A klasszikus görög márványszobrokat ma nehezen tudjuk máshogy elképzelni, mint hófehérnek, pedig nem mindig voltak ilyenek. Egy új tanulmány most megdönthetetlen bizonyítékot talált rá, hogy a 2500 éves Parthenon-szobrok eredetileg színesek voltak, sőt virág- és más motívumok díszítették őket.
Az Antiquity folyóiratban nemrégiben publikált tanulmány szerint a British Museum (ahol az athéni Parthenón szobrainak csaknem fele található) és a King's College London kutatói a 17 figura közül 11-en, valamint egy frízrészleten találtak festéknyomokat, írja a CNN.
A festék gyakran nem marad fenn a régészeti leleteken, különösen az olyan szobrok esetében, mint a Parthenoné, amelyek időszámításunk előtt 447 és 438 közötti időszakból származnak, és amelyek folyamatosan ki voltak téve a környezeti hatásoknak – mondta Dr. Giovanni Verri, a tanulmány vezető szerzője, műalkotások állagmegóvásával foglalkozó tudós, aki korábban a British Museum munkatársa volt.
„Ezek nagyon vékony festékrétegek a tárgyak felületének legtetején, tehát határként funkcionálnak a szobor és a külvilág történései között... A festék az első, amelyet a környezeti hatások érintenek" – mondta Verri. „Az is lehetséges, hogy a korábbi állagmegóvási kísérletek során ezeket az apró nyomokat szennyeződéseknek nézték, és véletlenül eltávolították."
A festék megtalálásához használt képalkotó eljárást 2007-ben dolgozta ki Verri. Az eljárás infravörös fényt használ, amelynek segítségével olyan mikroszkopikus festéknyomok is beazonosíthatók, amelyek szabad szemmel nem láthatók. A szobrok vörös fénnyel történő megvilágításával az „egyiptomi kék" néven ismert pigment elnyeli a fényt, és izzó fehérként jelenik meg a képernyőn.
A Royal Society of Chemistry szerint az egyiptomi kék korának népszerű pigmentje volt, amelyet kalcium, réz és szilícium felhasználásával készítettek. A fényes kéket nagyra becsülték ritkasága miatt, és általában uralkodók vagy istenek és istennők ábrázolására használták.
A jellegzetes kék színt több helyen helyen is megtalálták a márványokon, köztük a mitikus Kekropsz király szobrának kígyófarkán, a Demeter és Perszephoné szobrok háttérterében, valamint a Dione, Aphrodité anyja által viselt ruhán, ahol a tanulmány szerint virágszirmokat is találtak.
"Ezeknek a nagyon kis nyomoknak az értelmezése mindig bonyolult" - mondta Verri, hozzátéve, hogy ilyenkor más műalkotásokkal való összehasonlítás révén próbálják elképzelni, hogyan is nézhettek ki a szobrok.
A kutatók egy lila színt is találtak, de ezt már szabad szemmel. Az általuk „Parthenon lilának" nevezett árnyalat különösen egyedi a tanulmány szerint, mivel ez nem kagyló felhasználásával készült, mint általában.
Az írásos források egy megfoghatatlan lila színre utalnak - tette hozzá a tanulmány, de az összetevőket nem hozták nyilvánosságra, mert a színt olyan értékesnek ítélték.
"Ez a közelmúltban végzett tanulmány még több bizonyíték arra, hogy a színes díszítés gyakori volt az ókori görög művészetben" - mondta Michael Cosmopoulos, a University of Missouri–St. Louis Egyetem régészet- és görög tanszékének professzora, aki egyébként nem vett részt a vizsgálatban.
„Ez nagy dolog, mert megkérdőjelezi azt a hagyományos nyugati elképzelést, miszerint a klasszikus művészet egyszerű fehér márvány volt, és rávilágít arra, hogy milyen fontosak voltak a színek az ókori görög művészek számára. ... Ezek az eredmények segítenek megérteni a mögöttes alkotói folyamatot, valamint a Parthenon szobrainak jelentését."