Egy új, digitális képalkotási technikával 1500 éve zárva tartott ókori egyiptomi rézkoporsókba sikerült belenézniük kutatóknak. Bár a koporsók tartalma nem jól vészelte át az elmúlt évszázadokat, de úgy tűnik, a vászonba csomagolt darabok mummifikált hüllőket rejtenek. Hogy mi volt a funkciójuk ezeknek a koporsóknak, az egyelőre a tudósok számára is kérdés, derül ki az IFL Science cikkéből.

A londoni British Museum kutatói neutrontomográfia segítségével tanulmányozták a koporsókat. Ezen technika egy neutronnyaláb segítségével gyűjt információt a koporsó tartalmáról, így nem szükséges, hogy felnyissák. Íme, mit láttak a kutatók:

Összesen hat koporsót elemeztek, melyek tetején állatszobrok láthatók. A gyík- és angolnafigurákkal ellátott koporsók közül hármat i.e. 500 és 300 közé datáltak, és először az ókori egyiptomi Naukratis városában fedezték fel. A negyedik koporsó tetején egy gyíkfigura látható, és az i.e. 664 és 332 közötti időszakból származik, Tell el-Yehudiyeh ősi városából.

Az utolsó két koporsót egy bizarr lény figurája díszíti, amely félig angolnának, félig kobrának tűnik, ember fejjel. Ezt a párost i.e. 650 és 250 közé datálják, de eredetük ismeretlen.

A koporsók közül háromban csontokat találtak. Az egyik belsejében úgy tűnik egy Észak-Afrikában honos fali gyík (Mesalina) koponyáját találták meg. A másik két koporsóban szilánkokra tört csontokat, melyek szintén gyíkok maradványainak tűnnek. A maradék három koporsó pedig minden valószínűség szerint üres.

A koporsók közül három vászonra utaló jeleket is tartalmaz, melyet a mumifikáció során használtak az ókori Egyiptomban. Ezenkívül három koporsóban ólommaradványok is látszanak. A kutatók szerint talán a súlyeloszlást szolgálták, de az is lehet, hogy azért tették a koporsókba, mert ez a kultúra az ólmot „varázslatos" anyagnak tekintette.

Egyiptomban számos mumifikált állatot fedeztek már fel, köztük számtalan kutyát, macskát, páviánt, oroszlánt, lovat, kecskét, kígyót, madarat és még krokodilt is.

Vita folyik arról, hogy miért mumifikálták az állatokat, de annyi bizonyos, hogy az ókori egyiptomiak hatalmas kulturális és valószínűleg spirituális jelentőséget tulajdonítottak az állatoknak. Egyesek úgy vélik, hogy az állati maradványokat az isteneknek ajánlották fel áldozatul, míg mások szerint az istenek élő megtestesüléseinek tekintették, és közvetlenül is imádták őket.