Ma ünnepeljük a színház világnapját. Hogy miért éppen ezen a napon? 1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A színházi világnapot 1962 óta tartják, és minden évben egy ismert színházi szakembert kérnek fel, hogy fogalmazzon meg egy üzenetet az esemény alkalmából.
Idén Peter Sellars (1957-) amerikai rendező levelét olvashatjuk, melyet a Theater.hu pár napja magyarul közölt. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, ennek alkalmából különleges, egzotikusnak ható hazai színházépületekről írunk.
Veszprémi Petőfi Színház
Ez a borostyánnal befuttatott homlokzatú épület csábítóan ötvözi a keleti hatásokat a népies elemekkel. Medgyasszay István 1908-ban épült színházának a varázsát lágy, gömbölyded formái adják, amelyeket gyönyörű, aprólékos, keletiesnek ható de a magyar népi motívumokra is emlékeztető díszei adják.
Egyik homlokzatán a Hunor és Magor történetét láthatjuk egy grafittón, ami egy díszítő eljárás, melyben az egymásra felvitt különböző színű vakolatok felső rétegét visszakaparják, hogy előtűnjenek a mélyebben fekvő rétegek színei. Kifejezetten elegáns a főlépcsőház színes, ovális üvegablaka, amelyet a népművészet dicséreteként is emlegetnek.
Soproni Petőfi Színház
Egészen hasonlít a veszprémi színházhoz a soproni is, ami egyáltalán nem meglepő. Medgyasszay tervezte ezt is egy évvel a veszprémi után, így ugyanazok a stíluselemek figyelhetőek meg rajta, mint amelyeket a veszprémi színházon is annyira kedvelünk.
Kedvenc részletünk a négyoszlopos erkély a homlokzaton, amelynek a korlátját vasbetonból formált népművészeti motívumok törik át. Jól mutatnak a veszprémi színházhoz hasonló, keskeny vasbeton osztatú, szinte ékszerszerű ablakok is. A timpanont Medgyaszay graffitóval és széles párkánnyal zárta le, a belsőt pedig Zsolnay-kerámiák díszítik.
Újszínház
Lajta Béla hihetetlenül különleges épülete, mely a Paulay Ede utcában van, egy márvány kubus, melynek a felvídéki reneszánsz építészetre jellemző pártázata hatalmas angyalok szögletes szobraiból áll. Az Octogon cikke azt írja, hogy vannak, akik szerint ezek bibliai kerubok, akik az Édenkertet őrzik. De tekintve, hogy az eredeti épület szórakozóhelynek, táncelőadások számára épült mulatónak készült, ez elég valószínűtlenül hangzik. Egy szórakoztató részlet a kapu felett ülő két majom szobra.
Egyesek szerint ezek sem egyiptomi istenségeket ábrázolnak, hanem csak egyszerű díszek, századfordulón elterjedt és divatba jött afroamerikai zenékhez és táncokhoz illő dekorációk. Az 1909-ben megnyílt épületet, geometrikusan stilizált, leegyszerűsített formái, az exkluzivitást sugalló anyaghasználata miatt az art deco stílus előfutárának tekintik, amely csak 1925-ben robbant be a köztudatba a Párizsi Iparművészeti Világkiállításon.
A címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba/MTI