Az UNESCO a szellemi kulturális örökség reprezentatív elemeinek nemzetközi jegyzékébe emelte tavaly decemberben a magyar vonós zenekari hagyományt, az erről szóló díszoklevelet szerda este adták át Balatonfüreden, az Ördög bújt a vonóba című népzenei gálakoncerten.

A jegyzék célja, hogy a nemzedékről nemzedékre örökített közösségi tudást gyűjtse egybe, és jelenítse meg. A magyar vonós zenekari hagyományt Magyarország önálló felterjesztésként nyújtotta be, és az újabb magyar szellemi örökségelem a mohácsi busójárás, a matyóhímzés, a solymászat, valamint a kékfestés után került be a nemzetközi listába.

Ahogy korábban írtuk, a magyar vonós zenekari hagyományt 2022 decemberében az UNESCO Rabatban megrendezett 17. ülésszakán vették fel a világszervezet szellemi kulturális örökség listájára.

A vonós zenei formáció évszázadok folyamán alakult ki az úri vonós zenei gyakorlat alapján. A hegedű-brácsa-bőgő alapfelállású paraszti vonósbandák meghatározó elemei voltak a hétköznapok és ünnepek közösségi és családi alkalmainak, táncos és énekes mulatságainak.

A parasztbandák tagjai hallás után, kézről tanulás útján sajátították el a zenei tudást és helyi igények szerint alakították gyakran többezres nagyságrendű repertoárjukat. Az 1970-es években alakuló táncházmozgalom a vonós zenei hagyomány számára is fordulatot hozott, és segítette annak fennmaradását, napjainkban pedig virágzását.

A jegyzékbe vételről szóló hivatalos díszoklevelet Závogyán Magdolna és Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője adta át Pál István Szalonnának, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjének.

A díszoklevél átadását követően Pál István Szalonna úgy fogalmazott: olyan muzsikusoktól kaphatták útravalójukat, akik néha emberséget, néha ételt, néha ágyat adtak nekik, és a nap végén megtanítottak egy-egy nótát. Ezeket pedig ők is szeretnék továbbadni a fiataloknak.