Centenáriumi ünnepséggel: Fényes Szabolcs szobrának avatásával, kiállítással és gálaesttel ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a Budapesti Operettszínház – adta hírül az MTI.
Százéves a Budapesti Operettszínház: 1922. december 23-án lett a Somossy Orfeumból színház, majd ebből alakult meg a rá következő év február 9-én az operettszínház - hangsúlyozta Kiss B. Attila főigazgató, kiemelve: a centenárium jegyében az idei évadban az ünnephez méltó eseményekkel készülnek.
A főigazgató szerint száz év nagy idő egy színház életében. Ebből több mint tíz éven keresztül a könnyűzene egyik legnépszerűbb hazai művelője, Fényes Szabolcs "nagyszerű muzsikus" állt az élen a legnagyobb viharok közepén 1943-tól 1949-ig, majd a forradalom leverése utáni sötét időszakban 1957-től 1960-ig. Fényes Szabolcs előbb tulajdonosként és igazgatóként, később kinevezett igazgatóként vezette a teátrumot nagy sikerrel - tette hozzá. Fényes Szabolcs mindössze 19 éves volt, amikor bemutatták Maya című operettjét. Pályafutása alatt több mint 45 színpadi művet alkotott: operetteket, daljátékokat, zenés játékokat és musicaleket. Száznál több filmzene fűződik a nevéhez, valamint táncdalok és népszerű slágerek is. Fényes Szabolcs elengedhetetlen érdeme volt, hogy az operettben a szerepeket valódi színészek játsszák. Nála Latabár Kálmán, Kiss Manyi, Bilicsi Tivadar, Szeleczky Zita léptek színpadra.
Fényes Szabolcs szobrát a nevét viselő alapítvány kezdeményezésére állította a teátrum. Wolf Péter Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Fényes Szabolcs Alapítvány nevében kiemelte, hogy a zeneszerző "bájos ember volt, akiből ömlött a melódia". Párkányi Raab Péter szobrászművész nagy megtiszteltetésnek nevezte a felkérést. A Kossuth-díjas művész Honthy Hannáról készült egész alakos alkotása immár hat éve látható a színház emeleti társalgójának télikertjében.
A szoboravatás után megnyílt az Ámor, mámor, melódia - 100 év-100 név 100 képen-százképpen című fotókiállítás, amely egykori legendás előadások pillanataiból mutat be válogatást. A tárlat a Csárdáskirálynő, Marica grófnő, A mosoly országa, Mágnás Miska, János vitéz, Mária főhadnagy, La Mancha lovagja és a Hegedűs a háztetőn musicalek előadásait idézi meg. A felvételeken Honthy Hanna látható a Maya 1931-es bemutatóján, feltűnik Feleki Kamill a Kellér Dezső és Békeffy István által átdolgozott Csárdáskirálynőben. Latinovits Zoltán is megjelenik A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak című előadásból, valamint My Fair Lady, a West Side Story musicalek, de régi és új jelmezek is kísérik a kiállítást.
A színház emeleti előterében a magyar operett dicsőségcsarnokában hét neves zeneszerző: Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Huszka Jenő, Jakobi Viktor, Kacsóh Pongrác, Kálmán Imre és Lehár Ferenc, valamint az építtető, Somossy Károly emléktáblája is látható. A Raktárszínházban archív televíziós, és amatőr felvételeket, színháztörténeti ritkaságokat mutatnak be. A Budapesti Operettszínház a társulat részvételével nagyszabású gálakoncerttel is megemlékezik az évfordulóról. Az estet Homonnay Zsolt rendezi.