Kezdetét vette az év különleges időszaka a muszlim vallású emberek számára. A ramadán az iszlám holdnaptár 9. hónapja, amely alatt a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek. Körbejártuk a legnagyobb iszlám ünnep legfontosabb tudnivalóit a böjt idejétől a kötelezően betartandó szabályokig.
A ramadánt, más néven ramzant minden évben nagy pompával, ünnepségekkel köszöntik szerte a világon. Az iszlám naptár szent hónapja a remény, az imák, a böjt, az elmélkedés és a közösség hónapja a világ iszlám közössége számára, amikor a lélek megtisztítására, a spiritualitásra és a szeretetre összpontosítják elméjüket.
Mivel az iszlám naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, így az ünnep évről évre más időpontra, általában 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben. A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző, sabán hónap végén nagyhitű, megbízható emberek hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a böjti hónap végén is. Egy-egy felhős éjszaka így akár napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt.
A ramadán nem más, tehát mint az iszlám naptár kilencedik hónapja, amely idén március 22-én kezdődött el és április 21-én ér véget.
Ilyenkor minden etnikumhoz és fajhoz tartozó muszlim böjtöt tart, amelynek szabálya szerint csak napkelte előtt és napnyugta után ehetnek és ihatnak. A napkelte előtt elfogyasztott étkezést suhurnak, a napnyugta után elfogyasztott étkezést iftarnak nevezik. Mivel a böjt a nap járásától függ, az északabbra fekvő országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak.
Ez idő alatt a muszlimoknak nem csak az evéstől és az ivástól kell tartózkodniuk napkeltétől napnyugtáig, hanem a dohányzástól, a nemi kapcsolattól is. Továbbá kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát.
A ramadán másik lényeges eleme a vallásos elmélyülés. A hívők naponta ellátogatnak a mecsetbe, ahol a Koránt tanulmányozzák, és a ramadáni estéken az esti imát követően taravih imát végeznek, mely nyolc, húsz vagy harminckettő rakából, azaz imaszakaszból áll.
A böjt hónapjának fontos szociális szerepe is van. Napnyugta után csoportos étkezést, iftárt tartanak, ahova meghívják a családtagokat és a barátokat.
A ramadán mindenki számára kötelező, aki nem beteg vagy éppen nem utazik. A beteg és az utazó köteles később az elmulasztott napokat bepótolni. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak.
A ramadán időszak végén hatalmas közösségi lakomát rendeznek, amit a muszlimok a szeretteikkel ünnepelnek meg. Olyankor együtt készítik az ételeket, közösségi szolgálatot végeznek és szeretetük jeléül adakoznak a szegényeknek is. A ramadáni adakozás kötelező minden muszlim számára.
(Forrás: hindustantimes.com, wikipedia.org)