A kezdetben egyéni aktfotókat készítő Spencer Tunick (született 1967-ben) ruhátlan testek tömegeinek fotózásáról vált ismertté. Karrierjében 1994-ben történt fordulópont, amikor elkészítette az első tömeges aktját: a felvételen 28 meztelen ember pózolt az ENSZ központja előtt, Manhattan belvárosában. Azóta pedig több mint 75 nudista installációt fényképezett világszerte.

Múlt szombaton, kora reggel meztelen testek ezrei sorakoztak fel Sydney-ben a Bondi Beach fehér homokos strandján Tunick legújabb installációjához, írja a The Guardian.

Még a jogszabályokat is módosítani kellett, hogy engedélyezzék a nyilvános meztelenséget a strandon. A korlátozás feloldása 10 óráig volt érvényben, aki ezután elfelejtett visszaöltözni, az pénzbírságra számíthatott.

A 2500 fős tömeg az évente bőrrákban meghalt ausztráliai lakosok hozzávetőleges számára utal - ebben a tekintetben egyébként élen jár az ország. Tunick installációja a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságára kívánja felhívni a figyelmet.

Arról, hogy pontosan hogyan zajlott a vetkőzés majd a fotózás, nagyon érzékletesen ír a brit lap: Hajnali 4-kor még sötét van a strandon, Tunick egy darun áll, és egy megafonból kiáltja az utasításokat. A tömeg kuncog a sötétben, miközben próbálják egymást védeni a tengeri széltől.

„Tegye szét a karjait, amikor pózol, és ügyeljen arra, hogy az ujjai között legyen hely" – szólítja fel a modelleket a művész. „Még ne vetkőzzön le."

Néhányan törölközőbe tekerve állnak, mások a napfelkeltét fotózzák. Aztán háromra a tömeg ledojta a ruháit – ingek és pulóverek repülnek a levegőbe. Tapsolnak, kezet fognak, majd kisétálnak a tengerhez, eldobott ruhákat és táskákat hagyva a homokon.

Hajnali 5.30-ra a strandot elárasztoja a fény, Tunick pedig előre meghatározott pózokba állítja a testek tömegét.

„Azok, akik ruhát viselnek, álljanak ki a képből" – kiáltja. „Ne mosolyogjanak. Kezek az oldaladon. Túlságosan egy sorban vannak."

Tunick utoljára 2010-ben járt a városban, amikor több ezer meztelen embert fényképezett a Sydney-i Operaház lépcsőjén a Húshagyókedd (Mardi Gras) alkalmából.

Az egyik modell, Kate Brown, aki már a 90-es évek közepe óta csodálta Tunickot, nagyon jó szívvel emlékszik vissza a fotózásra. „Az Operaház igazán csodálatos élmény volt" – mondta. „Felszabadító volt... eksztatikus, kellemes volt ruha nélkül lenni... katartikus."