Pedig nem is lenne rossz ötlet. Egyenruhás légikísérők és pilóták, tányérsapkás rendőrök, öltönyös-nyakkendős managerek, biciklis futárok és csomagkihordók, zöldségtermesztők, gyári munkások, applikáció fejlesztők, birkózók és teniszezők, mind-mind egy-egy csoportot alkotva, táblákkal a kezükben felvonulnának, aztán jöhetnének utánuk a food truck-ok, a taxik és a tuk-tuk sofőrök is. Emlékezetes május 1. lenne, az biztos!
De ma már nem ezen van a hangsúly, hanem a hangulatos majálisokról, az eszem-iszomról és a szabadban eltöltött időről szól az ünnep - legalább is akkor, ha kegyes hozzánk az időjárás, és május 1-jére jó időt ad nekünk. Reméljük most így lesz, de addig is megmutatjuk milyen is volt a munka ünnepe korábban.
A munka ünnepének eredete 1817-ig nyúlik vissza, és egy brit gyártulajdonos, Robert Owen nevéhez fűződik, aki felfigyelt a munkásosztály igényeire, és megmozdulásokat, sztrájkokat szervezett a munkaidő csökkentése érdekében. A cél az volt, hogy a korábbi 10-14 órás munkaidőt nyolcra csökkentsék.
Az elkövetkező majdnem 30 évben rengeteg felszólalás és munkabeszüntetés történt a cél érdekében, de végül 1847-ben Nagy-Britanniában napi tíz órára maximalizálták a nők és a gyermekek munkaidejét. A 8 órás munkaidőt a 19. század végén, illetve a 20. század elején vezették be, de csak fokozatosan. Természetesen a sztrájkok, megmozdulások és tiltakozások nem csak Nagy-Britanniában, hanem Ausztráliában és az Egyesült Államokban is egyre gyakoribbak lettek.
1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. Ez a több napig elhúzódó felkelés végül tucatnyinál is több ember halálával végződött, miután a tiltakozó nagygyűlés résztvevői között elvegyülő anarchisták összecsaptak a rendőrökkel. A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő években május elsején tüntetéseket rendeztek, a II. Internacionálé alakuló kongresszusa Párizsban pedig úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve nemzetközi szolidaritásuk kifejezése érdekében. A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is "a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították.
Hazánkban 1890-ben tartották az első tüntetéseket, és május 1-je 1946 óta nemzetközi ünnep, a rendszerváltás után pedig a munkavállalók szolidaritási napjává, a munka ünnepévé vált.
A Kádár-korszakban különösen nagy jelentőséggel bírt ez a nap. Kiemelt ünnep volt, a dolgozó ember a dolgozó nép ünnepe. Vidéken és Budapesten is tömegek tódultak az utcára, már csak azért is, mert kötelező volt.
Országszerte felvonulásokat tartottak, ahol transzparensekkel, zászlókkal és táblákkal vonultak az emberek, végig a városokon. A különböző gyáraknak, vállalatoknak, üzemeknek és hivataloknak csoportosan kellett megjelenniük, és elvárták tőlük, hogy minél látványosabb, különlegesebb ötleteket találjanak ki a felvonulásokra.
De azért a kötelező körök mellett az ünnephez hozzá tartoztak a mulatsáok és a majálisok is, ahol főként vattacukrot, sült kolbászt és virslit lehetett enni. Itt az emberek már lazíthattak, szórakozhattak, és kipróbálhatták a különböző programokat.
A kilencvenes évektől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett, a külsőségek elhagyásával a korábbi években számos helyen majálisokat rendeztek ilyenkor.
Széll majális és Skanzen ünnep
A tavaly megrendezett Tavaszi Széll, idén már kétnaposra bővül. Virágba borul a Nemdebár, a 101 Bistro, a Pingrumba, a Sárkány és az Easy és karöltve vonulnak fel a munka ünnepén a Széll Kálmán tér "promenádján" - olvasható az esemény Facebook-oldalán.
Az utcára települést április 30. és május 1-re tervezték a szervezők. Ismét lesznek gasztronómiai csodák, kézműves árúk, felvonulások, gyerekprogramok, utcazenészek és zenekarok. Ahogy tavaly is, az utcabál idén is ingyenes lesz és tervek szerint nagyon színes, csak ne essen az eső.
Májust gyakran nevezik „zöld hónapnak", hisz a természet újjászületésének és a virágok nyílásának fő ideje. Ehhez a tavaszi ünnepkörhöz kapcsolódnak a legszebb szerelmi és párválasztó népi hagyományok. A szentendrei Skanzenben ezeket hozza közelebb az idei majális, május 1-jén, amit bizony nem máshol, mint az Skanzen Erdély épületegyüttesében rendeznek meg idén.
Az Erzsébet-ligetben zenés-táncos mulatsággal idézik meg a régi majálisokat, lesznek családi ügyességi játékok, piknikezési lehetőség, vásári portékák és májusfa állítás is. Akik vállalkozó kedvűek, csatlakozhatnak a tematikus sétához, ahol vezető muzeológus segítségével fedezhetik fel erdélyi magyarság hagyományait.
A Városligetben is lesz majális. Ennek a rendezvénynek az első napja már ma van - reméljük délutánra jobb idő lesz. A szervezők laza majális hangulattal várják a látogatókat, lesz virsli, sör, kolbász, lufi, vursli és változatos színpadi programok. Aki útnak indul ma vagy április 30-án, ne feledje, hogy a pápalátogatás miatt bizonyos utcák le vannak zárva a városban.
A Városházapark rendhagyó majálissal vár minket április 29-től május 1-ig. A szervezők újragondolták a május elseje hagyományos kereteit és megtöltötték élményekkel! A háromnapos városi majálison lesz zene, gasztronómiai élmények, gyerekprogramok, színházi pillanatok és ami érdekes, hogy a helyszínen megismerhetjük a szakszervezetek munkáját is. A háromnapos fesztivál ingyenes és emlékezetes lesz Budapest 150. szülinapja alkalmából.
Forrás: MTVA Sajtóarchívum, arcanum.hu