Egy fiatal férfi és egy fiatal nő 2013-ben gondolt egy nagyot, és városiséta-szervező céget alapított. Ez az egyik közös pont közöttük, de ahogy ők maguk is elismerik, az ő kapcsolatukban mindig „hárman vannak": ők ketten és a város. Na és ma már a közös kislányuk! Tartson Koniorczyk Borbálával és Merker Dáviddal: ismerje meg jobban Budapestet!

Ma a város közepe

A saját otthonunkat megismerni legalább akkora kihívás, mint külföldre utazni, és élvezni az építészeti látnivalókat, megismerni a különböző történeteket. Ön mit tud a Szabadság térről?

"A kupola formájú zöld terület a város egyik meghatározó helye, ám ellentétben a Hősök terével vagy a szomszédban található Kossuth térrel, nem reprezentációra, felvonulásokra vagy katonai parádékra tervezték. Valójában a Szabadság tér véletlenül lett ez a kellemes, parkos, platánfákkal árnyékolt oázis Budapest szívében." – magyarázza Dávid.

S valóban a 19. század végéig ez a hely a város széle volt, a rettegett katonai laktanyával. Ezt még II. József építtette, Hild József építész itt szerezte első gyakorlati tapasztalatait. A Neugebäude komor történetében egyetlen eseményt jegyeztek fel, ami nagyszerű lehetett: 1830 és 1840 között az udvarán gyakran rendeztek az ókori Rómát idéző kocsiversenyeket.

1849-ben azonban – mivel itt végezték ki Batthyányi Lajos miniszterelnököt és kétszáz rabtársát, a hely kerülendő lett és átkozott. Az épületet végül 1897-ben bontották le, mert körbenőtte a város, de sétatér részt hagytak azért bőven, ezt élvezhetjük ma mi is.

Ez itt Itália?

A Szabadság tértől alig tíz perc sétára egy igazán eldugott kincsre bukkanhatunk, ami egy kapualjon átjutva azt a látszatot is keltheti, hogy egy másik országba csöppentünk!

"Ha átkelünk Terézvároson, a Nagymező utcáról a Dessewffy utcán a magas bérházak között az talán még feltűnő, hogy egy nagyon alacsony házat látunk a tűzfalak között" – mutatja Bori. "A málladozó, földszintes épület kapuja mögött egy másik világ rejtőzik. Valaha istálló volt, ezt vette meg egy ortodox zsidó közösség, hogy imaházzá építse. A 19. század végén a hordárok, a vörös sapkás emberek vitték-hozták az árut és a híreket. Az ő imaépületek lett az átalakított istálló, ahol bőségesen jutott hely szabadtéri szertartásokra, elvonulásra, de közösségi életre is. Bár 1926-ban eladták, ma is imaház működik itt, teljesen elrejtve a világ szeme elől."

Vagy Párizs?

A főváros egyik legszebb épületét egy miskolci születésű, Párizst és Amerikát is megjárt nagyvilági szerencselovag polgárának köszönhetjük, Friedmann Adolfnak.

"Ő álmodta meg a Parisiana Orfeumot. Így nem ugrik be, melyik épületről lehet szó?" – kérdezi Dávid. "Ma ez az Új Színház épülete! Az Andrássy út mellett felhúzott orfeum megnyitására régen vártak a fővárosiak, persze nem mindenki. Az orfeum megnyitása a tűzvédelmi és építészeti aggályok mellett azért is húzódott el, mert Friedmann hiába kérte az építési engedélyt a felesége, Schwarz Amália nevére, a leendő szomszédok pontosan tudták, ki érkezik a város egyik legnagyobb presztizsű környékére..."

A gyönyörű, Lajtai Béla art deco-ba hajló épület már több mint száz éve gyönyörűsége a Paulay Ede utcának. A szecesszió geometrikus irányzata, a márványhomlokzaton csillogó aranynégyzetek, a kék üvegberakások és az egzotikus közel-keleti figurák – nézzük csak meg őket! – majmok és kókuszdiók, mind látványos elemei lettek a háznak. Az orfeum így lett a modern építészet és a századforduló határköve.

Lajta a korát megelőzően már ekkor az art deco stílust előlegezi meg, amely igazából 1925-ben robbant be a köztudatba a Párizsi Iparművészeti Világkiállításon. Ennek fényében a Parisianát Európában, de talán világviszonylatban is az első art deco épületként is értékelik. Persze Friedmann hamar keveredett botrányba – nem tudta kifizetni hitelezőit, így 1912-ben már Táncpalota néven ismerték a helyet, a második világháború alatt az épület a Nemzeti Színház kamaraszínháza volt, napjainkban pedig az ÚjSzínháznak ad helyet.

Forrás: Fanny Magazin