A magyarországi Via Calvaria egy olyan – egyelőre – észak-dunántúli túraútvonal, amely 14, többségében német gyökerű település Kálvária-építményeit köti össze egymással.

A Via Calvarián útra kelők gyönyörű pannon tájakon, a Bakonyban és a Balaton-felvidék dombjain haladhatnak egyik kálváriától a másikig, útközben pedig elcsendesedésre alkalmas, úgynevezett „csendhegyeken" időzhetnek el. Ezen a címen egyébként egy csodálatos gyűjtemény is található az interneten, amely 557 magyarországi kálváriát szed egy csokorba.

A Via Calvaria, más néven a Csendhegyek útja 14 Kálvária-építményt köt össze egymással a Bakony erdein és a Balaton-felvidék csodás tájain keresztül, ahol a résztvevők nem csupán a tájban gyönyörködhetnek, hanem lehetőségük van megélni a slow turizmus lényegét, a befelé fordulást, az elmélyülést.

A túraútvonalakkal kapcsolatban fontos tudni, hogy olyan helyen haladnak, amelyek nem járhatók be autóval, mivel a célunk kifejezetten az, hogy gyalog, biciklivel, vagy akár lóháton, de mindenképpen olyan eszközzel járjuk végig az adott útvonalat, amely segíti az elcsendesedést.

Az útvonalak megtervezése Futó János, a Zirci Természettudományi Múzeum egykori igazgatójának és geológusnak a nevéhez kötődik, aki külön figyelmet szentelt arra, hogy az ne érintse a Kéktúrát, a Jakab-utat és Mária-utat csak néhol keresztezze, tehát egy teljesen új útvonalat hozzon létre, amely a különleges természeti jelenségeket érinti.

A túraútvonalak a Bakony legszebb tájait, településeit és kálváriáit kötik össze. Az első szakasz Bakonybél és Zirc között húzódik, a második Zirc és Jásd, a harmadik pedig Magyarpolány és Városlőd. Az új túraútvonalak, amelyek a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében valósultak meg, az elmúlt közel háromszáz évben emelt kálváriákat kötik össze.