Aki nem nézi a naptárat, annak ugyanolyannak tűnhet ez a nap, mint az előző. Pedig június 21-e igen fontos dátum a csillagászatban. A Föld északi félgömbjén az évnek ezen a napján a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éjszaka, ezzel pedig kezdetét veszi a csillagászati nyár.

Ezen a napon az Északi-sarktól és az északi sarkkörig egész nap a horizont felett marad a Nap, Magyarországon pedig nagyjából 16 órán át tart a nappal. Ezzel ellentétben a déli sarkkörön, illetve a Déli-sarkon ezen a napon teljes sötétség uralkodik, írja a HAON.

Bár június 21-én a hosszan tartó nappal miatt későn sötétedik, érdemes megvárni, hiszen este 10 órakor gyönyörű bolygóegyüttállás alakul ki, amelyről itt írtunk bővebben.

A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget.

Korábban a csillagászati nyár kezdete június 24-re esett, de a tropikus időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok miatt ez átkerült június 21-re. A nyár legrövidebb napját azonban továbbra is Szent Iván napján, azaz a június 23-a és június 24-e közötti éjszakán tartjuk Magyarországon.

A pogány világban nagy jelentősége volt ennek az ünnepnek, a nyárközépi tűzgyújtás a megtisztulást az újjászületést jelképezte. Ehhez a naphoz, a tűzhöz kapcsolódó népszokások voltak például, hogy éjjel hatalmas örömtüzeket gyújtottak, amelyeket körbetáncoltak, égő faágakkal megkerülték a szántóföldeket a jövendő bő termés reményében vagy lángoló kereket gurítottak alá a dombokon, írja a Wikipedia. Ahogy minden évben, idén is lesznek Szent-Iván éji programok az ország minden pontján.