Egy középkortól a 19. századig terjedő hiedelem szerint az őrölt mumifikált emberi maradványok gyógyhatással bírnak, és a bubópestistől a fejfájásig bármit képesek meggyógyítani. Emiatt a 12. században a patikusok őrölt múmiákat kezdtek forgalmazni a „túlvilági gyógyhatásuk" miatt. A múmiák a következő 500 évben receptre felírt gyógyszerekként kerültek tehát forgalomba, ez a hit pedig évszázadokon át arra késztette az embereket, hogy valami borzasztó ízű dolgot nyeljenek le.
Az európaiak valóságos megszállottjai voltak az egyiptomi múmiáknak. A mumifikálódott testekből előállított, az egyiptomi sírokból Európába hozott múmiák maradványaiból létrehozott termékeket a szegények és a gazdagok évszázadokon át fogyasztották feltételezett gyógyhatásuk miatt.
A patikusok és a gyógynövényeket árusítók évszázadokon át, még a 18. században is adtak úgynevezett múmiagyógyszereket a pácienseknek.
Emberi maradványokkal gyógyítottak
Ez annak is volt köszönhető, hogy az antibiotikumok nélküli világban az orvosok koponyákat, csontokat és húst írtak fel a fejfájástól a duzzanat csökkentéséig vagy a pestis gyógyításáig. Anglia Stuart-házi királya, a 1660–1685 között uralkodó II. Károly angol király például emberi koponyákból készült gyógyszereket szedett be, miután egyfajta idegrohamot kapott.
A királyi és társadalmi elit számára a múmiaevés „királyilag megfelelő" gyógyszernek tűnt, mivel az általuk nagyrabecsült szakemberek azt állították, hogy a múmiák fáraókat rejtenek.
De a múmiák fogyasztásának divatja nem győzött meg mindenkit. Guy de la Fontaine, egy királyi orvos például kételkedett abban, hogy a múmia valóban hasznos gyógyszer vagy sem. Néhány doktor is úgy vélte, hogy a friss húsnak és vérnek van olyan életereje, amely hiányzik a régóta halottakból.
Múmia-kicsomagoló partikat tartottak
Napóleon 1798-ban indult első expedíciójára Egyiptomba, amely felkeltette az európaiak kíváncsiságát, és lehetővé tette a 19. századi Egyiptomba utazók számára, hogy egész múmiákat szállítsanak Európába, amelyeket szó szerint az utcáról vásároltak. Ám a 19. században az emberek már nem fogyasztottak múmiákat a különböző betegségek gyógyítása címén.
A viktoriánus korban inkább új mulatságot találtak: „kicsomagoló partikat" rendeztek, ahol az egyiptomi holttesteket bontották ki szórakoztatás céljából privát bulikon. Az emberek pedig özönlöttek a múmia-kicsomagoló eseményekre.
Azonban napjainkban egyetlen magára valamit is adó régész sem bontja ki a felfedezett múmiát, és egyetlen orvos sem javasolja annak az elfogyasztását. A múmiák csábítása viszont még ma is erős: a mai napig árucikkekként (is) tekintenek rájuk – írja cikkében a szoljon.hu.