három évszázadon át, naponta akár 8000 római embert is megtisztítottak.

Érdekesség: Caracalla fürdői nem is a legnagyobbak Rómában. Ezt a jelvényt Diocletianus császár érdemelte ki.

A cikk első részét ide kattintva tudod elolvasni.

(Forrás: cnn.com)