Farsangi fánk és meleg pogácsa

A farsang egyik fő édessége fánk. Egyes helyeken azért készítették, hogy ne legyen nagy vihar, máshol pedig, ha egy pár ketté tört egyet, akkor azt jelentette, nemsokára közeleg az esküvő. Ebben az időszakban nagy jelentősége van a párválasztásnak is. A hölgyek a karneválon kalapjukra tűzött virággal üzenhettek a férfiaknak, hogy készek megállapodni.

Pál napján a családokban szokás volt megsütni a pálpogácsát. Sütés előtt az idősebb asszonyok kijelöltek minden családtagnak egy-egy darabot, amibe libatollat szúrtak, majd így tették őket a sütőbe. Akinek a sütés végére megpörkölődik a tolla, nem biztos, hogy megéli a következő évet a babona szerint. De a ludak sem maradnak ki ezen a napon, ugyanis amelyiknek megcsikizik a fenekét szaporábban fog tojni.

Borozás a jó termésért

Vince napján a borászok mindent megtesznek azért, hogy az elültetett tőkéket növekedésre ösztönözzék: borosüvegeket ásnak a földbe, illetve mindenféle finomságot, hurkát, disznósajtot akasztottak a tőkék végére. De arra is figyelnek, hogy jó sok bor fogyjon Vince napon, mert úgy tartják, hogy akkor bőséges lesz a termés.

A szerelem színe

Január 18-án, Piroska névnapon nagy jelentősége volt a piros ruhadaraboknak, leginkább a kendőnek. Úgy tartották, hogy azok a hölgyek, akik ezen a napon kendőt kötnek a nyakukba, még abban az évben férjhez mennek.

A babona szerint, ha az első szerelmes csók január 18-án csattan el, akkor a szerelem örökké fog tartani. 

Mackóles

A világ sok kultúrájára jellemző volt, hogy állatok viselkedéséből próbáltak az időjárás alakulására következtetni. Ezek az állatjóslások a szájhagyomány útján terjedtek, és sokszor valós tapasztalatokra épültek. Nem csak Magyarországon, hanem Európa több országában is medve az időjós. A hagyomány szerint ha február 2-án a medve meglátja az árnyékát, azaz süt a nap, akkor visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, vagy talán tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd.

Ugyanezen a napon az Amerikai Egyesült Államokban a mormoták viselkedéséből igyekeznek megjósolni a tél hosszát. De szintén ilyenkor ünnepeljük a gyertyaszentelő boldogasszony napját, amikor Szűz Mária Jézus születését követő negyvenedik napon bemutatta őt a templomban.

Busójárás, bakkuszjárás és dőre

Legfélelmetesebb népszokásunkat az UNESCO 2009-ben felvette a Mohácsi Busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, illetve 2012 óta a Busójárás már hungarikum is. Idén csaknem kétezren űzik majd a telet a február 16-án kezdődő busójáráson. A maszkosok felvonulására és a száznegyvennél is több programra a szervezők szeretettel várják a mohácsiakat, és mindenkit, aki a télűzés idejére a városba látogat. Hat napon át tart majd a vigasság és a busóké lesz a város. A rendezvény elkészült forgatókönyve alapján több mint száznegyven – többségükben ingyenes – program várja majd a látogatókat, és persze a busók, illetve más maszkások. 

Felvidéken a farsangi felvonulást bakkuszjárásnak hívják, nevét a római biristenről kapta. A lakók kecskebőrbe bújnak, álarcot öltenek, és így ijesztegetik a falubelieket. Egy-egy városban, faluban még bábukat is visznek magukkal, amik segítségével bírósági tárgyalásokat tartanak.

A busójáráshoz hasonló dőre egy csallóközi népszokás. A férfiak különböző jelmezekbe öltöznek, amiben a falunk végigmasírozva adományokat gyűjtenek. Népszerű maskara ilyenkor a menyasszonyi ruha és az ördög álarc.

A farsang lezárása

Húshagyó kedden bőgőtemetéssel vetnek véget az ünnepségnek. Éjfél előtt a kocsma asztalára felkerül a nagybőgő, amit egy fehér lepedővel terítenek le, majd gyertyákat gyújtanak körülötte. A vendégek nótákat énekelnek éjfélig, ugyanis pontban ekkor vége van a mulatságnak, illetve a farsangnak.
(Forrás: mindmegette.hu)