Október 31. a világ számos országában az angolszász eredetű halloween ünnepe, mely a kereszténység felvétele után átalakult, és hozzá kapcsolódott a mindenszentekhez, valamint a halottak napjához.
Az elnevezés az angol All Hallows' Eve kifejezés rövidülése, magyarul mindenszentek előestéjét jelenti. A keltáknál az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló közötti félidőben ünnepelték az újévet, ekkor kezdődött az év "sötétebb" fele, amikor egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt.
A kelta papok, a druidák hite szerint az év eme legmágikusabb napján a halottak lelke szabadon járhat az élők között, a házakban ezért ilyenkor kioltották a tüzet, hogy e kósza lelkek ne az élők testét foglalják el, és hátborzongató ruhákban próbálták elijeszteni a holtakat. Áldozatokat is bemutattak, hogy kiengeszteljék a nyugtalan lelkeket, egyengessék a mennyei örömök felé vezető útjukat.
Az ünnep a kereszténység felvétele után átalakult, hozzákapcsolódott a mindenszentekhez és halottak napjához.
A középkori hiedelmek szerint a mindenszenteket megelőző nap végezték üzelmeiket a boszorkányok és varázslók, mert ilyenkor a szellemi és a fizikai világ érintésnyire kerül egymástól. A 8. századtól terjedt el az a hiedelem, hogy a torz vonásokkal "ékesített" lámpások megvédik az utazókat a rossz szellemektől.
Lámpás Jack legendája
A halloween a 19. század közepétől honosodott meg Amerikában, amikor a nagy írországi éhínség elől százezrek vándoroltak ki a Zöld Szigetről az óceánon túlra, és magukkal vitték szokásaikat, legendáikat is. Az egyik történet szerint volt egyszer egy Stingy Jack (Fukar Jack) nevű részeges, kiállhatatlan kovácsmester, aki többször is rászedte az ördögöt, mígnem a patás megígérte, hogy nem viszi el lelkét a pokolba. Jacket azonban halála után Szent Péter sem engedte be a mennyországba, ezért arra ítéltetett, hogy örökké bolyongjon, keresve nyughelyét.
Vándorlása közben egy kivájt tarlórépát tart lámpásként a kezében, benne izzó széndarabbal, így ragadt rá a Jack of the Lantern (Lámpás Jack) név, melynek rövidült változata, a jack-o-lantern a halloweeni töklámpásra utal. A lámpások eredetileg tarlórépából, karórépából vagy céklából készültek, a tök az ünnep tengerentúli meghonosodásával terjedt el.
A mindenszenteket megelőző nap mára elvesztette eredeti jelentését, de a kereskedők számára igencsak jelentős maradt. Az üzletek kirakatait az ünnep jelképei díszítik, a két meghatározó szín a narancssárga és a fekete. Az ünnep további szimbólumai a denevérek, a macskák és a baglyok. Több országban a televíziók a kóbor lelkek éjszakáján horrorfilm-maratont sugároznak, és ma már hazánkban is egyre több bolt árul halloween-jelmezt, álarcokat és persze faragható halloween tököket, a kisebbektől az óriási darabokig.
Napjainkban itthon is egyre népszerűbbek a ház elé vagy ablakokba kitett töklámpások, több településen tökfaragó versenyt, tök- és töklámpás-szépségversenyt, illetve lámpás felvonulást is szerveznek. Az ünnep előtti hétvégén a fővárosi állatkert, több arborétum, füvészkert, vadaspark és múzeum a szokásosnál tovább tart nyitva, és különleges programokkal várnak ránk.
A programok között szerepel halloweeni kincskeresés, tüzes produkciók, boszorkányos arcfestés, bátorságpróba, boszorkánykonyha, állatbemutató. És ne felejtsük el, hogy a BTM Aquincum Múzeumban immár hagyománynak számít a Samhain - Kelta Halloween esemény, amit október 31-én tartanak 16 órától 23 óráig. Lesz kelta életmód- és viseletbemutató, kincskeresés, tökfaragás, tűzpárbaj és tűztánc, kelta mesék gyereknek és felnőtteknek Zalka Csenge Virág előadásában, skót táncház és bemutató.