A történelmi emlékhely olyan, a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít. A most beválasztott 5 helyszínnel 60 történelmi emlékhely lett Magyarországon. Ismerjük meg kicsit jobban ezeket a jelentős színtereket!
Három új helyszín, melyek 1848-hoz köthetők
A mostani döntés alapján három olyan helyszín lett történelmi emlékhely, amelyek az 1848-as forradalomhoz,és az azt követő szabadságharchoz kötődnek. Így történelmi emlékhely lett a Landerer-nyomda, ahol a forradalom követeléseit megfogalmazó 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták.
A szabadságharc legfényesebb diadalainak emlékét őrző isaszegi és tápióbicskei csatatér is listára került. Az isaszegi csata során Isaszeg és Gödöllő között került sor a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatájára. 1849. április 6-án a tét mind a két hadsereg számára nagy volt.
Ha a magyarok győznek, a császári-királyi hadseregnek Budára vagy Vácra kell visszavonulnia, s ezzel befejeződik a Duna–Tisza köze felszabadítása. Ha a császári-királyi hadseregre mosolyog a hadiszerencse, a magyar fél kénytelen visszavonulni, s biztonsággal csak a Tisza vonalán szilárdíthatja meg helyzetét.
A tápióbicskei csata jelentős összecsapásnak számít az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának kezdetén. Klapka György és Damjanich János vereséget mért Josip Jelačić erőire Tápióbicskénél 1849. április 4-én.
Itt forgatták a Tenkes kapitányát
Most megválasztott történelmi emlékhely a Siklósi Vár is, a magyar történelem viharos századainak szemtanúja. Erődjének első falait még a 13. században, 1260 körül rakták le. Az első írásos emlék 1294-ből való, és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. A várat a Tenkes kapitányából sokan jól ismerhetik.
Az 1964-ben vetített 13 részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat Magyar Televízió első és egyik legsikeresebb sorozata. A Zenthe Ferenc által alakított, furfangos Eke Máté összegyűjti a szegényeket, és a tenkeshegyi várban felütött tanyájukról indulnak a labancok elleni portyákra, miközben sok borsot törnek a siklósi labanc ezredes orra alá, majd a várat is elfoglalják.
A Szabolcsi földvár, amelyet a magyarok is alig ismernek
És jöjjön az 5., talán legkülönlegesebb helyszín! Szabolcs megyének az északi sarkában, Rakamaz fölött terül el, Tokajjal szemben ez a kis, pár száz főnyi lakosságú falucska;. Maga a falu a földvár lejtőjén található. Ezen a tájon nagy homokdombok vannak, s ezek egyikét használták fel még az avarok egy földgyűrűnek az építésére.
Négy kapu vezetett be a várba, ma is felismerhetően. Még harminc évvel ezelőtt megtalálták a cölöpöket, amelyek hídoszlopai voltak a hajdani mocsár felett. Az alföldi földvárak csaknem mind elenyésztek, s hogy ez ma is megvan, megbecsülhetetlenné teszi ezt a különös építményt.
Nemzeti identitásunk jelképei
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a bővítés kapcsán elmondta: kiemelten fontosnak tartja, hogy történelmünk jeles helyszínei minél kitüntetettebb figyelmet kapjanak, és beépüljenek a köztudatba nemcsak mint helyszínek, de mint magyarságunk és nemzeti identitásunk fontos építőkövei is – olvasható a Nemzeti Örökség Intézetének weboldalán.
„A Nemzeti Örökség Intézete kiemelt figyelmet fordít a nemzeti és történelmi emlékhelyek népszerűsítésére és megismertetésére, ezért számos fórumot biztosít a különböző helyszíneknek a tudásmegosztásra és a fenntartók tapasztalatainak átadására.
Emellett a formálódó Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programunk elsődleges helyszínei lesznek a nemzeti és történelmi emlékhelyek, így a középiskolásoknak élményszerű, tapasztalaton alapuló ismeretszerzéssel tudjuk átadni történelmünk jelentős eseményeit és azok mára gyakorolt hatásait" – tette hozzá.
Forrás: siklosivar.hu, Szabolcsi Földvár/Facebbok, MTI